P. Howard és más univerzumépítők
13/07/2024 13:06
| Szerző: Timár Ágnes
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Tudjukkitől a mindenütt felbukkanó Bittnerig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben feltártuk több jól ismert irodalmi és színpadi figura nevének eredettörténetét; megvizsgáltuk, mitől lett ilyen parádés a Harry Potter könyvsorozat magyar fordítása; és sorra vettük, milyen álneveket használt Romain Gary vagy Rejtő Jenő.
A korábbi adásokban megbeszéltük az utó- és vezetéknevek hazai és határon túli történetét; hogy mely korban, mi volt hatással arra, miként nevezik el a szülők gyermekeiket; és szó esett egy másik szülő-gyerek kapcsolatról is: az alkotó és műve közötti viszonyról.
A valós elnevezések után ugyanis a fikciós irodalom világában kezdtünk kutatni.
Dr. Slíz Mariann-nal, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének egyetemi tanárával olyan kultikus regények személy- és helyneveit vettük górcső alá, mint A Gyűrűk Ura, a Harry Potter vagy a Trónok harca. Olyan művekről beszélgettünk, amelyekben a szerző nem létező helyek, családnevek, életmódok vagy akár teljes nyelvek kiagyalására is szánt energiát.
A 281. epizódban a megszólítás módjának fontosságát tárgyaltuk először a nyelvésszel. Kiemelte, hogy a nevek különböző használata, esetleg a szereplő névfosztása rengeteg dologra utalhat. Jelzi a karakterek közötti viszonyt, akár azok korát és funkcióját is a történetben. A névtelenség, vagy nem megszólítás pedig éppúgy lehet a tisztelet jele, mint a félelemé, vagy a gyűlöleté, ha például Voldemortra gondolunk, akit csak Tudjukkiként emlegettek a Harry Potter sorozatban.
A műsorban fény derült néhány írói álnévvel kapcsolatos anekdotára is. Például a Romain Gary és Emil Ajar közötti kapcsolat rejtélyéről is szó volt az interjúban. De arról is mesélt Dr. Slíz Mariann, hogy milyen okai lehetnek a művésznév, illetve az álnév használatának.
A folytatásban Egressy Zoltán író mondta el, mennyire fontosnak tartja műveiben a névadást, illetve a megfelelő címválasztást. Hozzátette, nem kedveli azokat a címeket, amelyek egy személynevet tartalmaznak összesen, habár neki is van egy Reviczky című alkotása. Ennek kapcsán elmondta, hogy természetesen csak a fikciós művekben van módja a tetszés szerinti névadásra, a Reviczky Gyuláról szóló műben, ahogy a Madách Imre történetét megelevenítőben tartania kellett magát az eredeti megnevezésekhez, esetleges becézéshez, vagy gúnynév használatához.
Ugyanakkor kedvenc fiktív alakja, Bittner színműveiben kivétel nélkül megjelenik. Így, ha csak említésnyire is, de még a valós eseményeket feldolgozó színdarabokban is helyet kap.
Egressy Zoltán arról is beszélt, hogy szívesen játszik a nevekkel, akár úgy is, hogy barátainak neveit használja fel, vagy több művében elővesz egy sokszor előforduló, általa kitalált nevet, de az nem ugyanazt a karaktert takarja.
Hozzátette ugyanakkor, hogy színműveiben a leggyakrabban vegyesen jeleníti meg figuráit csak vezeték-, vagy csak becenévvel, illetve hagyja őket név nélkül, ha éppen azt kívánja a darab. Elmondta, ha egy színdarab- vagy regényhősét becenévvel szerepeltet, akkor általában ő maga sem tudja a karakter teljes nevét.
A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2024. július 10., szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
