Rejtőző szerzők, ismeretlen művek

Azt hihetnénk, csak képzelődünk, ha azt mondjuk, hogy bizony vannak olyan, akár nagyszerű műalkotások, amelyeket sosem ismerünk meg, mert szerzőjük elrejtette őket a nyilvánosság elől, akár meg is semmisítette őket. Matematikai értelemben az sem kizárt, hogy ezekből van a több: hiszen ha azt halljuk, hogy Franz Kafka vagy Arthur Rimbaud írásai csak annak köszönhetően maradtak fönt, hogy nem semmisítették meg azok, akikre szerzőik ezt a feladatot bízták, logikus arra gondolunk, hogy azokról az esetekről, ahol ez a megsemmisítés végbe is ment, tudomást sem szerezhetünk – és az esetlegesen meglévő ilyen alkotásokat nyilvánvalóan bemutatni sem tudjuk, hisz létük kérdése bizonyos szemszögből talán Isten létezésének kérdéséhez hasonlítható. Olykor a szövegekkel foglalkozó embereknek ugyanakkor útjukba akadhat egy-egy ismeretlen érdekes írás, így járt például Beck András irodalomkritikus-esztéta, amikor egy antikváriumban olyan Szerb Antal-kéziratot talált, amelynek a létezéséről addig senki sem tudott. És ugyanígy egy folyóirat- vagy rádiószerkesztő is megismerkedhet nem csak olyan kéziratokkal, melyeket szerzőjük közölni szeretne, de alkalmatlanok arra, hanem fordítva, olyan művekkel, melyek jóval nagyobb közönségelérést érdemelnének, mint ami jut nekik, ráadásul olykor épp a szerzőjük zárkózik el a nyilvánosságtól.

Az adás első részében ezeket a kérdéseket beszélte át a Klubrádió Tükörfordítás c. kulturális tényfeltáró és ismeretterjesztő műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Pályi Márk Székely Szabolcs költővel, aki felnőtt életében elismert, kanonizált költőként jelenteti meg versesköteteit, kamaszkori tapasztalatai nyomán azonban ismeri a nem hivatásos szerzők világát is: diákkori mentora unszolására tizenhat évesen egy „nulladik” verseskötetet is megjelentetett a megelőző három évében írott verseiből, és gimnáziumában az Éjszakai Repülés című iskolai diákzenekar egyik dalszövegírója is volt. A zenekar soha nem lépett át a professzionális zene világába, demócédéik azonban széles körben elterjedtek a környező értelmiségi fiatalok körében, néhány évvel ezelőtt Belső közlés című műsorunk is bemutatta néhány dalukat – a beszélgetés tárgyát részben éppen az a kérdés adta, hogy etikailag megfontolt és szakamilag indokolt volt-e a szerkesztő részéről annak idején ezek bemutatása.

Székely Szabolcs költő arra is kitért, hogy annak a szerzőnek, aki egyszer már a nyilvánosság elé lépett művével, később is vállalnia kell, hogy alkotása akkor is hozzáférhető marad a közönség számára, ha ő maga már nem azonosul azzal, sőt soha nem tudja egészen befolyásolni a közönség ízlését sem. A Belső közlés és a Tükörfordítás című műsoraink már több alkalommal mutattak be ilyen írásokat – s bár ezeket az alkalmakat mindig megelőzte a művek szerzőivel való egyeztetés, a problémával járó ellentmondások kitárgyalása is hasznosnak bizonyult. Székely hozzátette, hogy a kiskorú szerző publikációi részben esetleg más megítélés alá eshetnek, de a nyilvánosság elé lépés gesztusát voltaképpen akkor se lehet soha visszavonni. A költő ugyanakkor azt is elmondta, hogy azokban az esetekben, ha a szerző valamelyik művét nem tárta a közönség elé, ő azt sem tartja helyesnek, amikor egy-egy jelentős alkotó halála után feltárt írását nyilvánosságra hozzák. A rejtőző szerzők ismeretlen vagy túlságosan is korai műveinek bemutatásával járó etikai dilemmák mellett a szakszerűség vetületeiről is szó esett, amikor a műsorvezető önkritikusan tekintett vissza azokra a korábbi adásaira, amelyekben egy-egy alkotást akkori értékítélete alapján megfelelő minőségűnek ítélt ahhoz, hogy azt a rádió hallgatói számára is bemutassa, visszatekintve azonban szakmai ízlésének korai kiforratlanságát is felfedezte saját eljárásában. A beszélgetés után pedig egy olyan szerző írása hangzott el Grisnik Petra színművésznő előadásában, aki neve említése nélkül engedélyezte, hogy írása elhangozzon a Klubrádióban. A szöveg olyan láttató érzékenységgel tárja a befogadó elé egy dekadens értelmiségi fiatalember egy napját, hogy az írást bizonyára bármelyik folyóirat közölte volna, ha akkor huszonéves női szerzője kitűnő íráskészsége ellenére nem zárkózik el előle.

Az adást a lejátszás ikonra kattintva hallgathatja meg.