Szélsőjobbos pártok támogatják Orbánt az Európai Parlamentben – Interjú egy belgiumi, egy román és egy svéd uniós képviselővel a 7-es cikkelyes eljárásról

Új ablakban

2022. szeptember 17. Hetes Stúdió - részlet 2022.09.17. Csernyánszky Judit riportja

11:50

00:00

Tom Vandendriessche

Először is tisztázzuk, én támogatom az európai országok együttműködését, ami az Unió egyik alapelve, amely kiegészül az egység és a sokféleség eszméjével. Ami azt is jelenti, hogy a nagy országok nem dominálhatnak a kisebbek felett. Minden országnak biztosítani kell a szabad döntés jogát. Ha pedig Magyarország másképp dönt, mint a többiek, az szuverén joga, ez a demokrácia lényege. De ez már nincs így az Unióban, mert centralizált, bürokratikus szuperállammá akar válni az EU.

De most Magyarország demokráciájáról, illetve annak hiányáról folyik a vita, hisz nemcsak az Európai Parlament, de nemzetközi emberjogi szerveztek sorra egyetértenek abban, hogy hazánk nem tekinthető demokratikus országnak. Márpedig az Unió emiatt tartja nyomás alatt az Orbán-kormányt, hogy az visszaállítsa a demokratikus működési mechanizmust.

Sem én, sem az Unió nem szólhatunk abba bele, hogy mi történik Magyarországon. Szabad választásokat tartottak Magyarországon, aminek megfelelően állt fel a rendszer. Belgiumban például az alkotmánybíróságba a pártok delegálhatnak tagokat, de az én pártom, pedig a 2. legnagyobb ellenzéki párt, nem delegálhatott. Ennek ellenére azt mondom, ne szóljanak bele mások egy ország belügyeibe!

Szabad választásokat említett. Ön szerint van választási lehetőségük a szavazóknak, ha nem ismerik az ellenzéki pártokat, mert nem kapnak szót a közmédiában? És elárasztják az utcákat a fideszes óriásplakátok?

Nem tudom pontosan, hogy úgy van-e önöknél, ahogy mondta, de az én pártom is csak 1%-nyi műsoridőt kapott a kampányban a köztv-ben, miközben 18%-os a támogatottságunk. Másrészről tiltakozunk az ellen, hogy a Big Tech cégek a közösségi médiában cenzúrázzák a megszólalásainkat – panaszkodik a flamand szélsőjobboldali párt (Vlaams Belang) uniós képviselője. Szóval önöknél más a helyzet, de azzal teljesen egyetértek, hogy az ellenzéknek lehetőséget kell adni. Viszont erről a magyar népnek és nem idegen hatalmaknak kell dönteni. A magyaroktól függ, hogy akarják-e hallani az ellenzék hangját. Ezért nekünk együtt kell küzdenünk a Big Tech és az Európai Bizottság ellen, hogy ne nyomjanak el minket. Mert nincsenek rossz vélemények, csak különfélék. Ezért lehetőséget kell adni a vitáknak. Hipokrata az Unió, s ezért tiltakozom az önök országa ellen indítandó 7-es cikkelyes eljárás ellen.

Mit szólna ön ahhoz, ha egyetlen független rádió sem lenne a hazájában. Merthogy mi így jártunk, a Klubrádiónak nincs frekvenciája, miközben közszolgáltatást végez. Nem szavazná meg a 7-es cikkelyt ebben az esetben sem, ha az ön országában történne ez meg?

Nem, ismétlem: nem az Unió dolga ítéletet mondani egy ország belügyeiről. Egyetértek, a médiakoncentráció nem helyes, a sajtónak kell megszólaltatnia a különféle véleményeket. Én is benne vagyok a polgári szabadságjogokkal is foglalkozó LIBE bizottságban, ezért tisztában vagyok azzal, mi történik az önök országában. Ezzel együtt azt mondom, nem Belgiumnak kell a problémás ügyekbe beleszólnia. A Covid-féle helyreállítási alapról is az a véleményem, semmi köze a Covidhoz. Ebben a rossz gazdasági helyzetben az EU ezzel zsarolja az országokat….

Kérdem, világos-e neki a magyar kormány álláspontja az oroszok háborújában? A belga képviselő szerint nagyon helyes a ’Magyarország az első’ politika, az ő pártjuk is ugyanezt vallja. És a szolidaritás? Az a humanitárius segítséget jelenti, ők is, akár a magyar kormány segíti az ukrán menekülteket. Szerinte Ursula von de Leyennek át kell értékelnie eddigi orosz politikáját, mert ennek isszuk meg a levét – vallja a belgiumi szélsőjobbos Tom Vandendrissche uniós képviselő.

Ramona Strugariu

 

Mi tényleg minden, magunktól telhetőt megtettünk, hogy felhívjuk a figyelmet mindazokra a problémákra, amelyek ellenkeznek az uniós alapokmányba foglaltakkal – Ezt Ramona Strugariu, az Újítsuk meg Európát frakció romániai parlamenti képviselője nyilatkozta rádiónknak. Judith Sargentini is 12 súlyos problémát fejtett ki az első, a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos jelentésben, mint a magyarországi raportőr. Most a francia Gwendoline Delbos-Corfield, (gvendolin delbo korfild) aki Sargentini utódjaként készítette el a jelentést, megállapította, hogy az azóta eltelt öt évben még tovább romlott a jogállam és a demokrácia helyzete Magyarországon, amelynek következtében az Európai Tanácsnak végre el kellene kezdenie a 7-es cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen.

A Európai Tanácsban megkövetelt egyhangú szavazás miatt késlekedik nyilván a döntés az eljárás megkezdéséről.

Nem hiszem. Szerintem a most a jogállami normasértés miatti eljárás okán nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Daniel Freund német képviselőt is megkérdeztük azok után, hogy az Európai Parlament túlnyomó többséggel megszavazta a legfrissebb raportőri jelentés ismeretében hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia. A német képviselő szerint – noha nézeteltérés van az oroszok háborújának megítélésében Magyarország és Lengyelország között, azért a tanácsban a lengyelek szolidárisak lennének továbbra is Magyarországgal, és nem szavaznák meg a 7-es cikkelyes eljárás megkezdését. Ha már Önnel beszélek, megkérdezném, mit szól ahhoz, hogy Orbán Tusványoson elhangzott beszédét nem mint hivatalosan odalátogató miniszterelnökként mondta el, hanem úgymond magánemberként, és hirdette a kevert fajelméletet tagadó, sokak szerint náci ideológiát.

Már elnézést kérek, ha hivatali mandátumod van, akkor nem magánemberként beszélsz, ráadásul egy uniós országban. Miniszterelnökként felelős vagy minden szavadért. Egészen biztos vagyok abban, hogy ha én ilyen fajelméletet ismertetnék itt a parlamentben, akkor a saját karrieremmel fizetnék meg érte. Orbán közszereplőként, ráadásul magas rangú közszereplőként hirdette meg ezt a téveszmét.

El tudja képzelni, hogy jövőre esetleg megtiltanák Orbánnak, mint magánembernek, hogy belépjen Románia területére, ezzel is elkerülendő a szélsőséges elvek meghirdetését?

Nem hiszem, hogy ettől a jogától megfoszthatná Románia, mint minden más ember, ő is részt vehet bármilyen romániai rendezvényen – az Európai Unió egyik tagállamában. Viszont én sokkal keményebb reakciót várnék el a román hatóságoktól a jövőben ilyen esetekben. Igaz, a külügy most is reagált. De amikor a II. világháborúból ismert, a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajeleméletet hirdet valaki, pontosabban a magyar kormányfő, Romániában, talán jobban óvakodni kellene tőle.

A vitában felszólalók fele (beszélgetésünk a parlamenti vita után zajlott) gyakorlatilag Orbánpárti volt. Mit gondol erről?

Ők szinte mindannyian szélsőjobb nézeteket vallók, de sajnos nem tudunk velük mit kezdeni. S azt is nehezen értjük meg, hogy a parlamentben a fideszes kollégák júliusban azzal álltak elő, hogy az Unió megreformálásához nincs szükség az Európai Parlamentre, azt egyszerűen fel kell oszlatni. S mindezt úgy követelik, hogy közben idejönnek és fel akarják venni a pénzt. Morális kérdés ez a számomra, hipokratáknak tartom őket. Ugyanakkor azt mondom, a demokrácia lényege, hogy vitázzunk és így dőljenek el a fontos kérdések – mondta el rádiónknak Ramona Strugariu, román uniós képviselő.

Malin Björk

 

Mivel az európai demokrácia jövőjéről van szó, ezért tartom fontosnak, hogy szót emeljek a Magyarországon történtek miatt és sürgessem a 7-es cikkelyes eljárást – nyilatkozza Malin Björk, svéd uniós képviselő, aki nemcsak felszólalt a parlamenti vitában, de sajtótájékoztatóra is kiállt a magyar jelentéstevővel, Gwendoline Delbos-Corfielddel együtt, akárcsak a román kolléganője. Ha egy országban baj van, akkor arra a többi országnak is oda kell figyelnie, tartozunk ennyivel egymásnak, mert a jogállamban akarunk élni. Nem beszélve arról, hogy méregként terjed Orbán politikája, például a én hazámban is, a szélsőjobbos svéd demokrata pártban, akik jó példaként követik mindazt, amit hatalom koncentrációnak hívunk. A másik veszély, hogy az Európai Tanácsban helyet foglalva a szélsőjobbosok, mint Orbán is, olyan törvényeket szorgalmazhatnak, amelyek kihatnak mindannyiunk életére. Márpedig ennek az iránynak gátat kell szabni. Nem akarok az ő törvényeik alapján élni.

Mindenesetre a csütörtöki parlamenti szavazás azt mutatta, egyelőre többségben vannak a demokraták az autokratákkal szemben.

Igen, kifejezetten megnyugtató, hogy az Európai Néppárt is azon az oldalon áll, amelyik kifejezetten aggódik a magyar demokrácia sorsáért, az európai demokráciáért. Szóval a vitában felszólaló szélsőjobbosok magas aránya nem tükrözte a parlament általános véleményét a 7-es cikkelyről.

Az Európai Tanács azonban mégsem veszi komolyan ezeket az aggályokat öt éve. Mit fog most tenni ön szerint?

Optimista alkat vagyok. Ha nem az lennék, akkor semmi keresnivalóm nem lenne az Európai Parlamentben. Mi tényleg igyekszünk megtenni mindent annak érdekében, hogy az ügy komolyságát érzékeltessük. Felhívjuk a média, az akadémikusok, a civilek, a politológusok figyelmét, hogy cselekedni kell. Az ő véleményüket is beépítettük a jelentésbe, s így olyan dokumentumokat teszünk le az Európai Tanács asztalára, amelyek igazságtartalma vitathatatlan. Reméljük, helyes döntés születik a kohéziós alapok megvonásáról is, és azok után Magyarország jó példa lehet arra, hogy a folyamatokat meg lehet állítani, sőt vissza is fordítani. Hogy helyreállítható a demokratikus intézményrendszer.

A 7-es cikkely segítene a legtöbbet az Uniónak az egység és az együttműködés megteremtésében, hogy ha Magyarországot megfosztják szavazati jogától, akkor nem emelhet többé vétót.

Így van, de ezekben a kérdésekben most már csak az Európai Tanács és a Bizottság felelősségét vethetjük fel, mert nem élnek az adott lehetőségekkel és eszközökkel – értékelte a vezetőség munkáját Malin Björk, svéd uniós parlamenti képviselő.

Csernyánszky Judit interjúját a 2022. szeptember 17-ei Hetes Stúdióban hallhatták. A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.