Többségében traumatizált, félős kutyákkal dolgozom
10/05/2021 14:29
| Szerző: Lay Viktória/Klubrádió
Épp, ahogy emberi személyiségünket, a kutyáink személyiségét is megtalálhatjuk az intro- és extroverzió skáláinak különböző fokán. Ahogy a mi különböző személyiségtípusaink eltérő igényekkel rendelkeznek, és az életünket megpróbáljuk ennek megfelelően kialakítani, a kutyáknál is észre kell venni, hogy mire van szükségük: élénk társasági életre, visszafogottabb közösségi tapasztalatokra, vagy éppen a gazdival kettesben töltött időre. Ocztos Panka kutyakiképzővel beszélgettünk.
Az emberéhez hasonlóan, egy kutya személyiségét nagyon sok dolog határozhatja meg. Vannak tanult és öröklött viselkedésformák és ennek végtelen kombinációjából tevődik össze a kutya személyisége. Egy viselkedés vizsgálatánál nagyon nehéz meghatározni, hogy mi fakad korábbi tapasztalatokból, és mit hozott magával a génjeiben. Utóbbi olyan biológiai adottság, ami határt szab a kutyakiképzésben, korlátozza annak eredményességét.
“A munkám egyik legfontosabb része, hogy a gazdikkal beszélgetek, van egy tanítási folyamat a részükre. Tisztázni kell, hogy mi várható a kutyától, és mi nem, mivel az a személyiségének része. Ha a kutyának traumái, félelmi problémái vannak, amelyek miatt nem szeret más kutyákkal - vagy akár emberekkel - lenni, akkor nyilván ez kezelendő probléma, hiszen a kutyának is rossz. Ha viszont van egy kutya, aki alapvetően emberekkel érzi jól magát, más kutyák nem érdeklik, de nem fél, és nem is szorong, akkor az olyan helyzet, amivel nem biztos, hogy érdemes bármit kezdeni, mert egyszerűen ilyen a személyisége” – mondja Ocztos Panka, kutyakiképző.
A félősség persze lehet személyiségbeli vonás, de valamilyen szinten kezelni kell, mert a kutyának rossz érzés. Vannak technikák, hogy kondícionáljuk őket arra, hogy a mindennapi akadályokat könnyebben vegyék.
“Többségében traumatizált, félős kutyákkal dolgozom, ami nagy szakértelmet igénylő folyamat. A gazdinak is olyan tudást kell adni, ami hosszú távon működőképes a kutyával.”
Az agresszió 99 százalékban félelemből fakad, ezért foglalkozni kell vele.
A dinamika két kutya között nem feltétlenül látványos a gazdik számára, sokszor csak annyit veszünk észre, hogy hirtelen összeugrottak. A kutyák laikus szemmel láthatatlan jelzéseit ezért nem tudjuk felismerni, és a következményeket megfelelően interpretálni. “Én abban segítek az embereknek hogy jobban értsék egymást a kutyájukkal. Mert a megértés már félsiker.”
Forrás: Flickr.comŐk is hozott anyagból dolgoznak, a múltbeli traumák kihathatnak a jelenlegi állapotukra.
A kutyák képesek megjegyezni akár fajtára, akár méretre és színre specifikusan, ha volt egy rossz élmény az életükben. Ezt az élményt aztán tudják általánosítani minden hasonló kinézetű kutyára, ez egy gyakori jelenség. Ennek kezelése viszont összetett folyamat, körülbelül 5-6 alkalmat vesz igénybe, de ennek hossza attól is függ, milyen stádiumban van, a kutya milyen általános kiképzésben részesült előtte, mennyire figyel a gazdájára.
Szociabilitás tekintetében a fajtával érdemes óvatosnak lenni. A magyar terelőkutyákkal sok probléma lehet ebből a szempontból, hiszen a fajtajellegét nehézkes beilleszteni városi környezetbe, nagyon fontos, hogy rendesen le legyen mozgatva a kutya, persze kivételek mindig vannak. Ha tudjuk egy kutyáról, milyen fajta, és azt mire tenyésztették, az adhat egy iránymutatást a vele való terápiás munkában. Ahogy az embereknél is, fontos, hogy a kutyák stílusukban hasonlítsanak annak érdekében, hogy jól kijöjjenek egymással. Nem mindegy, hogy valaki ugatós, gyors, lassú, milyen típusú játékot szeret. Ha ezekben hasonlók, akkor könnyen kialakul a szimpátia közöttük.
A kutyának a társat a közös evolúciónak köszönhetően az ember jelenti. De lehet-e kielégítő egy kutyának kizárólag az ember társasága?
A szakember szerint ez lehetséges. Bizonyos kutyák számára személyiségükből fakadóan elég az ember, a gazdi társasága, nem feltétlenül van szükségük más kutyákra, a futtatóban unatkoznak, nem kontatktálnak. Fontos, hogy ezt felismerjük. Ha a kutyánk nem élvezi a futtatót, keressünk neki más helyet a mozgásra, ne erőltessük társaságba. Adódhat probléma például városi környezetben abból, ha azzal az elvárással veszünk magunkhoz kutyát, hogy majd mindenhova magunkkal vigyük, bulikba, munkába, ahol folyamatosan ingerek érik, de ez a kutya személyiségének nem felel meg, emiatt akár komoly viselkedészavar is kialakulhat nála. Ha egy életvitel nem felel meg a kutyánknak, akkor változtatni kell rajta, és ebben az embernek kell rugalmasnak lenni. Ideális esetben a kutyánkat olyannak szeretjük, amilyen, ehhez alkalmazkodunk mi.
Hogy a kutyánkhoz valójában milyen életvitel passzol, az hosszú távon derül ki. A munkakutyák képzése persze ebben kivételt jelent, hiszen személyiségtesztek alapján tudják megállapítani, és szűrni az idegrendszerüket, hogy az adott kutya jó lesz-e rendőrkutyának, vakvezetőnek, vagy másféle segítőkutyának. Alapesetben viszont ez felelősségvállalása kérdése. Ne akkor legyen kutyánk, ha fix elvárásrendszert támasztunk vele szemben, hanem akkor, ha képesek vagyunk alkalmazkodni.
Ocztos Panka hat éve foglalkozik személyre szabott kutyakiképzéssel. Specialitása a félelmi agresszív kutyák félelmének oldása büntetés nélkül, hiszen az agresszió oldható és kezelhető más eszközökkel, ami nem okoz rossz érzést. Abban segít a gazdiknak, hogyan alakítsanak ki bizalmat a kutyájukkal, és hogyan fejezzék ki biztos, feltétel nélküli szeretetüket a kutyájuk felé, ezáltal oldva annak félelmét és agresszióját. https://www.pankakutyakikepzes.com/
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2021. április 30. péntek 14:00
Szerkesztő-műsorvezető: Lay Viktória
