„Zajlik
A lényeg

Az Alkotmánybíróság szerint nem kisajátítás az, hogy az egyik önkormányzattól egy másiknak adnak át közterületet

18/10/2024 14:05

| Szerző: Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Az Alkotmánybíróság tanácsa nem látja "olyan mértékű állami forráskivonást eredményezne, amely már ellehetetlenítené a felperes közfeladatainak az ellátását".

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, a 2022-es főispános salátatörvényben helyezték el a főváros négy belvárosi közterének államosításáról szóló jogszabályt is az „egyes budapesti ingatlanokat érintő feladat- és hatáskör átruházásról” cím alatt. Ez azt jelenti, hogy a kormány 2022. augusztus elsejével ellentételezés nélkül államosította a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Vörösmarty, Podmaniczky, Széchenyi teret, illetve a tervekhez képest újólag bekerült a József Attila utca a közterületi részeivel.

A jogszabályváltozás azzal is jár, hogy azóta a kerület szabja meg a Vörösmarty téri karácsonyi vásár kereskedői által fizetett bérleti díjakat, és a bevételek is a kerület kasszájába folynak. A főváros felhánytorgatta, hogy az említett terek környékén számos olyan építkezés zajlik, ami a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető.

Karácsony Gergely főpolgármester akkor azt mondta "ha valaki elveszi más tulajdonát, arra van szó a magyarban: lopás. Amikor ezt erőszakkal teszi, az a rablás. Rablás ez, ha törvényt hoznak róla, akkor törvényesített rablás. Ki következik? Kinek a tulajdonát veszi el legközelebb a kormány?" Akkor rögtön bejelentette, Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Az Alkotmánybíróság azonban nem az ő panaszát tárgyalta, hanem – egy és negyed évvel beérkezése után – az állam ellen indított perét tárgyaló bíróság kezdeményezését – írja a hvg.hu. A Fővárosi Törvényszék Surányi Katalin vezette tanácsa ugyanis egyetértett a felperesként fellépő főpolgármesterrel abban, hogy az alkalmazandó törvény Alaptörvény-ellenes.

Az Alkotmánybíróság Varga Réka vezette tanácsa azonban nem így látta. A miniszteri levéllel jórészt egyetértve megállapította, hogy a felkészülési idő nem volt kirívóan rövid. Ha az egyik önkormányzattól egy másiknak adnak át közterületet, az nem kisajátítás, tehát nem kötelező az ellentételezés. Továbbá az alkotmánybírók nem látták bizonyítva, hogy a terek állami tulajdonba és kerületi kezelésbe kerülése „olyan mértékű állami forráskivonást eredményezne, amely már ellehetetlenítené a felperes közfeladatainak az ellátását”, illetve hogy olyan vagyoni hátrány érte a fővárost, amit a jogalkotónak kompenzálnia kellett volna.

Azt már nem az Alkotmánybíróság dolga eldönteni, hogy az átadás célszerű-e és növeli-e a hatékonyságot, mert nem alkotmányossági kérdés, hanem a jogalkotó felelősségi körébe tartozik.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság elutasította a bírói kezdeményezést, ami azt jelenti, hogy a bíróságnak a levelében írt kételyek ellenére alkalmaznia kell a törvényt, vagyis be kell majd jegyeznie az állam tulajdonjogát és a kerületi kezelést a három belvárosi térre.