Verbálisan egymásnak esett a szerb és a koszovói kormány

A Koha Ditore című pristinai napilap hétfőn számolt be róla, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök a közösségi médiában kifogásolta, hogy míg a demokratikus világ távolságot tart az orosz elnöktől, addig Szerbiában Putyint támogató gyűléseket tartanak; a Nyugat-Balkánon csak Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és még arra is képes lenne, hogy felhagyjon az európai integrációs folyamattal csak azért, hogy lojális maradjon Vlagyimir Putyinhoz. Szerinte a "kis szerb Putyin", valamint a boszniai Szerb Köztársaságban élő barátja, Milorad Dodik célja az, hogy Oroszországot a Balkánra csábítsa, így a Nyugat-Balkán békéje és biztonsága soha nem volt még nagyobb veszélyben – írja a 24.hu. Hozzátette azt is, hogy a fasizmus nemcsak Németországban vagy Olaszországban létezett, hanem bármely ország vagy nemzet válhat fasisztává.

Belgrád, 2022. április 1. Aleksandar Vucic szerb államfő, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke támogatóinak integet kampányrendezvényén Belgrádban 2022. március 31-én. Szerbiában április 3-án tartanak előrehozott parlamenti választást, valamint elnökválasztást. MTI/AP/Darko Vojinovic

 

 

Erre reagálva Nikola Selakovic szerb külügyminiszter közleményében azt írta, hogy Aleksandar Vucic a béke és a stabilitás politikáját képviseli a térségben, míg a "kis balkáni Hitler” csak arról álmodozik, hogyan hódítsa meg a szerbek lakta Észak-Koszovót, és létrehozza az úgynevezett Nagy-Albániát.

A két kormány alapkonliktusát az adja, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet – írja a portál.