Orbán Gergő agykutató szerint a Google fordító azért produkál hibákat mert a mesterséges intelligencia nem fér hozzá megfelelő magyar nyelvű adathalmazhoz.

Csősz Sándor biológus szerint a hangyák világában nincs helye az egyéni ambícióknak, a bolyok, mint szuperorganizmusok bírnak önáló az gondolkodás képességével.

Dr. Fülöp Zsolt, az Atomki tudományos tanácsadója szerint a legtöbb ma ismert elem az ősrobbanással, és a csillagok belsejében alakult ki.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült közvetlen megfigyelésekkel egyedülálló torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Erdélyi Róbert, a projekt egyik vezetője a Klubrádióban beszélt arról, hogy milyen lehetőségeket rejt az eredmény.

Nem olyan meglepő, hogy sikerült az Ingenuity repülése a Marson, Szabó Róbert csillagász szerint. A Perseverance minihelikoptere április 19-e óta öt sikeres repülést hajtott végre.

Ma, a számítástechnika korában is magyarázatra szorul a nanotechnológia kifejezése. Gali Ádám, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója, úgy fogalmazott, hogy olyan tudományágról van szó, ami a fizika és a kémia közös területe. A hajszálnál ezerszer kisebb molekulákat és kristályokat ma már nem csak az okostelefonok mikrotranzisztoraiban, de az orvostudományban is, mint a Pfizer vakcinája.

Egy két nappal elhalasztott fellövést követően tervszerűen pályára állt 37 kisműhold között két magyar is. Szabó Róbert csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója szerint ez azt jelenti, hogy Magyarországon is egyre nagyobb szerepe lesz az űrkutatásnak. A SMOG-1 már megkezdte adatgyűjtését és küldi az adatokat a Föld elektromágneses szennyezéséről, a CSFK kisműholdja pedig a csillagokat vizsgálja.

Az agy nem csak az emberi test legösszetettebb szerkezete, de vérellátásra legérzékenyebb része is. Épp ezért önálló keringési rendszerrel rendelkezik. Dénes Ádám agykutató, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezetője arról beszélt, hogy amerikai kutatók hogyan kísérleteznek az agy vérellátásáért felelős rész, a vér-agy gát megnyitásával például az Alzheimer-kór kezelésében. 

Jelen pillanatban nehéz megmondani, melyik oltóanyag a leghatékonyabb a koronavírus ellen. Falus András szerint még fél év is eltelhet, amíg kiderül, melyik megoldás, az inaktív technológia, vagy pedig az mRNS technológia a hatékonyabb. Utóbbi esetében az immunológus kifejtette, hogy sokkal kisebb "céltáblákra kell lőni", amelyekből viszont sokkal több van. Ha pedig kellő számban sikerül "eltalálni" ezeket, azzal alapjaiban, és számunkra kedvezően változik meg a kórokozó működése.

Négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült bizonyítani az Odderon nevű részecske létezését. Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója azt is hozzátette, hogy 48 év után úgy sikerült ráakadni a részecskére, hogy nem is számítottak rá. A proton-antiproton ütköztetések során aszimmetrikus jellemzők jelentkeztek a proton-proton ütközésekhez képest. Ezzel új fejezet nyílik az anyag és az antianyag kölcsönhatásának kutatásában.

A hidegfúzió problémája hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat. Két akadályt eddig nem sikerült legyőzni, a magegyesülési folyamat nagy hozzáadott energiát igényel, és a folyamat nagy hőtermeléssel jár. Ezek egyelőre elméleti megoldásairól beszélt Kroó Norbert fizikus az Utópiában.

Ma, amikor a magyar rádiózás 95. születésnapját ünnepeljük, olyan kollégákkal beszélgetünk a nap folyamán, akik nem ma kezdték a szakmát. Farkasházy Tivadar szerette feszegetni a határokat és megtartani azokat az "apróságokat", amiket a hivatalnokok megpróbáltak kivetetni a műsorból. Szilágyi János szerint a Magyar Rádió egykor a világ legjobb munkahelye volt.

Az idei fizikai Nobel-díjat három csillagász, kapta meg, egymástól független, a fekete lyukakat kutató munkásságáért. Szabó Róbert, a csillagászati intézet igazgatója beszélt többek közt arról, hogyan vizsgálhatunk egy égitestet, ami a fényt sem engedi megszökni, és mi köze a relativitáselméletnek a fekete lyukakhoz.

Lehetséges, hogy komoly fordulóponthoz érkezett a fizika kutatóvilága. Krasznahorkay Attila és csapata, az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársai még 2015-ben közölték a legtekintélyesebb amerikai szakmai fizikai folyóiratban a "Physical Review Lettersben" tanulmányukat, mely szerint kimutattak egy idáig ismeretlen részecskét. Ez a felfedezés egy nemrégiben megjelent CNN tudósításnak köszönhetően csupán most jutott el a köztudatba. Az Utópiában Krasznahorkay Attilával a felfedezést, valamint annak lehetséges utóhatásait vettük górcső alá.

A látás megértésétől fényévekre vagyunk, de az nem jelenti, hogy nem tudunk terápiát kidolgozni – mondta Roska Botond Szent István-renddel kitüntetett neurobiológus, aki szerint nincs olyan vakság, amin ne lehetne segíteni, de hogy mennyire hamar, azt még nem tudjuk.

Az amazonasi erdőirtások és erdőtüzek óriási problémát jelentenek, katasztrofális hatásuk lehet hosszú távon a Földre, de az oxigén szempontjából kevésbé.