Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
A fáradtak – Szénási Sándor jegyzete
3/07/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Putyin világossá tette, hogy másképp nem tárgyal, és miért is tárgyalna, látván a kókadt európai közvéleményt, de főleg azt, hogy míg ő évi 120 milliárd dollárt tesz bele a háborúba, a nyugati fél ennek a töredékét sem tudja/akarja/meri beletenni, márpedig a szakértők szerint ez alatt az összeg alatt nincs ukrán győzelem.
Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának májusi felmérése szerint, amit itthon a 444.hu közöl, a kontinens 14 országában relatív többségben vannak a háborút tárgyalásos úton megoldani akarók. Magyarokat nem kérdeztek.
Ez ugye azt jelenti, hogy Ukrajna nem nyerhet, legalábbis ebben a többség nem hisz.
A cikk azt írja, hogy csak Észtországban mainstream nézet, 38 százalékkal, hogy az ukránoknak kedvezni fog a sors, az igazság istenasszonya, vagy éppen a történelem ura lesz hajlandó ezegyszer kegyes lenni, de az észtek mellett ott vannak a lengyelek, és a svédek is. Vagyis azok az országok, ahol a hangsúly nem a háború egyedül logikus befejezésén van, hanem a győzelem minden áron való kényszerén, ami kétségtelenül az előbbi attitűddel szemben maga lehet az irracionalitás.
Viszont lehet, hogy mégsem az. Az azonnali tűzszünet, a gyors békekötés a pillanatnyi helyzetet kétségkívül megoldja, és ennyiben az európai háborús fáradtságot is lazítja. Hogy másnap mi lesz Ukrajnával, azt nem tudja senki.
Hogy pontosítsunk, nem tudható, hogy a sebtiben lezavart béke mitől nem lesz szimpla orosz győzelem, nemcsak azért, mert Moszkva elvinné a megszállt keleti területeket, de vinné azokat is, amiket meg sem tudott szállni.
Putyin világossá tette, hogy másképp nem tárgyal, és miért is tárgyalna, látván a kókadt európai közvéleményt, de főleg azt, hogy míg ő évi 120 milliárd dollárt tesz bele a háborúba, a nyugati fél ennek a töredékét sem tudja/akarja/meri beletenni, márpedig a szakértők szerint ez alatt az összeg alatt nincs ukrán győzelem.
Orbán ezzel az orosz üzenettel és az ECFR nevű, már említett agytröszt felmérésével ment Kijevbe, de tegyük ide a Trump által azóta letagadott republikánus béketervet is, ami az orosz követelés sima klónja.
Az orosz/amerikai pakkban pedig a következő valóságdarab van szépen, többszörösen becsomagolva, beburkolva, és átkötve nemzeti kék-sárga szalaggal:
Amiért ebben a háborúban eddig legalább egy millió ember halt meg, vagy lett nyomorék, nem számít. Az, hogy az orosz orkok a földdel tették egyenlővé Ukrajna energetikai, oktatási, egészségügyi, szociális, közigazgatási struktúráját, káló, ami egy ilyen csetepatéval együttjár. Az, hogy ahol csak lehetett, felrobbantották, szétlőtték, felgyújtották vagy elrabolták az ukrán nemzeti tudat tárgyi kincseit, templomait, festményeit, történelmi épületeit, bagatell. Nem kell nyafogni sok tízezer elrabolt, és eloroszosításra, és szülővesztésre ítélt ukrán gyerek sorsa miatt, mert legalább élnek, és janicsárlét is lehet szép. Azt a falat Kijevben, ahová a hősi halált halt ukrán katonák neveit vésik fel, végül is el lehet bontani. A megerőszakolt nők majd felejtésátkot kapnak, mintha a Harry Potter-ben élnének, már ha az erőszaktevőjük a csíny végén agyon nem lőtte őket, mondjuk Bucsában.
Felejts és ne kérdezd, mivégre volt az egész.
A gyors béke után idővel azt kell kicsomagolni a béketervből, hogy mindez a nyomorúság, és pusztulás hiába volt, az oroszok így is, úgy is elviszik, amit akarnak, az ukránok magukra vessenek az ostoba dacoskodással. És magára vessen mindenki, aki még dacolni akar majd, ha a magát joggal győztesnek érző Moszkva új horizontokat és új területeket keres a katonacsizmák vonulásának.
Európa többi része csak a pillanatot ismeri, az észtek, lengyelek, svédek meg a történelmet. Az esztelen, mert végül mindig kipukkanó orosz birodalmi mániát, ami csak halált és vért hoz, életet soha.
És még valami. A felmérés azt is mutatja, hogy az ukrán győzelemben a leginkább az ukránok hisznek. Kevesebben, mint két éve, de hisznek.
Nekik is lehet itt szavuk. Talán a legerősebb.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. július 3-i adásában hangzott el.
