Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Tények nélküli világ – Kárpáti Iván jegyzete
Mindenki abban hisz, amiben akar, szabadon döntheti el. Egyre kevésbé kiszámítható, hogy egy nyilvánosságra kerülő információ milyen hatást vált ki, így pillanatokon belül elveszti jelentőségét.
Kecsketej – Szénási Sándor jegyzete
17/08/2024 15:05
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Az orosz kecske észak-koreai vizitációja a tejecske mellett igazából azt jelenti, hogy egy gyilkos hajlamú, ön-és közveszélyes hatalomról számos kötelék oldódik le, és elindulhat azon az úton, amelynek a végén minden romlott, pusztító, mocskos tulajdonsága tudomásul lesz véve, persze a szuverenitások iránti tolerancia jegyében.
Az történt, hogy Putyin, majdnem minden oroszok elnöke kecskéket küldött Kim Dzsongun-nak, minden koreaiak majdnem feleurának, rajta keresztül pedig egyenesen Kim népének, hogy ezúton is segítse táplálni, erősíteni, vagy pusztán csak életben tartani a mondott nép testét, ami az időről-időre elkövetkező nagy éhínségek idején egyáltalán nem magától értetődő teljesítmény.
Putyinnak a leningrádi régióból érkező 423 nőstény és 15 bakkecskéje, illetve az előbbiek teje tehát figyelmes, mondhatni gyengéden népbarát ajándék, bár, szándéktalanul lehet sértés is, amennyiben ráirányítja a figyelmet arra, hogy Észak-Korea talán mégsem egészen az a paradicsom, aminek a Kimnek írt új dalban megéneklik. Abban, amiben a vezetőt az ország „ barátságos apjának” nevezik. Apukának pedig tudnia kell, hogy fogadott családjában minden hatodik öt év alatti gyerek alultáplált. A felnőttek is, de ők ezt már megszokták, megszerették. Megszökni kevés az esély.
Mindegy, az orosz kecske nem harci állat, békésen mekeg, tejet ad, és, mint arra a Yonhap dél-koreai hírügynökség rámutat, jele a mélyülő együttműködésnek. Kifogása nem lehet senkinek. Persze, hogy a kecskevonaton érkeztek-e precíziós fegyverek is, cserébe Kim lőszeradományáért, azt nem tudni, de ne legyünk naivak. Putyin azzal, hogy több, az ENSZ által Észak-Koreával szemben kötelezően előírt szankciót felrúgott, hogy kölcsönös védelmi szerződést kötött vele, hogy szerepet szán neki az új orosz nukleáris doktrínában, és gazdaságilag is erősíti, megszünteti egy latorállam elszigeteltségét, és kiengedi a fényre.
Persze nem kérdés, similis simili gaudet, hasonló a hasonlónak örül, Oroszország sem más, csak az ilyen nagydarab országokat nem szokták latorállamnak nevezni, ki tudja, miért nem. Ezzel együtt az orosz kecske koreai vizitációja a tejecske mellett igazából azt jelenti, hogy egy gyilkos hajlamú, ön-és közveszélyes hatalomról számos kötelék oldódik le, és elindulhat azon az úton, amelynek a végén minden romlott, pusztító, mocskos tulajdonsága tudomásul lesz véve, persze a szuverenitások iránti tolerancia jegyében. Kim népe ilyen, ezt szereti, ne zavarjuk benne.
Putyin egyébként legutóbb egy részben dél-koreai alkatrészekből összerakott luxus limuzint ajándékozott észak-koreai elvtársának, már a másodikat amúgy. Egy kecskenyáj ide, két Aurus Senat limuzin oda, ilyen a világ rendje.
Szénási Sándor jegyzete a Hetes Stúdió 2024. augusztus 17-i adásában hangzott el. Kiemelt kép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Vlagyimir Szmirnov
