A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Tények nélküli világ – Kárpáti Iván jegyzete
Mindenki abban hisz, amiben akar, szabadon döntheti el. Egyre kevésbé kiszámítható, hogy egy nyilvánosságra kerülő információ milyen hatást vált ki, így pillanatokon belül elveszti jelentőségét.
Lehallgatnak, tehát vagyok - Dési János jegyzete
Lehallgatni a közvélekedés szerint csúnya dolog, ráadásul a mesterséges intelligenciák korában lassan felesleges is, azt és annak a hangján, képén állítjuk elő, amit csak akarunk.
Fogadjisten – Józsa Márta jegyzete
"... az is lehet Orbán Viktor békepárti, illiberális barátja szellemében, hogy a somorjai nagybani piacon az ősteremelő Béla csak szlovákul alkudhat meg a zöldséges Lajossal, elvégre mindketten üzletemberek. Akiknek fontos a szuverenitás, mert, ahogy ezt a törvény indokolja: a szlovák nyelv használata a Szlovák Köztársaság szuverenitásának megnyilvánulása."
Mindig jövőre - Rózsa Péter jegyzete
Azt halljuk minden évben, hogy jövőre aztán beindul a gazdaság, jövőre lesz jobb. E rövid üzeneten túl semmilyen előrelátás, jövőterv nincs.
És majd elérnek a hídhoz - Szénási Sándor jegyzete
A biznisz az biznisz. Orbán Viktor meg barát, akinek csak a felemelt hüvelykujj jár biztosan.
Nincsenek csodák - Orbán és az amerikai elnökválasztás
Az egész ügy nem olyan egyszerű, mint ahogy az Orbán retorikájában megjelenik. Nem lesz például "egy nap alatt béke" Oroszország és Ukrajna között. Nincsenek csodák, csak halandó és gyarló emberek.
Klímamisszió – Selmeci János jegyzete
19/07/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok.
Csak Székesfehérvárig bírta zakóban, Füreden pedig egy kisebb medencét meg lehetett volna tölteni azzal a vízzel, amit a fehér ingjéből ki tudott volna facsarni. Mégis igyekezett jó képet vágni az állomáson várakozó, gondosan kiválogatott újságírókhoz, a vonaton kedélyesen elbeszélgetett a kalauzzal, akitől alighanem a megemelt fizetésekről szóló félmondat, nem pedig a munkaterhekről és a soha nem működő klímáról szóló monológ kerül majd be a közösségi médiába tervezett videóba. Kezet fogott egy hazafelé tartó nyugdíjassal is, de addigra már alig tudott beszélni a melegtől, ezért csak hallgatta a bácsit, aki arról mesélt neki, hogy az alacsony nyugdíja miatt heti kétszer Pestre jár be dolgozni a vonattal, amin rendszeresen k*rva meleg van.
Füreden már várta a klímás kormányzati autó, úton Pest felé a következő uniós csúcshoz készült felkészítő anyagot kellett volna tanulmányoznia, de nem igazán tudott rá odafigyelni, újra meg újra eszébe jutott a bácsi a vonatról, és valami olyasmire gondolt, hogy most még itthon van dolga.
Már a kórház bejáratánál megcsapta az a forróság, amit a bent várakozó betegek és az ott dolgozók egész nap éreztek. Útközben természetesen zakót váltott, abban beszélgetett a kórház főigazgatójával és ígért neki gyors segítséget a klímahelyzet megoldásában. Miközben távozott, észrevette, hogy egy begipszelt karú beteg, akit hűtött műtő híján négy napja nem műtöttek meg, csúnyán néz rá a kávéautomata mellől. Több mint harminc éve politikus, hozzászokott a mérges tekintetekhez, most mégis azt érezte, hogy ez a szavazópolgár jogosan dühös rá.
Másnapra kész volt az Országos Klímaterv. A két illetékes miniszter utasításba kapta, hogy magyar vonaton és magyar kórházban nem működő klíma már pedig nem lehet, azonnal el is különítették az ehhez szükséges forrást a költségvetésből. A szokásos kommunikációs cég közbeszerzés nélkül kapta meg a „A kormány megvédi önt a melegtől” és a „Magyarország nem Afrika” feliratú, szándékosan félreérthető kék plakátok készítésének feladatát, a Miniszterelnöki Kabinetirodában már dolgoztak azon, hogyan kössék össze a hőhullámokat Brüsszellel és a Soros Birodalommal, egy kormánypárti elemző pedig kontextus és hiteles adatok nélkül arról beszélt minden egyperces híradóban, hogy a Gyurcsány-kormány alatt mennyivel többen haltak meg a nem klimatizált kórtermekben, vasúti közlekedés pedig talán nem is volt a baloldal regnálása alatt. Csak a Megafonnak felejtettek el szólni, ők továbbra is arról beszéltek, hogy a magyar kórházakban igenis működnek a klímák, a miniszterelnök pedig jól teszi, ha Moszkvában harcol a „békéért” ahelyett, hogy az országgal foglalkozna.
Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok. Nem lett tehát más hely az ország, csak legalább egy kicsit kevésbé volt rohadt meleg, jobb lett a forró nyár közepén magyarnak lenni.
A miniszterelnök azonban nem volt elégedett. Klímamissziója nem került címlapra sem a BBC honlapján, sem a Reuters-ben, sem a Der Spiegel-ben, a Politico-n, de még a Népszavában sem, és nem ítélte el miatta az Európai Parlament.
Azon gondolkodott, hogy mikor találkozhat legközelebb Putyinnal.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. július 19-i adásában hangzott el.