„Köszönjük
Publicisztika
Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Kasztroly – Józsa Márta jegyzete

Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.

A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete

A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete

Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete

Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.

Schengen - Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Schengen - Józsa Márta jegyzete

Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.

Narancs piramis – Kárpáti Iván jegyzete

30/07/2024 18:04

| Szerző: Kárpáti Iván

 | Szerkesztő: Ivánkai Márk

Nem foglalkoztak vele, de a Fidesz vezére levezette a maga módján azt is, hogy miért lapátolták ki az állami pénzt 1000 milliárdos nagyságrendben a családnak és a barátoknak. Valamiféle piramist vázolt, aminek a tetején a nagy és erős nemzeti vállalatok vannak, amik nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Aha. Beton. Azt tudunk termelni közpénzből.

2024. július 30. Esti gyors-részlet (2024.07.30. Kárpáti Iván jegyzete)
02:13
00:00

Kijöttek a siralmas GDP-adatok, úgy látszik, ezen még a KSH sem tud nagyon szépíteni. Ennek kapcsán emlékezzünk meg Orbán Viktor tusnádfürdői kinyilatkoztatásának egy olyan részéről, amivel nem nagyon foglalkoztak. A világok harca-vízió fárasztóan hosszú és némileg csapongó levezetése mellett a miniszterelnök ismét megerősítette: maradunk összeszerelő nemzet. "Termelni” fogunk.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alacsony hozzáadott értékű részmunkákat végzünk, alacsony bérekért, hatalmas állami támogatással. Aztán ha a világgazdaság éppen rossz irányba indul, vagy csak valamire éppen nincs kereslet, akkor az nálunk azonnal beüt, lásd a mai adatokat. Most éppen nem kell annyi akkumulátor, mert nem fogynak a villanyos autók, Orbán pedig erre tett fel mindent.

Lehet, hogy pár év múlva új lendületet vesz az iparág, de pont ez a lényeg, minket ez évről évre megrángathat. Szintén nem foglalkoztak vele, de a Fidesz vezére levezette a maga módján azt is, hogy miért lapátolták ki az állami pénzt 1000 milliárdos nagyságrendben a családnak és a barátoknak. Valamiféle piramist vázolt, aminek a tetején a nagy és erős nemzeti vállalatok vannak, amik nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Aha. Beton. Azt tudunk termelni közpénzből.

Nulla innováció, már régen nincsenek a világban, de legalább Európában figyelmet keltő magyar startup cégek, amikből aztán nemzetközi szinten ismert márkák lesznek. Amikor egy Bolt taxit hívunk Budapesten, akkor egy észt vállalkozás rendszerén keresztül tesszük ezt, ami már 40 országban működik, több száz városban. Ha pedig valaki használt ruhát adna el a neten szerte a világban, akkor pedig egy másik balti országból, Litvániából indult cég jóvoltából teheti ezt meg. Milliárd dolláros bizniszek, olyan helyekről, amik néhány évtizede még a Szovjetunió részei voltak és jóval kevesebben lakják, mint Magyarországot.

De nekik nincs is ilyen remek gazdasági piramisuk.

Kárpáti Iván jegyzete az Esti gyors 2024. július 30-i adásában hangzott el.