"A fiataloké a jövő – de vajon akarják-e?"
26/10/2024 08:16
| Szerző: Klubrádió/Horváth Ádám és Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Magyarországon jóval nagyobb az aggodalom a demokrácia és a jogbiztonság kapcsán, így az olyan globális kérdések, mint például a klímaváltozás, hátrébb szorulnak ezen a virtuális listán. Horváth Ádám összeállítása.
Igaz-e, hogy a fiatalok apolitikusak, illetve közömbösek, ha közéletről van szó? Erre a kérdésre igyekezett választ adni a Republikon Intézet legutóbbi konferenciáján, ahol bemutatták azt a nemzetközi és hazai kutatást, amely nemcsak a fiatalok politikai aktivitását szemléltette, hanem azt is, hogy milyen csatornákon foglalkoznak közélettel.
„Nemzetközi összehasonlításban az egész magyar társadalom apolitikus és passzív, vagy legalábbis azzá vált. Ehhez képest a magyar teljes népességhez képest a fiatalok nem különösebben inaktívak, sőt bizonyos formában aktívabbak, mint az idősebbek” – mondta a Klubrádiónak Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója. Hozzátette, pártpolitikában és választásban kevésbé aktívak, bár az utóbbi időben a választási hajlandóságuk nőtt. Az EP-választásokat követően látszott, hogy nincs olyan elégedetlenség, kiábrándultság, mint korábban, de erre 2026-ban, a következő országgyűlési választások idején kaphatunk igazán pontos választ.
Európában Lengyelországgal és Olaszországgal hasonlította össze a Republikon a 18-25 éves fiatalok közélethez való viszonyát vizsgálták. A legnagyobb különbség a két ország és Magyarország közt, hogy majdnem egész életükben az Orbán-rendszerben szocializálódtak. „Ősélményük a politikával kapcsolatban, hogy 14 éve nem lehet kormányt leváltani választások útján” – foglalta össze. Fontos különbségnek tartja, hogy míg a magyar fiatalok, és idősebbek 10 százaléka aktív, a lengyeleknél a fiatalok közel fele megnézett egy vitaműsort, posztolt valamilyen politikai tartalmat. Az olaszoknál és a lengyeleknél is volt fluktuáció. Ilyen értelemben „a magyarok kiemelkedően inaktívak”.
„A fiatalok mindig is rendszerkritikusak voltak, mindig próbáltak valamelyest szembenállni az adott hatalommal. Ilyen volt az LMP, amely egészen hatékonyan kezdte meg működését, aztán a Jobbik, amelyik nagyon sikeres volt, ők 20 százalékot is el tudtak érni a fiatalok támogatásával, ezután volt a Momentum. Ezek a pártok nagyjából egy-két év után bezuhantak” – mondta Korózs Benjamin, a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom elnöke, aki a konferencia kerekasztal beszélgetésén arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb, fiatalokat célzó párt népszerűsége Magyarországon mindig tiszavirág életű volt. Hozzátette, a fiataloknak elegük van a pártpolitikából, egymás lejáratásából. És hiába akarnak ezek a pártok nyitni a fiatalok felé, ők nem jönnek. Vonzóbbá kéne tenni a pártpolitikát, azonban 30 éve berögzült módszerek mentén haladnak a pártok, állandósult az elit is, ez sem teszi vonzóvá a politikai szerepeket.
„Új csendes generációként szoktak hivatkozni a 2010-es évek fiataljai bizonytalanok, kevésbé vesznek részt civilszervezetek munkájában, kevésbé mennek el szavazni. Mintha ez változni látszana, mintha nőne a politikai aktivitás, mintha növekedne a közélet iránti érdeklődés. Valószínűleg a 2010-es évek elméletei meghaladottakká válnának” – ezt már Nagy Ádám, az Excenter Kutatóintézet kutatója mondta.
Bár az új generáció már máshogy közelíti meg a pártokat és a politikát, mint a konferencián kiderült, a magyar fiatalok attitűdje a közélethez nem egyedi eset. A különbség talán, hogy Magyarországon jóval nagyobb az aggodalom a demokrácia és a jogbiztonság kapcsán, így az olyan globális kérdések, mint például a klímaváltozás, hátrébb szorulnak ezen a virtuális listán. A politikai kultúra változása viszont nem egy személy vagy egy párt, hanem a tömeg, és a fiatalok kezében van.
Az összeállítást a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Pixabay
2024. október 19., szombat 15:00
Riporter: Horváth Ádám
