„Köszönjük
Publicisztika
Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Kasztroly – Józsa Márta jegyzete

Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.

A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete

A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete

Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete

Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.

Schengen - Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Schengen - Józsa Márta jegyzete

Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.

A kompország esete a büntetővámmal – Rózsa Péter jegyzete

5/10/2024 15:09

| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió

Nem egyértelmű, hogy hosszú távon jó vagy rossz a mi kontinensünk autógyártóinak és a beszállítóknak a büntetővám. Ami viszont aggasztó, az az elektromos autók piacának bezuhanása.

2024. október 05. Hetes stúdió - részlet l Rózsa Péter jegyzete 2024.10.05.
02:50
00:00
Nem jött össze az újabb vétó – bár ezúttal nem csak a magyar kormányoldal, hanem még négy EU-s tagállam képviselői is beszálltak – végül pénteken az Európai Bizottság többséggel elfogadta, hogy egyes, Kínában gyártott elektromos autókra vámot vessenek ki. Nem is keveset, egyes típusokra akár 35 százalékot. Nem egyértelmű, hogy ez hosszú távon jó vagy rossz a mi kontinensünk autógyártóinak és a beszállítóknak, mint amilyenek mi is vagyunk.

Jó, mert a kínai kormány jelentős támogatást nyújt a gyártáshoz, az unió viszont a piaci verseny tisztaságának megőrzése érdekében nem engedi, hogy állami szubvenciók révén lenyomják az itt értékesített termékek árát. Márpedig ez történik, a kínai gyártó azért tudja olcsón kínálni az elektromos autóit, mert otthon a kormány jelentős összeggel támogatja. Érthető, hogy ezzel a nem támogatható európai gyárak nem tudnak lépést tartani, s mivel drágábbak, a kínai előny akár veszteségbe is kergetheti őket. 

Másfelől azonban ez a büntetővám rossz, mert nyilvánvaló, hogy Kína ellenlépéseket tesz. Például az ott gyártott Mercedes járgányok is a verdikt alá eshetnek, nem véletlen, hogy Németország is a vám ellen szavazott. Kína tehát számos, Európából oda települt, eredetileg európai gyártót sújthat hasonlóan vámokkal, akár adókkal. A különadó pedig nem ismeretlen errefelé sem – de most ne beszéljünk az Orbán kormány Nyugat-ellenességéről, ami néha egy-egy multinacionális üzletlánc szánalmas gyalázásában merül ki. Beszéljünk viszont arról, hogy e vámkivetés mellett más tényezők is ellenünk szólnak.

Leginkább az európai elektromos autók eladási statisztikája aggasztó, a tavalyi azonos időszakhoz képest 44 százalékkal zuhant be a piacuk. Több gyárban a két műszakból átálltak az egy műszakos termelésre, s arról is hallani, hogy több akkumulátorgyár vezetése a bezáráson gondolkodik. Lehet, ezt a biciklit is túltolta az Orbán-kormány? Ha ehhez még hozzátesszük, hogy már most nagyon jelentős kutatások vannak új, az eddig használt energiaforrás helyett kevésbé környezetszennyező, tartósabb és olcsóbb változatok kifejlesztésére, akkor még sötétebb lehet a vas- és acél helyett ezúttal az akku országát építő NER jövője. Persze ezzel együtt mindannyiunké.

Megint kompország; nyugati szövetségben keleti hűségnyilatkozatokkal ide-oda lebeg, csapódik, ad-vesz, árul és elárul, ami éppen a kényúr kedvére való. Itt tartunk.

Rózsa Péter jegyzete az október 5-i Hetes stúdióban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.