Elérhetetlen művészet
23/03/2024 08:00
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Egy karrierindító kombájntól a vizsgajegyek görbítéséig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben arra is választ kerestünk, hogy a művészettörténeti alapismeretek hiánya, hosszú távon hatással lehet-e vizuális készségeinkre.
Lantos Mihály az előző héten elmondta, hogy persze mindenkinek magának kell kitalálnia a számára legoptimálisabb tanulási módszert, de vizsgálatok, és a saját tapasztalata alapján ő a képi vagy ábrázoló jegyzetelést tartja a leghatékonyabbnak. Vagyis a vizualitás fontosságára és gyakorlati alkalmazására hívta fel a figyelmet.
Ha valaki abból él, hogy kifejezetten jelentéssel bíró rajzokat adjon közre, rengeteg kutató munkát kell végeznie előzetesen, hogy biztos lehessen abban, közönsége jól értelmezi, szépnek találja az illusztrációt, és az olyan tökéletesen simul bele a szövegbe, hogy közben mindkét művészeti ág, az irodalom és a képzőművészet is megőrzi az önállóságát mindenféle alá-fölérendeltség nélkül.
Hogy ennek a gyakorlata miként zajlik, a következő hetekben bemutatjuk. A 267. epizódban arról beszélt Herbszt László tervező grafikus, a MOME tanára, hogy ő egészen korán közel került későbbi szakmájához, 3-4 évesen már naponta több füzetet telerajzolt. Mégis sokára döntötte el, hogy komolyan veszi a tehetségét. Az építőipari középiskola után a Képzőművészeti Egyetemen szerzett diplomát.
Visszakeveredve a vizsgákhoz Lantos Mihály, tanulásmódszertani szakértővel folytattuk az adást, aki a múltkor már elkezdte összefoglalni azoknak a szituációknak a kezelési lehetőségeit, amelyek során számot kell adnunk a tudásunkról. Elsősorban a magabiztosság elérését nevezte meg fő célnak a vizsgázók számára. Természetesen miután az anyagot megtanulták.
Ebben az adásban arra is kitért, hogy az a tudás, amelyet megszereztünk egykor, de nem vagy csak ritkán használjuk, megkophat, de ilyenkor kerülnek elő az egykori tanulást segítő jegyzetek, könyvek, hogy felfrissítsük a tudásunkat.
Kiemelte továbbá, hogy még ha úgy érezzük is néhány tantárgyról, hogy nincs rá szükségünk, később talán lesz. Szerinte nincs olyan, hogy felesleges tudás.
Úgy fest, hogy nem mindenki ért egyet a tanulás módszertani szakértővel a kérdésben.
Vannak, akik szerint haszontalan például a művészettörténet. A tantárgy lényegében kikerült a középiskolai oktatásból. A rengeteg negatív következmény mellett egy pozitív hozadéka is volt a változtatásnak; megsokszorozódott azoknak a száma, akik kortól függetlenül beülnek a nyitott egyetemi órákra, vagy a művészettörténet témájú tanfolyamokra és szabadegyetemekre. Ezt már Révész Emese művészettörténész, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének tanszékvezetője mondta el. Ők ugyanis nyilvánossá tették az órarendjüket, hiszen sokan nem tudják, hogy a legtöbb egyetemen szabadon látogathatók az előadások, ha van hely.
A művészettörténész kiemelte, hogy a tantárgy elvesztése nem csupán műveltségbeli hiányosságokat hoz majd magával, hanem erősen rombolja a világlátásunkat, az ízlésünket, és általában a mindennapjainkra is hatással van.
A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.03.20., szerda 15:00
Szerkesztő/Műsorvezető: Timár Ágnes
