Az aranyrizs nem rizsa!

A génsebészet témakörénél hagytuk félbe a beszélgetést dr. Duda Ernővel a múlt héten. Több olyan esetet is említett a Szegedi Tudományegyetem molekuláris biológia professzora, amelyben kulcsszerepe volt az emberi genom ismeretének, és a kutatásoknak, amelyek a hibás gén úgymond kicserélésére irányultak. Az ezekből fejlesztett kezelések hatására épültek fel teljesen a páciensek olyan kórokból, amelyek korábban gyógyíthatatlannak számítottak.

A 286. epizódban folytattuk a beszélgetést dr. Duda Ernő molekuláris biológia professzorral, aki hangsúlyozta, hogy a módszer a még mindig sok indulatot kiváltó génmódosításon alapul. Elmondta, hogy a repce, illetve a szója már 20-30 éve génmódosított változatában kerül közvetetten a tányérunkra.

Kiemeltük az aranyrizs történetét, amely sokkal összetettebb, de lényegében egy olyan génmódosított növényről van szó, amely segítene a fejlődő országoknak élelemhez és vitaminhoz jutni, ugyanakkor a Greenpeace és más hasonló zöld szervezetek sorozatosan ellehetetlenítik az akciót, habár kiderült minden kritikai felvetésükről, hogy ebben a konkrét esetben nem megalapozott.

A történet több évre nyúlik vissza, és ahogy látjuk, még bőven nem ért véget.

A Fülöp-szigetek a világon elsőként engedélyezte ugyan az aranyrizs termesztését 2021-ben, idén májusban egy helyi bíróság mégis felfüggesztette a termesztési engedélyét, a Magyar Hang cikke szerint. A kormány, amely korábban kiadta az engedélyt, várhatóan fellebbezést fog benyújtani a döntés ellen.

Mivel az ellenzők tüntetései, figyelemfelhívásai az elszánt civil tagok nagy száma miatt igen hatékony, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy miként érik el a környezetvédelem iránt érdektelen átlagembert is. Egyrészt nyilván vannak olyan zöld akciók, amelyek mellett jogosan áll ki akár a Greenpeace is. Ezt jellemzően olyan módon teszik, hogy bekerüljenek a híradásokba, és ha még eredményt is elérnek, imponáló lehet sokak számára. Másrészt sokszor olyan jelentéktelennek tűnő, de annál hatásosabb módszereket alkalmaznak a kommunikációban, mint egyes kifejezések használata vagy épp mellőzése.

Horváth Péter Iván nyelvésszel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem anglisztika és germanisztika tanszékének vezetőjével a folytatásban erről beszélgettünk, illetve egyes kifejezések jelentésváltozásáról, attól függően, hogy a szaknyelv vagy a köznyelv használja.

Több példát vettünk sorra, elsőként arról a tudatos döntésről volt szó, hogy éppen a génmódosítás vagy a génmanipuláció kifejezést használja valaki.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.