H*lye Facebook, facebookozó hülyék – Selmeci János jegyzete
4/06/2021 18:02
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
A címben inkább kicsillagoztuk a kritikát, nehogy a végén letiltsanak.
A Facebookkal alapvetően két baja van az embereknek; indokolatlanul tilt le posztokat és felhasználókat, viszont nem tilt le elég posztot és felhasználót. „Konzervatív jobboldaliak” szeretik magukat a liberális véleményterror áldozataként feltüntetni, amikor egy-egy posztjuk a gyűlöletkeltésre érzékeny algoritmus martaléka lesz, de persze a liberálisok sem szeretik, hogy a Facebook-robot nem érti a viccet és az iróniát, ennek a kárvallottja lett a napokban a kormánnyal kritikus mémoldal is. A közösségi oldalt és tulajdonosát érő kritikák másik része arról szól, hogy a Facebook nem korlátozza eléggé az álhírek terjedését, a posztok és a kommentek pedig fröcsögnek a gyűlölettől.
A Facebook a koronavírussal kapcsolatos hírekre is ugrik, amit az ember – hiszen mégis csak a biztonságunkról van szó – még helyesnek is gondolhat, a baj csak az, hogy a Facebook nem tűnik alkalmasnak annak megítélésére, hogy mi számít károsnak és veszélyesnek, és mi a szükséges diskurzus részének. A múlt héten döntöttek úgy, hogy mégsem kell tiltani a koronavírus mesterséges eredetéről szóló posztokat (kérdés, hogy vajon mi lesz azokkal, akiket korábban ilyenek miatt tiltottak le), de a magyar virológus szakértők maszkokkal kapcsolatos tavalyi véleménye ma már könnyen lehet, hogy a veszélyes álhír kategóriába kerülne, pedig aligha a Facebook dolga eldönteni, hogy miről szabad vitatkozni.
A közösségi oldal vezetői mára éppen azt találták ki, hogy a politikusoknak is megtiltják a gyűlöletbeszédet; egy poszt hírértéke már nem lesz önmagában ok arra, hogy megismerhessük egy politikus álláspontját, pedig szerintem jó volna tudni mondjuk egy rasszistáról, hogy rasszista, mielőtt esetleg szavazunk rá. Ez a gyakorlat kedves lehet az olyan biztonságos terek híveinek, ahol senki sem mond csúnyákat, és nem bántjuk meg egymást, csak éppen a társadalmat előremozdító vitát lehetetleníti el az egyik legfontosabb felületen, miközben nagyrészt robotokra bízzuk annak eldöntését, hogy mi számít álhírnek vagy gyűlöletbeszédnek.
A Facebook már nem pusztán egy magáncég, hanem az a platform, ahol a gazdasági és politikai tevékenység jelentős része zajlik, és ahol a szólásszabadság önkényesen korlátozható. Ez nem csak az esetleg letiltott vállalkozások és közszereplők problémája, hanem például azoké a választóké is, akiket hirtelen nem érnek majd el egyes politikusok üzenetei. Az ilyen folyamat legnagyobb nyertesei azok lennének, akiknek végtelen pénzük van a posztjaik hirdetésére; nem nagy feladat kitalálni, hogy itthon ez melyik politikai szereplőre igaz.
Éppen ezért gondolom, hogy a Facebook-szólásszabadság vitát nem szabad átengedni a szélsőjobbnak, és nem szabad örülni annak sem, ha letiltanak egy nekünk nem tetsző pártot, politikust vagy médiumot, mert lehet, hogy a következő a mi kedvenc politikusunk, pártunk vagy médiumunk lesz. Esetleg mi magunk.
A szólásszabadság egyébként azzal is jár, hogy el kell viselnünk a miénkkel ellentétes véleményeket, a másként gondolkozó embereket.
Igen, a Facebookon is. Igen, a hülyéket is.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2021. június 4-i, pénteki adásában hangzott el a szerző felolvasásában
