Képesített valóság
23/12/2023 09:30
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A bírósági rajzolóktól a képregény formátumú koncertkritikáig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben néhány jól ismert tengerész is tiszteletét tette.
Négy részes mini-sorozatunk az utolsó fejezetéhez érkezett. Az előző három hétben szövegbuborékok, kép panelek, duplaoldalak és nagybetűs hangutánzó szavak között bóklásztunk. Vagyis a képregény műfajával ismerkedtünk. Eddig is olyan alműfajai, rejtett tulajdonságai kerültek elő, amelyek bőven túlmutatnak a populáris Marvel és DC világon, de legutóbb tovább emeltük a tétet. És hogy a képkockák sokasága kerek legyen, olyan további kapcsolódó tartalmakat bontottunk ki, meg-megszakítva az egész témát összefűző beszélgetést Maksa Gyulával, a Képregénytudományi Kutató Központ vezetőjével, mint a Cosplay versenyek, Comic Conok, Silent Book-ok, egy nyolcvanas években ragadt poszt apokaliptikus grafikus regény, vagy, hogy miként is kell Popeye nevét kiejteni.
A folytatásban a még eddig nem vizsgált műfajok kerültek terítékre. Több közülük talán újdonságként hatott, pedig némelyik valójában a képregény születését is megelőzte. A legtöbbjük viszont egyidős a műfajjal, alapjuk a valóság, és így a szórakoztatás mellett vagy helyett az informálás válik a feladatukká. Maksa Gyulával, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanszékvezető docensével erről is beszélgettem a 255. epizódban. A szakértő elmondta, hogy a képregény tárca, illetve a képregény riport, bár valóban a közvélemény tájékoztatásának eszköze, de az úgynevezett lassú újságírás része. Említette továbbá, hogy koncertkritikát is ismer képregényes formában, de ezek a műfajok jobbára tőlünk nyugatra, vagy kifejezetten a francia nyelvterületen fordulnak elő. Hozzátette a Képregénytudományi Kutató Központ vezetője, hogy a grafikus regénynek van jövője, hogy mely típusa fejlődik jobban, és mely kevésbé, persze nem lehet tudni, de ami biztos, hogy egyrészt a digitalizáció irányába halad a képregény, valamint megjelenik olyan területeken is, ahol eddig nem. Úgymond szembe jöhet velünk az utcán.
És mivel a realizmuson alapuló képregény típusokkal ismerkedtünk ez alkalommal, nem lehetett kihagyni – még ha hivatalosan nem is képregény – a bírósági rajzolást. Dr. Beliznai Kinga, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető docense a műsorban elmondta, habár európai eredetű, lényegében az Egyesült Királyságban szorították rá a tudósítókat erre a közlési formára 1922-ben, végül igazán nagy hagyománya az Egyesült Államokban lett. És hiába fejlődik a technika, úgy tűnik a arrafelé a bírósági tárgyalás olyan komoly része a kultúrának és a hagyománynak, hogy nem csupán a YouTube-közvetítések nem jelentenek ránézve veszélyt, de még az sem, hogy 47 államban már engedélyezték a fotósok és operatőrök tárgyalóteremben való jelenlétét. Ha csak a bíró másként nem dönt.
Beliznai Kinga hozzátette, arra vonatkozóan nem található korai feljegyzés, hogy bármilyen végzettség kellett volna hozzá bármikor is. Szerinte a tehetség, a gyorsaság és a jó megfigyelőképesség szükséges ehhez a munkához. Az említett tulajdonságok mindegyike jól jön több más szakma esetében is. Így a bírósági rajzolás mellett a színészetben. Harvey Keitel például mindkettőben kamatoztatta ezeket a képességeit. Habár volt ő női cipő árus is és tengerész is, mire megtalálta igazi hivatását.
Képregényről szóló, illetve az által keretbe zárt kis sorozatunk a végéhez ért. Nem csak a borítót, de még az apró betűs részeket is kielemeztük, nem beszélve azokról a témákról, amelyek kapcsolódtak a képregény műfajához.
A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023. december 20., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes
