Részletekből előhívni egy emléket
20/10/2024 07:08
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
Ha úgy vesszük, az eredeti számítógépek, a Neumann-elv célja is egy gondolkodó gép megalkotása volt – véli Csabai István fizikus. Az MTA levelező tagja szerint a friss fizikai Nobel-díjasok, John Hopfield és Geoffrey Hinton a biológiai idegrendszerek alapján hoztak létre hasonló működésű gépeket.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért – jelentette be a Svéd Királyi Akadémia Nobel-bizottsága. Hopfield és Hinton „a mesterséges neurális hálókkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért” érdemelte ki az elismerést - áll az indoklásban.
„Igazából ez egy, kifejezetten a fizikát érintő sarokpontja a történetnek” – mondta az Utópia adásában Csabai István fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet oktatója, hozzátéve, hogy mindez egy folyamat része, előzményeként is és folytatásában is van, illetve lesz fejlesztésre szükség.
A tudományban élve az embernek vannak ősi vágyai, megérteni, hogyan működik az univerzum, mi az élet, és hogyan működik a gondolkodás. „Ha úgy vesszük, az eredeti számítógépek, a Neumann-elv célja is egy gondolkodó gép megalkotása volt, csak az még távolabb volt a valódi agytól, a valódi idegrendszertől” – mondta. Később született meg a biológiai ideghálózatokhoz hasonló rendszerek ötlete, amelybe a Hopfield-féle felfedezés is tartozik.
Az agyunk, az idegrendszerünk sejtekből áll, van bemenete, (dendritek) és kimenete (axonok). Az idegsejtek összekötött hálózatát alapul véve az 50-es 60-as években egy-egy idegsejt működését próbálták matematikai alapon megvalósítani, mely eredményeként létrejött a Rosenblatt perceptron. Csabai egy sejt működésének leegyszerűsített primitív modelljének nevezte.
Hopfield munkája úgy illeszkedik a folyamatba, hogy már az egész idegrendszert vizsgálta úgy, mint egy részecskehalmazt amelyben elemek „ütköznek egymással”, vagy a mágneses térben kölcsönhatnak egymással, az idegsejtek hasonló módon kölcsönhatnak a nyúlványokon keresztül. Az így létrehozott asszociatív memória, képes képeket és más fajta mintákat tárolni és rekonstruálni az adatokban. Lényegében, azt a modellt, egy részletből előhív az agy egy emléket.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Pixabay
2024.10.15., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor
