Szakértő: Ha a francia szélsőjobb nagyot nyer, Orbán Meloni után Le Pen felé kezdhet el tájékozódni

Orbán Viktor Európát járja, némileg a foci Európa-bajnoksággal összefüggésben Németországban kezdett, ahol Olaf Scholz kancellárral találkozott, majd utazott Rómába Giorgia Meloni miniszterelnökhöz, ezután Párizsban Emmanuel Macron elnökkel tárgyal majd. Elsőként arról kérdeztük Hegedűs Dániel külpolitikai szakértőt, hogy a hírek szerint a három nagy európai pártcsalád megállapodott Ursula von der Leyen újrázásában az Európai Bizottság elnöki posztján.

A German Marshall Fund elemzője az Esti gyorsban elmondta, a francia előrehozott választások újra nagymértékben felértékelték a stabilitás igényét az EU-ban, és bár a soros elnökségnek nincs különösebb szerepe a főbb uniós intézmények vezetőinek megválasztási folyamatának menedzselésében, nem szeretnék a magyar elnökséget úgy elkezdeni, hogy nincsenek meg a vezetők a fontos posztokra. Ezért lehetett egyfajta sietség, ami más ügyekben is látszott, emellett a francia előrehozott választások második fordulója (július 7-e) előtt szeretnék vélhetően megválasztani az EB, illetve a Tanács elnökét és a külpolitikai főképviselőt, hogy a francia belpolitikában esetlegesen bekövetkező földrengés ne idézzen elő olyan instabilitást, amely hosszú távon befolyásolhatná az uniós intézmények működését.

Milyen lett Orbán mozgástere a választásban? – kérdezte műsorvezetőnk. Hegedűs Dániel elmondta: fizikai tér szempontjából amit a magyar miniszterelnök csinál, azt nem lehet kifogásolni, azokkal a vezetőkkel találkozik a tanács soros elnökségére készülve, akik tagállami szinten talán a legkomolyabb befolyással is bírnak az uniós politika alakítására – bár Spanyolország és Lengyelország hiányzik ebből a sorból. Próbál bizalmat építeni arra vonatkozóan, hogy a magyar elnökség alatt nem kell komoly zavarokra vagy botrányokra számítaniuk, aztán, hogy ez tényleg így lesz-e, azt majd meglátjuk a következő hat hónap folyamán.

Abban egyébként részben igaza van Orbán Viktornak, hogy az Európai Bizottság átpolitizálódott, de ennek az átalakulásnak az egyik legnagyobb haszonélvezője ő maga lett – fogalmazott a szakértő. Kifejtette: az, hogy az európai normák betartatásáról a politikaalakításra és a jogszabálytervezetek szakpolitikai előkészítésére helyeződött át a bizottsági munka súlypontja, tette lehetővé, hogy a magyar kormány egy évtizeden keresztül minden komolyabb következmény nélkül építhette le a demokráciát, építhette ki a stratégiai korrupció rendszerét és sérthette meg rendre az uniós jogot meghatározó ügyekben. A politikai jellegű Bizottságnak fontosabb volt az együttműködés a tagállamokkal, a támogatásuk megszerzése politikai projektekhez, mint az uniós jog semleges és politikai megfontolások nélküli érvényesítése – jelentette ki.

Hegedűs Dániel szerint a Fidesz azért lógott öt évig a levegőben az Európai Parlamentben, mert a magyar európai uniós politika nézőpontjából nem volt súlya annak, hogy a fideszes képviselők ülnek-e valahol, vagy sem. A magyar EU-s politika ugyanis nagyon Tanács-központú, a Fidesz EP-delegációjának orbáni szempontból nincs lényeges szerepe az uniós politika alakításában – tette hozzá. Az Európai Konzervatívok és Reformistáktól (ECR) kapott kosár biztosan kellemetlen, már csak azért is, mert Orbán úgy készülhetett, hogy ez a csatlakozás az ő döntésétől függ, a román szélsőjobboldali pártra hivatkozás csak arcmentés volt.

Július 7-éig vélhetően Orbán Viktor se rendelkezik végleges válasszal arra, hogy mit is szeretne a pártjától; ha a francia választáson a Marine Le Pen-féle szélsőjobboldal kormányra kerülhet, akkor az általuk vezetett Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád és Le Pen felé kezdhet el tájékozódni a magyar kormányfő. Aki az ECR-hez is valószínűleg inkább azért húzott, mert Giorgia Meloni olasz kormányfő révén van képviselete a Tanácsban, vélekedett a szakértő. Jelezte: annyira nem lepődne meg, hogy ha a francia szélsőjobb sikert arat, azután az olaszról francia irányba rendeződne át a Fidesz uniós pártpolitikája. Az ID egyébként sokkal „testhezállóbb partner” a Fidesznek, ami az ukrajnai háborút illeti, Le Pen vélhetően az oroszok irányába sokkal megértőbb partnere lenne Orbánnak, mint Meloni valaha lehetett volna.

Megjegyezte azt is, hogy a napokban bejelentették egy harmadik szélsőjobbos európai parlamenti frakció alakulását, a Szuverenistákat az ID-ből kizárt német AfD hozta létre több kisebb párttal kiegészülve, mint amilyen a magyar Mi Hazánk is (amely egy mandátumot szerzett a június 9-i EP-választáson).

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.