A "gyermekvédelmi" törvény nem, a Tiborcz-ügy viszont szerepel a jogállamisági mechanizmust elindító levélben
28/04/2022 21:51
| Szerző: Klubrádió
A 24.hu megszerezte a jogállami mechanizmus megindításáról Magyarországnak küldött levelet. Mint írják, a családvédelmi törvény nem szerepel benne, de az Elios-ügy, a közalapítványok ügye és több másik konkrét eset igen. Az is benne van, hogy Magyarországon egy szűk kör vitte el az uniós pénzek ötödét 2010 óta.
Szerdán számoltunk be arról, hogy hivatalos jegyzéket küldött az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, Johannes Hahn a magyar kormánynak arról, hogy elindítják a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben. Ezt a Bizottság alelnöke, Margarítisz Szkínasz jelentette be szerda déli sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Ezt a hivatalos iratot ismerteti a 24.hu. A Johannes Hahn biztos által jegyzett, 44 oldalas levélben részletesen vezetik le bizonyos, leginkább közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekből, hogy miért sértik ezek az uniós költségvetést és a jogállamiságot.
Az Európai Bizottság szerint rendszerszintű szabálytalanságokat találtak a kohéziós alapok pénzeinek elosztásában. Felhozzák a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF vizsgálatát is 35 közvilágítási projekttel kapcsolatban, amelyeket Tiborcz István, a miniszterelnök vejének korábbi cége nyert meg, és amelyeknél a magyar állam végül inkább a költségvetésből finanszírozta a projekteket, hogy ne kelljen a támogatást visszafizetnie a bizottság felé. Igaz, sem Tiborcz, sem az Elios neve nincs leírva a levélben, csupán hivatkoznak az esetre, leírják, hogy mi történt és belinkelik az erről szóló OLAF-jelentést.
Szerepel a levélben egy másik, szintén a 24.hu által feltárt ügy is: Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is kamuirodákkal szereztek pénzeket az Európai Uniótól, és a magyar hatóságok itt is visszavonták a projektek uniós támogatását, hogy ne veszítsék el az összeget.
Problémaként sorolja a levél az egyszereplős közbeszerzések arányát (Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón jelezte: a kormány vállalja, hogy ezt 15 százalék alá csökkenti), valamint a közbeszerzési keretszerződésekkel kapcsolatos rendszer hibáit is. Az is benne van, hogy Magyarországon egy szűk kör vitte el az uniós pénzek ötödét 2010 óta. Az EB szerint az összeférhetetlenség felkutatásával kapcsolatban is komoly problémák vannak Magyarországon.
Szintén külön fejezetet kaptak az úgynevezett közalapítványok: az alapítványok vezetői és tulajdonosi struktúráját tartják összeegyeztethetetlennek az uniós támogatásokkal.
A levél ezután jogi érveléssel támasztja alá, hogy ezek az ügyek miért sértik meg a jogállami elveket, majd leírja, hogy miért nem lehet ezeket az ügyeket más eljárással kezelni, például azért, mert Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek.
A családvédelmi (LMBTQ-ellenes) intézkedésekről nincs szó a levélben – olvasható a portálon. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője az eljárás megindításakor még azt mondta: a magyar kormány bizonyos kérdésekben nem enged. A háborúból kimaradásról (valószínűleg a fegyverszállításról) és a háború áráról beszélt, vélhetően az orosz energiahordozókra utalva, illetve felhozta a szexuális "propaganda" ügyét is.
A levél alapján a magyar kormánynak két hónapja van válaszolni ezekre a kérdésrekre, és lehetősége van rá, hogy változtatásokat javasoljon és fogadjon el a felhozott ügyekben. Az eljárás megkezdésével egy hat-kilenc hónapig tartó folyamat veszi kezdetét, amelynek a végén a tagállami kormányok képviselőiből álló tanács az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntetheti hazánkat, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy egyes jogállami normák megsértése miatt közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei.