A magyar tervek Brüsszelnek tett engedménynek tűnnek
7/09/2022 09:11
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
"A magyar kormányra növekvő nyomás nehezedik az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében az erősödő infláció és emelkedő energiaárak, illetve a forint süllyedése miatt." Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
Mint Zalán Eszter, a brüsszeli uniós hírportál szerzője cikkében megállapítja, a cél a befagyasztott EU-források - a COVID-világjárvány utáni helyreállítási alapból Magyarországnak szánt 5,8 milliárd euró – felszabadítása, miközben a magyar kormányra növekvő nyomás nehezedik az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében az erősödő infláció és emelkedő energiaárak, illetve a forint süllyedése miatt.
Az uniós testület legutóbbi, nyári értékelése szerint Magyarországon súlyos aggodalomra ad okot, hogy nincs kielégítő ellenőrzési mechanizmus a magas szintű tisztségviselők és közvetlen személyi környezetük korrupciós eseteinek a kimutatására. A most meghozott kormányrendelet értelmében szeptember 30-ig törvényt hoznának az új hatóság létrehozásáról, és azt várhatóan november 21-ig meg is alakítanák, valamint december elsejéig felállhatna az a munkacsoport, amely tanácsadói szerepet töltene majd be a hatóság mellett, és amelyben a tagok egyik felét a kormány, másik felét nem kormányzati szervezetek delegálnák – írja az EUObserver, de hozzáteszi: a pontos szerkezet egyelőre nem látható, és korábban Orbánt olyan bírálatok érték, hogy saját szövetségeseivel tölti meg a független intézményeket. A Transparency International korrupcióérzékelési indexe értelmében az EU-ban Bulgária után Magyarországon a legrosszabb a helyzet, és a romlás Orbán kormányzása alatt következett be. A portál felhívja a figyelmet arra is, hogy a Magyar Helsinki Bizottság szerint Varga Zs. András, a Kúria elnöke, akit Orbán pártja, a Fidesz szövetségeseként tartanak számon, tavaly több bírát jogellenes módon nevezett ki, és hogy ez a megállapítás a bírák önkormányzati testületétől származik. Az Európai Bizottság arról tájékoztatta az EUObservert, hogy a bírói kinevezések ügyét visszatérően felvetette a magyar hatóságoknak, és javasolta, hogy erősítsék meg a bírói testületek ellenőrző szerepét a Kúria elnöke felett.
A korrupcióellenes testület létrehozásának a tervéről beszámolva a londoni székhelyű Reuters emlékeztet arra is: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter minden korábbinál szigorúbb, teljesen átlátható rendszer kialakítását ígérte az uniós források felhasználásának és a közbeszerzési szerződéseknek az ellenőrzésére.
Az AP amerikai hírügynökség szerint az ismertetett tervek – idézem – "a nacionalista magyar kormány által az EU végrehajtó szervének tett engedménynek tűnnek”. Kitér az AP arra is, hogy tavaly a magyar kormány úgy döntött, nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és azzal érvelt, hogy a csatlakozással veszítene szuverenitásából.
Most nézzük az energiatémát. A Handelsblatt, a német üzleti körök lapja beszámol arról, hogy az Európai Bizottság ötpontos intézkedéscsomagot dolgozott ki az energiaválság ellen, és hogy a javasolt intézkedések egyike a különadó kivetése, vagyis az áremelkedés nyomán keletkezett, mintegy váratlan plusz nyereség elvonása lenne az olaj- és gázcégektől. Az indítványokat ma vitatják meg először a tagállamok EU-nagykövetei.
Mint a Handelsblatt írta – és erről beszámol a dpa német hírügynökség, rajta keresztül pedig több más orgánum, így például a Süddeutsche Zeitung is –, Ursula von der Leyen meg szeretné könnyíteni azt is, hogy az uniós tagállamok likviditási támogatásban részesíthessék az energiaszolgáltatókat.
Végül néhány mondat még a minap elhunyt Mihail Gorbacsovról. A The New York Times a most 92 esztendős, tehát a néhai szovjet vezető kortársának számító James Baker volt amerikai külügyminiszter visszaemlékező, méltató cikkét közli. Baker szerint a 20. század végén Gorbacsovnál nagyobb szerepet senki nem játszott a hidegháború békés lezárásában. A szabad világ örökre hálás lesz ezért neki, még akkor is, ha honfitársai közül sokan nem. Ronald Reagennek és George Bushnak a kölcsönös bizalom olyan viszonyát sikerült kiépítenie Gorbacsovval, ami korábban elképzelhetetlen lett volna szovjet és amerikai vezetők között – állapítja meg a volt külügyminiszter.
Fotó: PixabayA belga Le Soir Gérard Rolandnak, a kaliforniai Berkeley egyetem politológusának, a brüsszeli ULB egyetem vendégprofesszorának az írását jelentette meg a volt szovjet vezetőről, meglehetősen sajátos címmel: Gorbacsov, az ufó - vagyis azonosítatlan repülő objektum. A glasznoszty atyja minden bizonnyal egyedi, egyszeri, soha nem ismétlődő eset marad a történelemben, írja a professzor, és felhívja a figyelmet arra: a kínai kommunista vezetők alaposan tanulmányozták Gorbacsov politikáját, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha hatalmon akarnak maradni, akkor semmi politikai liberalizálás. A kínai kommunisták a gazdasági reformokkal sokkal messzebbre mentek, mint Gorbacsov, de a glasznosztyra soha nem mutattak készséget.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.09.07., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János
