Az EU, mint szegényparasztok küldöttsége – egy orosz mém szerint

Új ablakban

2022. augusztus 26. Reggeli gyors - részlet 22.08.26. Kárpáti János lapszemléje

05:09

00:00

A szerző szerint Európában eddig Nagy-Britannia, Görögország, Magyarország, Olaszország, Románia, valamint Spanyolország vezetett be ilyen különadót, és Németországban is egyre erősebbek az olyan hangok, hogy mivel az Ukrajna ellen Moszkva által indított háború miatt az orosz olajra elrendelt bojkott nyomán nagy olajkonszernek az előző évhez képest megtöbbszörözték árbevételüket, ezt a mindenkit meglepetésként érő, a válságnak betudható extra jövedelmet magasabb adókulccsal kellene sújtani a polgárok tehermentesítése érdekében. A cikk felsorolja Christoph Schmidtnek, az RWI gazdaságkutató intézet elnökének ezzel kapcsolatos kételyeit.

Egyfelől önkényes lenne a szektor kipécézése, hiszen például felvethető lenne, hogy miért nem rónak ki különadót a fegyvergyártókra. Az érvek közt szerepel, hogy a német adójog nem tesz különbséget jó, helyeselhető nyereség és rossz, helytelen nyereség, mint adóalap között. További ellenérv lehet a viszonyok kiszámíthatatlan alakulása, az, hogy a mai nyertesek a holnap veszteseivé válhatnak, és akkor külön fogják őket kompenzálni? Nehézséget okozna az ilyen különadó definiálása és mértékének megállapítása, tekintettel arra is, hogy ezek a cégek a magasabb bevétel után eleve több adót fizetnek. További probléma, hogy a legtöbb energetikai konszern székhelye Németországon kívül található, így a német adóhivatalnak csak igen keveset fizetnek, ha fizetnek egyáltalán. Az olaszok – olvasható a ZDF elemzésében – úgy kerülik meg ezt az akadályt, hogy nem a nyereségre, hanem az országban lebonyolított forgalomra vetik ki az adót.

Stefan Bach, egy másik gazdaságkutató intézetnek, a DIW-nek az adószakértője viszont arra helyezi a hangsúlyt, hogy számításai szerint normál fogyasztási szint mellett mintegy 8 milliárd euró különnyereségre tesz szert a németországi ásványolajszektor, így, ha a különadót 25 százalékban állapítanák meg – több országban ezt az adómértéket alkalmazzák -, akkor az évente 2 milliárd euró többlet adóbevételt jelentene az államnak.

Fotó: Pixabay

 

Most más téma, de ez is az oroszokról szól. Az Ukrajna elleni agresszió nyomán elterjedt, újkeletű fogalom a német nyelvű politikai kommunikációban a Putin-Versteher, vagyis az orosz elnök iránt megértéssel viseltető közszereplő fogalma. Egy ilyen Putyin-megértőről, Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszter-asszonyról, pontosabban az általa a közösségi médiában megosztott mémről szól az APA hírügynökség egyik jelentése, amelyet a Der Standard című bécsi lap ismertet. Az orosz készítésű mém alapja egy történelmi kép: szegényparasztok kérelmet terjesztenek elő Leninnek, aki fogadja a delegációt. A képen az átalakítás nyomán Lenin helyett a mostani orosz elnök látható, a kapcsolódó képaláírás pedig az, hogy "2023 február: Putyin fogadja az EU küldöttségét”. Kneissl nem csupán megosztotta ezt a mémet, hanem saját kommentárként azt is hozzáfűzte, hogy "Egy napon eljön majd az ideje a diplomáciának, a megfelelő megbeszélések folytatásának”.

A világhálón nagy felhördülés fogadta Kneissl posztját. Max Seddon, a Financial Times moszkvai irodavezetője is hozzászólt, és emlékeztetett arra, hogy Kneissl, amikor külügyminiszter volt, a saját esküvőjére is meghívta Putyint, aki ott jól megtáncoltatta őt. Az osztrák diplomácia volt irányítója később a Rosznyefty orosz energetikai vállalat felügyelő bizottságába is bekerült. Paul Ronzheimer, a német Bild főszerkesztő-helyettese szintén megtette a maga bejegyzését, miszerint hátborzongató, hogy egy ilyen személy, mint Kneissl, Ausztria külügyminisztere lehetett egy időben. Az egykori miniszterasszony egyébként - a közösségi médiában látható fotók és videók tanúsága szerint – jelenleg Libanonban él.

Végül röviden a szeptember 25-ikei parlamenti választási kampány lázában égő Olaszországról. A La Stampa ismerteti Enrico Lettának, a balközép irányzatú Demokrata Párt politikusának – volt miniszterelnöknek – a nyilatkozatát, amelyet a Radio Capitalnak adott. Letta az interjúban kitért arra, hogy Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Liga vezetője – korábbi belügyminiszter – olyan kijelentést tett, miszerint tetszik neki a magyar családpolitikai modell. "Az azonban nem egy szabad társadalom modellje” – fogalmazott Letta. Szerinte a választás vízválasztó lesz a múltba visszatérni akarók és az egyéni jogok feltétlen tiszteletét hirdetők között.

Matteo Salvini és Orbán Viktor

 MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.