"A mikro-RNS-ek felfedezésével berúgták az ajtót"
26/10/2024 10:27
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Szikora Gábor
A 2024-es Nobel-díjasok felfedezéséig az RNS-eket sokáig csak mellékszereplőnek tekintették a sejtek működésében – mondta Boldogkői Zsolt, molekuláris genetikus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, 2024-ben Victor Ambrosnak és Gary Ruvkunnak ítélték oda az orvosi Nobel-díjat. Az orvosi díjról döntő Karolinska Intézet Nobel-bizottságának indoklása szerint a két kutatónak "a C. elegans nevű apró féregben tett úttörő felfedezése a génszabályozás egy teljesen új elvét tárta fel. Kiderült, hogy ez nélkülözhetetlen a többsejtű szervezetek, így az emberek számára is.
„A felfedezés előtti években volt egy olyan elképzelése a kutatóknak, hogy valójában két nagyon fontos makromolekula van, az egyik a DNS, amelyik a genetikai információt hordozza, a másik a fehérje, a sejtek igáslovai, amelyek elviszik a feladatokat. És van ugyan egy-két RNS, mint hírvivő RNS [mRNS], amely átviszi a DNS-től az információkat a fehérjék felé” – mondta az Utópia adásában Boldogkői Zsolt, molekuláris genetikus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, hozzátéve, hogy sokáig csak mellékszerplőknek tekintették őket.
„Amikor felfedezték ezeket a mikro-RNS-eket, az valójában egy ajtó berúgása volt, azt követően óriási számban fedeztek fel mindenféle más RNS-t is.”
Elmondta, a mikro-RNS-ek a hírvivő RNS-ekhez csatlakozva gátolják „leolvasásukat”, bizonyos típusú mikro-RNS-ek arra is képesek, hogy az enzimeket vonzzák az RNS-hez, amelyek aztán lebontják azokat.
Boldogkői azt is elmondta, az idei díjazottak munkájának nincs sok köze a 2023-ban díjazott Karikó Katalin munkásságához.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg.
2024.10.22., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor
