Orbán Lenin-rendje - Kárpáti Iván jegyzete
Magyarország kormánya jelenleg hatékonyabban képviseli Oroszország érdekeit, mint maga a moszkvai külügyminisztérium, már ha elfogadjuk azt a jóindulatú feltételezést, hogy Orbán Viktor egyáltalán magyar miniszterelnök és nem osztályvezető Szergej Lavrov hivatalában.
A család az első - Dési János jegyzete
"Kedves Tiborcz/Orbán/Mészáros – örülök, hogy hozzájárulhattam a gazdagodásotokhoz."
Víz, villany – Józsa Márta jegyzete
Magyarországon százezrek küzdenek úgynevezett vízszorongástól. Ők azok, akik sokszor naponta órákat töltenek azzal, hogy vödrökben hazacipeljék a legközelebbi közkútról az ivásra, főzésre, mosásra, tisztálkodásra használható vizet.
'56 emléke és újraértelmezése – Hardy Mihály jegyzete
Máig sem tudjuk, hogy az amúgy gyomorbeteg könyvelőre emlékeztető új orosz cár mivel tartja ennyire rövid pórázon, sőt egyenesen fojtónyakörvön Orbán Viktort és csapatát, de minél többet hadoválnak Budapesten ún. "nemzeti szuverenitásról", annál kevésbé hihető, hogy még önállóan döntenek, dönthetnek bármiben is.
Lottószámok hibahatáron belül – Selmeci János jegyzete
"Tessék elhinni, a Tisza párté 34, 42 és 39, a teljes népességben pedig csak a Fideszt mondom, már így is két szelvényre elegendő számunk lesz, szóval az összes választó 23, 29 és 36 százaléka szavazna a kormánypártra."
Imádlak, Afrika! – Rózsa Péter jegyzete
"A külső szemlélő is felrántja a szemöldökét, vajon mit csinál a magyar kormány a Száhel-övezetben? Mivel nincs ott semmi érdekeltségünk, nyilván Orbánék valamit előkészítenek, hogy legyen."
Lóden – Szénási Sándor jegyzete
Kiderült, hogy az orbáni élcsapat ’56-os tetkója kamu, simán lemosható, XS méretben már 890 forintért kapható, cégek, rendezvények, tehát pld. pártok számára érdemes 4000 Ft-os csomagokban (60 db ) megrendelni.
Mit látott Csárdi Antal? - Kárpáti Iván jegyzete
Egy valami biztos: Rogán, Ungár és Vitézy tuti nem csücsült egy csőszkunyhóban terveket szövögetve.
A narancsfront – Szénási Sándor jegyzete
17/07/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
A magyar kormány Fanta-fronton győzni fog. Mint mindenben. Kivívja a spanyol 6 százalékot, és reményei szerint ezzel bevonul a történelembe. A hozzá hű nemzetrész zászlaját lobogtatja.
Kiderült, hogy az olasz Fantában kétszer annyi narancslé van, mint a magyar változatban, ám ez semmi, a görög verzió négyszer annyi gyümölcsöt lát, mint a kettős mérce alatt szenvedő magyar fogyasztó itala. Ez természetesen az égre kiáltana, ha már ezer éve nem lennénk tisztában a Nyugattal, és nem ismernénk a másodosztályú létezés megalázottságát.
Ezzel együtt meg vagyok lepve, nem hittem volna, hogy a Fantában egyáltalán van gyümölcs.
Márpedig kell neki lennie, mert a vizsgálatok szerint a nyugati Fantának nemcsak a színe, de az íze is más, és ennek oka a narancs eltérő mennyisége. Hogy okosabb legyek, Fanta-ügyben mindenféle kérdést beütöttem a neten. A válaszok szerint ez az italszerűség vizet tartalmaz, fruktóz-glükózszirupot, szén-dioxidot, természetes aromákat, sárgarépa és almasűrítményt, étkezési savakat, savanyúság-szabályzót, tartósító-és édesítőszert.
Hol van itt a narancs? És hogy jön ide a répa, és az alma?
Mondjuk a természetes aroma gyanús, de mérsékelten, ám ott van még a fruktóz-glükózszirup is. Mármost az utóbbi alapvetően kukoricakeményítőből készül, a keményítőből glükóz lesz, vagyis szőlőcukor, ennek egy részéből fruktóz, ami szintén gyümölcscukor, a legédesebb fajta, a gyümölcsökben mondhatni alapvető, de amiból lesz, az a kukoricaizé a legnagyobb jóakarattal sem nevezhető naranja-nak, arancia-nak, orange-nak, apelszín-nek, orangen-nek, burtukal-nak, ami az arab neve, vagy lalanjé-nek, ami nyandzsa nyelven van 11 millió beszélővel Afrikában.
Mi körül folyik itt a harc? Hol van az az átkozott narancs?
Egy másik cikkből persze kiderül, amit az átlag Fanta-összetételébe máshol be se írnak, hogy tudniillik a magyar termékben 5 százalék a természetes gyümölcsarány, Görögországban ez 20 százalék, Franciaországban 12 százalék, de már a narancsnagyhatalom Spanyolországban is csak 6 százalék, ami már majdnem öt ugye, Angliában viszont csupán 3,7 százalék, Németországban pedig kerek 3 százalék. Vagyis vagy az van, hogy a Nyugat ennenmagára támadván, hű atlantista országokat is meglop narancsilag, vagy pedig a gyártó cég gyilkos piaci logikája működik.
De hát ez mindegy is. Tizenkét százalék, vagy öt, ez annyit számít, mint a lecsóba negyed maréknyi paprikát, paradicsomot tenni. A többi aroma, kukorica, répa és alma, étkezési sav lenne. Ettől is, attól is fel lehet fordulni, amint azt az orvosok a fruktóz-glükóz mennyiség eltúlzása ügyében már mondanak is. A mű-lecsó még nem került elébük.
A magyar kormány Fanta-fronton győzni fog. Mint mindenben. Kivívja a spanyol 6 százalékot, és reményei szerint ezzel bevonul a történelembe. A hozzá hű nemzetrész zászlaját lobogtatja.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. július 17-i adásában hangzott el.
