Visszavont kormányzati ígéret maradt a Kocsis Zoltán Emlékház
25/01/2022 04:31
| Szerző: Matolcsi Zita/Klubrádió
Csupán ígéret maradt a Kocsis Zoltánnak emléket állító intézmény, ennek ellenére digitális archívumot épít fia és jelenleg még egymaga rendszerezi édesapja hatalmas szellemi hagyatékát. Kocsis Krisztián zongoraművésszel, zeneszerzővel beszélgettünk.
Kocsis Zoltán Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész több mint negyven évig volt részese a magyar komolyzenei életnek. Hazánkban azon kevesek közé tartozott, akinek munkásságát nemzetközi szinten is számon tartották és számtalan díjjal elismerték. 2016-ban, 64 éves korában hunyt el súlyos betegség következtében.
Kocsis Krisztián elmondta, hogy édesapja életműve, hozzá egyáltalán nem méltó módon jelenleg egy budaörsi bérelt lakásban áll, hegyén-hátán, kartondobozokban, teljesen rendszerezetlenül. A hagyaték, amely nem csak felvételekből, hanem újságkivágásokból, kritikákból, dossziékból tevődik össze, nincsen felmérve. Pedig fia még emlékszik arra, ahogyan Kocsis Zoltán számon tartotta, sokszor ollóval, celluxszal, stiftes ragasztóval rendszerezte munkásságát. A fiú szerint, ha az archívum teljességében felkerül a világhálóra, az életmű az egyik legjobban dokumentált művészi munkássággá válhat.
A szintén zongoraművész fiatalember annak ellenére nem adja fel, hogy az emlékház nem valósult meg, pedig azt nem csak róla szóló művészeti központként tervezték, hanem amolyan inkubátorházként funkcionált volna a kezdő művészek számára is. Krisztián 12 nappal ezelőtt archívumot hozott létre: YouTube-csatornát készített, melyen édesapja felvételeinek néhány darabja már megtekinthető. Elmondta: minden erejével igyekszik megőrizni a világhírű muzsikus emlékét az utókor számára.
„Az édesapám hagyatékának megőrzésére létrehozott emlékház tervét a minisztérium elképesztő hirtelenséggel, az utolsó pillanatban, egyik napról a másikra elutasította. Behívtak bennünket és megmondták, hogy erről nem lehet szó, alternatívaként egy alapítvány tervét vázolták fel, de ez röhejes volt azok után, hogy mindezt megígérték. Ezután döntöttünk úgy, hogy eladjuk a régi budafoki házat, amely emlékhellyé válhatott volna. Szponzorok keresése nem volt reális az elképzeléshez, hiszen egy magyar komolyzenész életműve a befektetőket általában nem érdekli” – mondta el Kocsis Krisztián.
„Édesapám sosem volt politikus, ő a politikát és a közéletet is művészi szemmel vizsgálta. Számára a legfontosabb mindig is a magyar zene volt és szerette volna megélni a hazai komolyzenei élet felvirágzását. Ha valaki felmegy az archívumra, megnézi a videókat, láthatja, hogy tényleg csak akkor szólalt meg, amikor már nehéz volt a helyzet. Pontosan tudom, hogy emlékének megőrzése kiknek és milyen indíttatásból nem áll érdekében, de senkit nem fogok megvádolni” – fejtette ki a művész fia.
A beszélgetést a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2022. január 20., csütörtök 10:05
Műsorvezető: Warholik Zoltán
