Hadházy: Orbán "tahósága" nem politikai termék, hanem a valóság

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Népszavának nyilatkozott. Néhány gondolat az interjúból:

• „Nekem papírom van arról, hogy tudok lojális lenni: a Fideszben sajnos sokáig bent maradtam, azzal együtt, hogy láttam a problémákat. Próbáltam belülről változtatni. Utólag ezt már szégyellnem kell. Ha visszanézek a politikai pályafutásomra, akkor azt gondolom, több kompromisszumot kötöttem a szükségesnél” – mondta arra a kérdésre, hogy magányos harcos, vagy örök elégedetlenkedő.
• Orbán Viktor „sunyi vidéki rókázós” szövegéről, amikor arról kérdezte a miniszterelnököt, miért ment családi üdülésre honvédségi géppel: „Nyilván nem megtervezett reagálás volt a részéről, kibuggyant belőle a „vidékizés”, ami éppen ezért sokat elárul a személyiségéről. A legjobb elemzést erről a bizarr beszélgetésről egy Facebook-posztban találtam. A poszt írója eddig abban a hiszemben volt, hogy a miniszterelnök tahósága – voltak más megnyilvánulásai is, amelyek tényleg így minősíthetők – csak egy politikai termék. Ebből a jelenetből viszont kiderült, hogy ez a valóság.” Hadházy Ákos erről a vidékizésről akkor a Klubrádióban is beszélt.
• A választásokról: „A mostani rendszer úgy van összerakva, hogy szinte lehetetlen a Fideszt legyőzni. Az, hogy ott legyen a »szinte« szó, a hatalomnak fontos érdeke. Ha még ez a »szinte« se lenne ott, és a tömegek arra a felismerésre jutnának, hogy ezeket nem lehet választáson leváltani, akkor megnőne annak az esélye, hogy más módon zavarják el a Fideszt a hatalomból.”
• „Ordítani és sírni tudnék, amikor ellenzéki pártok azzal jönnek, hogy majd az ő miniszterelnök-jelöltjük és kommunikációjuk jobb lesz, amivel valahogy megnyerik a választást. Be kellene látni, hogy ez nem fog menni. A Fidesz propagandagépezete szó szerint minden emberhez eljut, és láttuk, hogy mire képes. Miben reménykednek a kollégák?” – tette fel a kérdést.
• „Ha nagyon sokan, szervezetten és elszántan lépnek fel annak érdekében, hogy megváltozzanak a körülmények, akkor ezzel a hatalommal szemben is lehet eredményt elérni. Ugyanez érvényes például az oktatásra is. Akkor lesz változás, ha nagyon sokan rájönnek arra – ahogyan Romániában rájöttek –, hogy nyolc tanárt ki lehet rúgni, de tízezer tanárt már nem lehet kirúgni.”
• A propagandáról: „Külföldi újságírók és politikusok is rendre megkérdezik, hogy a magyarok ezt miért engedik. Megint kénytelen vagyok a propagandára kilyukadni. A hibrid rezsimekben a kormány határozza meg, hogy a valódi hírek hány emberhez juthatnak el. A legtöbben nem is értesülnek róluk. Ha mégis értesülnek, akkor megkapják mellé a kormányzati »zajt«. Hiszen a propagandának nemcsak az eltitkolás a lényege, hanem a »zajkeltés« is, vagyis az, hogy beszéljünk más, a figyelmet elterelő témákról, ne tudjunk koncentrálni a fontos információkra.”
• „Az oroszoknál most már semmilyen hír nincs. Készüljünk fel arra, ha nem lépünk időben, akkor Magyarország is könnyen eljuthat oda, hogy nem lesz független sajtó. Népszava se lesz, Telex se lesz.”
• „A kormány számára – nem tévedés – naponta készülnek kétezer fős mintán felmérések, havonta többször pedig 20 ezres közvélemény-kutatások a legkülönbözőbb témákról. Mindent tudnak, a társadalom minden rezdülését ismerik. Az adatokat prostituálódott, de tehetséges társadalomtudósok elemzik.”
• Beszélt arról is: egyértelműnek tartja, hogy a Fidesznek beépített emberei vannak az ellenzéki pártokban. „Az, amit időnként csinálnak és ahogyan viselkednek, azt mutatja, hogy nagyon buták, vagy együttműködnek a kormánnyal.”