Márki-Zay katolikusként nem, de államférfiként támogatná a melegházasságot

A Mozaik Kört 2020 októberében alapították, jelenleg nagyjából 35-40 tagja van, főként jogászok, többnyire az ELTE-ről és a Pázmányról. A Telex beszámolója szerint arról kérdezték az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, hogy mit változtatna a magyar oktatási rendszeren? – kérdezték Márki-Zaytól. Addig kell emelni a tanárok bérét, amíg megszűnik az elvándorlás – mondta. A mai oktatási rendszer szerinte egy csődtömeg, rengeteg pénzt kivontak a rendszerből. De a pénz nem elég. Az EU másik illiberális demokráciájában, Lengyelországban Márki-Zay szerint folyamatosan javul az oktatási rendszer színvonala, nálunk viszont egyfolytában romlik. Az egyik nagy baj nálunk a központosítás, a másik pedig, hogy túl nagy hangsúlyt helyeznek a lexikális tudásra, a képességek fejlesztése terén viszont lemaradásban vagyunk – mondta. A finneknél például külön tantárgyat vezettek be arra, hogy a fiatalok felismerjék a fake news-t. Közgazdaságtanról, jogról és politikáról is túl keveset tanulnak a diákok, és az innovációra, valamint a vállalkozói attitűdre is fel kellene készíteni őket – hangsúlyozta. De ez szerinte ellentétes a Fidesz szándékával. Ők mindenkinek meg akarják mondani, mit lehet és mit nem, nem az önálló gondolkodásra és az innovativitásra akarják felkészíteni a fiatalokat.

Márki-Zay szerint vissza kell hozni a szabad tankönyvválasztást. Mint mondta, a pedagógusok jutalmazását, plusz jövedelmét lehetne ahhoz kötni, hogy sikerül-e egy adott közösségben fejlődést elérniük. Mennyivel kell emelni a tanárok bérét? – kérdezték. Legalább a másfélszeresére, de ha ez sem elég a pályaelhagyók számának minimalizálására, akkor még nagyobb mértékben.

A fiatalok szociális helyzetéről, lakhatási lehetőségeiről is kérdezték. Az a fő probléma Márki-Zay szerint, hogy a Fidesz nem a legszegényebbeket támogatja, vagy nem őket igazán, hanem a középosztályt és a gazdagokat. „Én jobboldaliként is azt mondom, hogy a leggazdagabbak ne kaphassanak meg mindenféle állami juttatást” – mondta. Márki-Zay beszélt a Fudanról is, azt mondta, a Fidesz egy kínai kommunista egyetemet akar idehozni, „ami több pénzt kapna Orbán Viktortól, mint az összes többi egyetem együttvéve”. Pedig a Diákváros segítene megoldani a vidéki egyetemisták lakhatását – tette hozzá.

A CSOK szerinte pozitív dolog, „de van egy nagy hátránya: felviszi az árakat az ingatlanpiacon” – mondta. Nagy állami, önkormányzati bérlakásprogramra lenne szükség, hogy megfizethetőbb legyen a lakhatás a fiataloknak. Erre szerinte sok EU-s pénzt le lehetne hívni, „csak az EU már nem akar pénzt adni tolvajoknak”. Fontos, hogy az állam szociális alapon differenciáljon, Márki-Zay laptopot meg tabletet is csak azoknak a diákoknak kellene adni állami pénzen, akik rászorulnak.

Kérdezték az Alaptörvényről is, amibe szerinte sok „ostobaság és tahóság” került. Alkotmányba szerinte nem a férfiak és a nők szerepét kell beleírni. Új alaptörvény kell, amit népszavazással kell elfogadni. A népszavazás erősebb mint a parlamenti kétharmad – mondta. 

A moderátorok arról beszéltek, joghallgatóként nem látják, hogyan lehetne jogszerűen megváltoztatni a ma érvényben lévő alkotmányt feles többséggel. Szerintük így sérülne a jogállamiság. Márki-Zay szerint itt nincs demokrácia, nem beszélhetünk igazi jogállamról, jogbiztonságról. Megismételte: a Fidesz a saját maga által hozott alkotmányt sem tartotta be, mert abban szerepel egy olyan kitétel, hogy nem lehet a hatalom kizárólagos birtoklására törekedni. Szerinte muszáj túllépni ezeken a jogi kereteken, el kell zavarni Polt Pétert és a Médiatanácsot is egy kormányváltás esetén. Mit szólna ehhez az EU? – kérdezték a hallgatók. Márki-Zay beszélt uniós döntéshozókkal, akik szerinte megértették ezt.

Az esemény vége felé Márki-Zaynak rövid kérdésekre kellett rövid választ adnia. Például ezekre:

• Ki a példaképe? Churchill.
• Mit bánt meg legjobban az életben? Azt, hogy elcsúszott a csúszdán nemrég.
• Hogyan jellemezné három szóval a politikáját? Demokrácia, piacgazdaság, jogállam.
• Olvas-e kommenteket? Sokszor.
• Ki a 20. század legfontosabb magyar politikusa? Klebelsberg Kunó.
• Mi volt a legmeghatározóbb politikai élménye? A rendszerváltás.
• Mit csinál az ellenzék, ha elveszíti a választásokat? Küzd tovább, mint az oroszlán.
• Támogatja-e a marihuána legalizálását? Soha nem próbálta a füvet, de az USA-ban egyre több államban dekriminalizálják, és nem omlott össze az ország.
• Támogatja-e a melegházasságot? Katolikusként nem, államférfiként igen.