Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
A pillanat uralása – Rózsa Péter jegyzete
19/09/2024 18:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Szóval, miközben a kínai érdekek szerint és kínai hitelből épülő Belgrád-Budapest vasútvonal építéséhez az Orbán család bányájából szorgalmasan szállítják a követ, az egyre-másra felhúzott akkugyárakat lassan be lehet zárni. Ha nem, akkor a gyártáshoz szükséges gigantikus mennyiségű víz és elektromos energia szépen ki fogja szárítani a magyar gazdaság egy részét. A pillanat uralása – mint a Fidesz alapvető stratégiája – ilyen módon működik.
Akkumulátor és vasúti sín országa lettünk. És mintha ugyan az a történelmi léptékű kudarc is várna ránk, mint anno, csak most nem vasnak és acélnak hívják a terméket és más az egypárt és vezetőjének neve is. A módszer viszont azonos. Tévútra vinni a magyar gazdaságot. Most nem fogok az EU-s pénzek hiányáról értekezni, azzal együtt, hogy önmagában már ez, a hiány és az annak okán felvett kínai milliárdok is tragédiát jelentenek majd a következő nemzedéknek, amelyik nyögi ennek terheit. Most arról beszélek, amit az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége közölt: drámaian csökken az eladott autók száma, ezen belül az elektromos meghajtásúaké 44%-kal esett vissza augusztusra az egy évvel korábbiakhoz képest. Az előrejelzés szerint ez a helyzet még tovább fog romlani, mert egyre bizonytalanabb az elektromos járművek várható élettartama, hosszútávú működtetése. Tegyük hozzá, egyre több a tapasztalat a gyártással kapcsolatban is, ezek szerint hosszú távon semmivel sem kisebb a környezetkárosító hatás, mint a robbanómotorok gyártása esetében.
Ha ez így megy tovább, akkor a megfontolt üzleti számítások nélkül, rapid módon Magyarországra telepített akkugyárak jövője máris bizonytalanná válik. Szóval, miközben a kínai érdekek szerint és kínai hitelből épülő Belgrád-Budapest vasútvonal építéséhez az Orbán család bányájából szorgalmasan szállítják a követ, az egyre-másra felhúzott akkugyárakat lassan be lehet zárni. Ha nem, akkor a gyártáshoz szükséges gigantikus mennyiségű víz és elektromos energia szépen ki fogja szárítani a magyar gazdaság egy részét.
A pillanat uralása – mint a Fidesz alapvető stratégiája – ilyen módon működik; mindig a pillanatnyi haszonszerzési lehetőség határozza meg a kormányzat döntéseit. És ez a haszonlesés viszi a tönk szélére lassan az országot. A már most megfizethetetlennek látszó ázsiai hitelek mellett egy elsorvadó iparágba ölte Orbán az összes pénzünket.
Hogy keresi-e a lehetséges kiutat ebből a csapdából a kormány? Nem tudom, de remélem nem a legújabb balhé jelzi ezt az útkeresést, vagyis talán nem a csipogók tömeggyártásában látják a jövőt.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2024. szeptember 19-i adásában hangzott el. Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt
