A boomer-irónia után

Többé-kevésbé azért került sor az Anarchista Színház MI-vel való együttműködésére, mert ahogy ifj. Sebő Ferenc, a színház vezetője elmondta, az írásról szívesen lemondana, ha megcsinálná helyette valaki. Vagy valami. Az előző adásban már kiderült, hogy a Chat GPT egy korai változatával társalogva írta meg a Menekülés Godot elől című színdarabot. A szöveg folyamatos és utólagos kezelése végül nem kevesebb, hanem több munkát hozott.

Ifj. Sebő Ferenccel, a Budapesti Anarchista Színház vezetőjével a 296. epizódban arról is beszélgettünk, hogy bár lényegében inkább sikertelennek értékelné ezt a darabot, kétségtelenül komoly tanulságokhoz vezette. Szembesítette valamelyest saját magával. Rá kellett jönnie, hogy még a mesterséges intelligenciával is képes összeveszni.

Az író, rendező, színész kifejtette, hogy mennyire nem szerencsés a kétpólusú működés az élet minden területén, ennek ellenére ez egyre jellemzőbb. Nem csupán a politika, de még az érdeklődésünk is kétféle; reál vagy humán. Többek között ebben látta az okát annak, hogy kevesen nézték meg a darabot. Ráadásul ennél a műnél nagyon fontos a közönség életkora Sebő Ferenc szerint. Az idősebb korosztály már nem érti azt a többrétegű iróniát, a meta humort, amit a Tiktok használók már elvárnak, tette hozzá.

Jelenleg nagyjából olyan jellegű félelmek alakulnak ki a technológiával kapcsolatban, hogy az addig fejleszti magát, míg egy önérzetes C-3PO nem lesz belőle.

Ez azért még odébb van. Ha arra gondolunk, hogy az emberi agy is részben feltérképezetlen terület, mégis mit táplálnánk az AI-ba a pályafutása elején, hogy később erkölcsi dilemmái legyenek vagy szerelmet érezzen valaki vagy valami iránt?

Kellerwessel Klaus költő, író, mesterséges intelligencia kutatóval beszélgettünk a műsor második felében. Ahhoz, hogy megértsük, az MI esetleges hatását az irodalomra, először vendégünk irodalomhoz fűződő alkotói és befogadói viszonyát vizsgáltuk meg.

Elmondta, hogy elsősorban diáknak tartja magát, hiszen éppen újabb diplomájáért tanul, miközben nemcsak, hogy megjelent már egy kötete, amely színdarabokat tartalmaz, illetve egy másik, amelyben a verseit olvashatjuk. Nem mellékesen már most több díjat nyert eddigi írói munkásságára.

Kellerwessel Klaus elmondta, hogy egy időben annyira foglalkoztatta a drámaírás, hogy a regényeket is úgy olvasta, hogy kihagyta a leíró részeket és csak a párbeszédekre koncentrált. Ahogy az sem ritka, hogy félbehagyja az igazán jó könyveket. Ennek, elmondása szerint, az az oka, hogy olyan nagy hatással volt rá az adott mű, hogy azt szeretné, ha vele maradna, ezért a regény végét tartogatja, várva a megfelelő alkalmat. Habár ilyenkor sokszor a szünet több hónaposra nyúlik.

Az íróval arról is beszélgettünk, hogy el vagyunk árasztva tartalommal, aminek csak a töredékét tudjuk befogadni. Egy tanulmányában ezzel is foglalkozott, illetve azzal, hogy mi történhet a művészettel, ha a mesterséges intelligencia egyszer csak helyet talál benne magának.

A legközelebbi alkalommal Kellerwessel Klausszal folytatjuk a beszélgetést arról, miként fejleszti magát az AI.

A teljes adást a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.