Maradandó életmű mulandó művekből
12/10/2024 06:39
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A ponyvára festett reklámoktól a közönség előtt készülő homokszobrokig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben megnéztük, vannak-e pontos feltételei a művészi értéknek.
A művész kiemelte, bár a műfajt több helyen tanulta, bizonyára az édesapja grafikusi vénáját is örökölte, aki eredetileg címfestő volt, de azon felül nagyobb, művészi igényű munkákat is végzett, elsősorban a reklámok terén.
Monostori Ferenc az előző héten elmondta, hogy az első, gyerekkori műve, egy nikecell bábu is az édesapja egyik munkájának egy darabkájából készült. A 294. epizódban már azokról a figurákról beszélgettünk, amelyeket fából faragott még szintén gyerekként.
Kőszobrásznak tanult az érettségi után, de több különböző anyaggal is megtanult bánni. Habár ezek között még nem szerepelt a homok.
Portugáliában találkozott először a homokszobrászattal. Mikor elsajátította a módszert, bejárt több országot, ismerősöket és tudást gyűjtve, hogy így vágjon bele a rendszeres versenyzésbe, amely most is rengeteg idejét kitölti. Mostanában ugyanakkor kisebb bronz szobrokat is készít.
Az interjú idején Monostori Ferenc egy kőszobron dolgozott, amely majd a faluban kap helyet, ahol a családjával él.
A művész fenntartásokkal használta homokszobraira a szépművészet kifejezést. Szerinte ahhoz az kell, hogy kiállítótermekbe kerüljenek a művek, és megvásárolhatóak legyenek. Nem beszélve a legfontosabb különbségről homokszobor és kőszobor között, ami a mulandóság.
De hogy ez valóban hatással lenne-e a művészi értékre, erről a folytatásban beszéltünk Martos Gábor, művészeti szakíróval, aki egy klasszikus definíciót idézett. Az az alkotás, ami művészi szándékkal készül, és legalább egy ember művészeti értéket talál benne, az műalkotásnak minősíthető.
Hangsúlyozta, hogy a mulandóság nem tényező ebből a szempontból. Ahogy a homokszobrászatnak is egy része performansz, hiszen nézőközönség előtt állítja össze, és faragja ki az alakokat a művész, úgy bármilyen hasonló műfaj esetén sem kérdőjelezhetjük meg annak az értékét. Martos Gábor példaként Marina Abramovic szerb alkotóra hivatkozott, akinek a munkái a pillanattal elszállnak, de ettől még egyértelműen a művészet kategóriájába tartoznak.
A szakíró szerint a mulandó művészeti ágak dokumentálása ugyanakkor elvezethet további műfajokhoz. Például fotó és videó kiállításhoz, ami a szándéktól függően lehet szintén művészi értékű, vagy éppen emlékőrző jellegű.
A teljes adást meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva.
2024. október 9., szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
