Már érvényes a valid
24/08/2024 06:04
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A szekta szó egymástól eltérő szak- és köznyelvi jelentésétől az első világháborúban szerzett arcsérüléseket elfedő, művészi igényű maszkokig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is kiderítettük, mit tudunk biztosan Pythagorasról.
Feltehetően ellenzi, és ezért választott egy negatív érzeteket keltő szót. A manipuláció, bármilyen köznyelvi közegben fordul is elő, megtartja az elítélő hangsúlyt. No, igen, a köznyelvben, amelybe nagyon szeretünk beemelni a fentihez hasonló kifejezéseket, aztán az esetek jelentős részében, a szaknyelvi értelméhez képest teljesen máshogy használni azokat.
Az előző adásban Horváth Péter Iván, nyelvésszel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem anglisztika és germanisztika tanszékének vezetőjével, már néhány kifejezést elemeztünk ebből a szempontból. Az e heti, vagyis a 287. epizódban az aktuális angol szavakból szerkesztett szleng kialakulásának elemzése mellett, folytattuk válogatott fogalommagyarázatunkat. Olyan szavak, meghatározások kerültek elő, mint a migráns, a rendszerváltás vagy éppen a szekta.
Utóbbihoz kapcsoltunk egy interjú-részletet, amelynek az egésze a következő adásban hangzik majd el, de mivel a szekta szó tudománytörténeti szempontból szerepel benne, meghallgattuk Nagy Dénes, matematikust, aki Phytagoras kapcsán beszélt a sokoldalúságról és a korabeli tudományos, egyben vallási szektáról.
Az adás Anna Coleman Ladd történetével folytatódott. A festőként és szobrászként is eredményes művész, aki nem mellesleg regényeket és színdarabokat is írt, az első világháború idején egy bizonyos Francis Derwent Wooddal készítette az első rekonstrukció maszkokat, azoknak a frontról hazatért katonáknak, akiknek az arca torzult valamilyen sebesülés miatt.
Egy vékony rézlapot használtak, amelyet a szobrász az adott személy bőrtónusával megegyező színű porcelánfestékkel színezett. Az arc formáját követő maszk, ha kellett a szájat, a szemet is takarta, akár a hajas fejbőr egy részére is jutott belőle. A szempillát, az arcszőrzetet és a hajat valódi haj felhasználásával készítette Coleman, magát a rézlapot különböző pántokkal, vagy a szemüveghez ragasztva rögzítette a koponyán.
Korabeli filmfelvétel Coleman Laddék műhelyéről.
Olyan fiatal férfiaknak adtak egy második esélyt az életre, akik többsége teljesen elfordult az emberektől, mert a szerettei előtt sem akart megváltozott, sokszor ijesztő arccal megjelenni.
Amit Anna Coleman Ladd véghezvitt, az nevezhető alkalmazott szobrászatnak is, hiszen művészi tehetségét felhasználva alkotott használati tárgyakat, amelyek persze többet jelentettek, szimpla festett rézlapoknál.
A teljes adást meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva.
2024. augusztus 21., szerda 15:00
Szerkesztő/Műsorvezető: Timár Ágnes
