Ha az apa férfi, csak az anya tuti
10/08/2024 05:11
| Szerző: Tímár Ágnes/Klubrádió
Az őskori családmodelltől az éhséget megszüntető bélbaktériumokon át az önfeláldozási ösztönig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, hogy egyes törzsi kultúrákban miért illik a távoli rokonoknak egymás gyermekeit nevelni.
A család, mint génkollekció került a múlt héten a kutatásunk középpontjába. Méghozzá azzal vívta ki magának a főszerepet, hogy megpróbáltunk választ találni arra, vajon az egymást követő nemzedékek egy családon belül szükségszerűen hasonlítanak-e egymásra; és ha igen, akkor az egy öröklött tulajdonság, vagy a környezeti hatás hívta elő. A nagy kutakodás számokhoz vezetett, mögöttük % jellel. És ezek így együtt különféle esélyekre mutogattak. Ebből hamar kiderült, hogy a fenti kérdésekre biztos választ nem kaphatunk. Sajnos, vagy szerencsére rengeteg tényező – részben genetikai, részben külső körülmény – befolyásolja, miként alakul az életünk.
Dr. Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem molekuláris biológia professzora az egyes külső és benső jegyek, illetve a genetikai, vagy részben genetikai eredetű betegségek örökölhetőségének esélyeit latolgatta az előző adásban. Néhány konkrét példán keresztül ábrázolta azt is, hogy az egyes génjeink ismeretéből milyen pozitív eredmények származhatnak.
A 285. epizódban először is arra mutatott rá a biológia professzor, hogy valójában a hízásra hajlamos kifejezés, abban az értelmében, amelyben ma használjuk, nem létezik. A táplálék bevitelnek és hasznosításnak a módja a kezdet kezdetén kialakult, mondta el. Arra lettünk szelektálva, hogy tudjunk hízni, hogy a téli hónapokban, amikor nehezebb élelemhez jutni, fogyni lehessen valamiből. Ez a jojó effektus pedig velünk maradt, folytatta Duda Ernő, majd hozzátette, azonban a minket körülvevő világ megváltozott. Folyamatosan eszünk, függetlenül attól, hogy éhesek vagyunk-e. Szerinte alkalmazkodnunk kell ehhez a kihíváshoz, és csak a szükséges mennyiségben és gyakorisággal enni.
Dr. Duda Ernővel, a Szegedi Tudomány Egyetem molekuláris biológia professzorával a következő adásban folytatjuk, és egyben lezárjuk a beszélgetést. Az adásban hallott interjúban általa említett génsebészeti eljárások nyomán természetesen beszélgetünk a génmódosítás kezdeteiről, és alkalmazásának céljairól is.
A műsorban ugyanakkor még visszatértünk a műsor elején megidézett őskorhoz. És a táplálkozás példája után, már Dr. Bereczkei Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének professzorával vizsgáltunk sok más funkciót, ösztönt vagy tulajdonságot, amelynek megléte eldőlt már az idők kezdetén. Többek között arról beszélgettünk, hogy akkor mit jelentett lelki értelemben az egyén és a közösségek számára a felismerhető rokoni kapcsolat. Kezdtük rögtön azzal, hogy utánajártunk, valóban az apára hasonlít születésekor az utód. És ha igen, miért. Az evolúciós pszichológus kifejtette, hogy már az első közösségekben ösztönösen tartózkodtak a vérfertőzéstől, azonban koronként és kultúránként, ahogy haladtunk előre az időben, a rokonság közeliségének a mértékében máshol húzták meg a határt.
Az adást a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2024. augusztus 07., szerda 15.00
szerkesztő-műsorvezető: Tímár Ágnes
