Másfél milliós büntetést rótt ki az ITM a légtérzár idején Minszkben landolt magyar kisgépre

Tavaly júniusban a belarusz légtérbe lépett a Magnus Aircraft kisgépe. Ahogy arról a Klubrádió is beszámolt, nemcsak berpült, napokig időzött a kisgép Minszkben. A gyártó akkor arra hivatkozott, hogy az általános repülési tilalom rájuk nem vonatkozik, a katonai célokra is felhasználható gép és a személyzet „kiküldetésen” vett részt.

Több probléma is volt a tavaly júniusi minszki kiruccanásnak. A magyar fejlesztésű kisgép repülési engedélye például csak Magyarországra szólt, ezért a Magnus Aircraftnak a szlovák és a lengyel hatóságoktól is berepülési engedélyt kellett volna kérni, amit elmulasztott. Emellett a pilóta átlépte a repülési időre vonatkozó maximum 6 órás időkeretet is.

Milliós bírságot rótt ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Magnus Aircraft Zrt.-re, amely 2021 júniusában próbált új vevőket találni Fehéroroszországban a saját fejlesztésű repülőgépére. A magyar cég a szlovák és a lengyel légteret is érintve küldte ki az Aljekszandr Lukasenka által irányított országba a kétüléses Magnus Fusion egyik példányát.

A belarusz marketingúttal azonban akadt egy kis probléma: az Európai Unió, így Magyarország is, néhány héttel korábban beszüntette a légiközlekedést Fehéroroszországgal, miután Lukasenka elnök parancsára 2021 májusában Minszkben földre kényszerítették a Ryanair egyik, az ország felett áthaladó utasszállítógépét. Az uniós bojkottal összhangban a magyar légügyi hatóságok is megtiltották a magyar pilóták és a magyar regisztrációval rendelkező gépek számára, hogy belépjenek a belarusz légtérbe.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azonban másként ítélte meg a helyzetet. A 24.hu információi szerint egy hosszabb vizsgálat lefolytatása után a légügyi hatósági főosztály 1 millió forintos légiközlekedési bírsággal sújtotta a Magnus Aircraft Zrt.-t, a pilótára pedig külön 500 ezer forintos bírságot rótt ki. Kérdés, hogy mekkora visszatartó, elrettentő ereje lesz a bírságoknak egy olyan vállalat esetében, amelyet az Orbán-kormány négy éve több mint 2 milliárd forinttal támogatta meg.