Telex: Szili Katalin az ellenzéktől félti az elmúlt tíz évet
14/09/2021 18:44
| Szerző: Klubrádió
Szili Katalin szerint veszélyben vannak az ellenzéktől azok a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos eredmények, amelyeket a Fidesz-kormány ért el az elmúlt 11 évben. Az MSZP-vel 2010-ben szakított, majd a nemzetpolitika területén látványosan a Fidesz mellé állt politikus szerint, ha 2005-ben köztársasági elnökké választották volna, akkor az MSZP nemzetpolitikája is más lehetett volna, és „az a gyűlöletstruktúra sem alakult volna ki, ami most van” – számolt be a Telex.
Szili Katalin az egykori MSZP-s politikus – házelnök és államfőjelölt, akit az MSZP–SZDSZ-többség mégsem támogatott, így a kívülről jött Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke lett a befutó – olyan tanulmánykötetet szerkesztett a 2010–2020 közötti időszak nemzetpolitikájáról, amelyhez Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és kormányfőhelyettes, Magyar Levente, a Külügyminisztérium második embere, valamint Potápi Árpád, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője is elismerő szavakat fűzött.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. épületében tartották Szili Katalin Harmincból tíz című könyvének bemutatóját, amelyről a Telex számolt be. Elmondása szerint ez afféle hibrid könyv, részben politikai esszé, részben „nem tudományos, kicsit tudományos igényű leírás”, ismertető, krónika, tankönyv a nemzetpolitikáról, az autonómiáról, szubszidiaritásról – az érintettekhez minél közelebbi szintre delegált döntési jogokról –, a jogkiterjesztésről szóló nemzetpolitikáról.
„Áttekintés az önigazgatás iránti igényünknek a törekvéseiről”, és kitekintés Európába is – mondta Szili, aki azonban „nem akart spoilerezni” a könyvről, de Brüsszelnek odaszúrva elárulta, hogy a könyv kitekintés Európába is, ugyanis „az EU nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, pedig minden más kisebbség a saját ízük szerint saját portfóliójukba tartozik, a nemzeti kisebbségek ügyét eltolják maguktól”.
Úgy folytatták: Szili szerint az ideális cél, hogy a közép-európai térség „a sokszínűséget megvalósító régiója legyen ez Európának”. Ezt azonban az ellenzék miatt is veszélyeztetve látja: „A mai közbeszédben sokszor hallunk olyan politikai megnyilatkozásokat, amelyek megpróbálják az elmúlt tíz év nemzetpolitikai eredményeit megkérdőjelezni.” Ilyen a kettős állampolgárság, a határon túliak választójoga és az a segítség, amely „a külhoni magyarság szülőföldön maradását” célozza. „Óvni kell azt, amit a tíz év alatt a nemzetpolitikában megteremtettünk.”
Hogy mi lett volna, ha 2005-ben államfővé választották volna, arra ma már nem gondol, de úgy érzi, hogy akkor valóban nagyobb hatással lehetett volna az MSZP nemzetpolitikájára. „De az a gyűlöletstruktúra sem alakult volna ki, ami most van, mert én mindig és mindvégig, ahogyan ezt házelnökként is tettem, a párbeszéd és a nemzeti alapkérdésekben az együttműködés híve voltam. Ennek köszönhető az a 13 nemzetstratégia is, amelyben teljes konszenzus volt a magyar politikai pártok és a határon túli magyar parlamenti képviselők egyetértésével.”
Hogy mindez veszélyben van-e az ellenzéktől? Szili szerint „önmagukért beszélnek azok a megnyilatkozások, amelyet az ellenzéki politikai erők vezetői tesznek: választójog, alkotmány kérdéskörében, ahol egy pillanat alatt akarják ezt az egész fennálló helyzetet megváltoztatni. a napokban is hallottam olyan megnyilatkozást, hogy el kell venni a választójogot. Ezekkel nem tudok azonosulni” – mondta megjegyezve, hogy érzése szerint viszont a különböző típusú autonómiák támogatásában mintha konszenzus lenne, bár lehet, hogy az ellenzék erről csak azért beszél így, „hogy ne lógjanak ki a sorból” – idézte a Telex a politikust.