Az anyatej fontosságára hívta fel a Semmelweis Egyetem az augusztus 1-jei Anyatejes táplálás világnapja apropóján. Az anyatejes táplálás népszerűsítése azért fontos, mert az elmúlt években a négy hónapos csecsemőknek már csak a felét szoptatták.

A magzati diagnosztika hihetetlen fejlődésen ment keresztül az utóbbi néhány évtizedben. Hatvan évvel ezelőtt az is nagy eredménynek számított, hogy meg tudták állapítani a magzat anyaméhen belüli elhelyezkedését, és kiszűrték az esetleges súlyos rendellenességeket, ma pedig már az anyai vérből genetikai vizsgálatokat végeznek, és akár az első trimeszter közepén megtudhatjuk, hogy kisfiú vagy kislány lesz a baba.

Oravetz Dániel, 17 éve skizofréniával él. Ő és szerzőtársa, illetve felesége, Kulcsár Teodóra jó pár éve azon dolgozik, hogy a betegséget megismertesse és elfogadtassa a társadalommal. Mentőöv - önsegítő kézikönyv lelki problémákkal küzdőknek, családtagjaiknak és segítőiknek című könyvükért 2017-ben Antistigma díjat kaptak.

Az integrált szülő-csecsemő konzultációs képzés évek óta egy egyetemi szakképesítés Magyarországon, így évek óta el is érhető itthon. Ennek ellenére nagyon sokszor találkoznak a szakemberek olyan szülőpárokkal, akik először hallanak erről. A konzultációt mindig egy orvosi vizsgálat előzi meg, csak úgy fogadnak pácienseket, ha előzetesen ki van zárva, hogy bármilyen organikus probléma van a háttérben.

A lényeges most a megelőzésben használható oltóanyagok fejlesztése, ami sok irányú lehet. Minden immunerősítő megoldás fontos, hiszen a vírus többször is visszatérhet.

A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense Kovács Tibor volt a vendégünk, akivel a demenciák különböző fajtáiról és a mögöttük álló okokról beszélgettünk.

A szívritmuszavarok (aritmia) a leggyakoribb szívbetegségek közé tartoznak, több típusa ismert. A leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar a pitvarfibrilláció, amikor a szív szabályos ütemét biztosító szinusz csomó működése kiesik, és egy a pitvarokból eredő kaotikus, szabálytalan elektromos tevékenység veszi át a szívösszehúzódások vezérlését. A kamrák szabálytalan ritmusban és legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze.

Európában a coeliakia (lisztérzékenység) minden 100 lakos közül 1-2 beteget érint.  

Dr. Fehér János szemész professzor, kutatóorvos volt a Klubrádió vendége, akivel hasznos baktériumokról, “posztbiotikumokról” és koronavírusról beszélgettünk.

A védőoltásoknál mindig az a lényeg, hogy megpróbáljuk a kórokozónak egy betegséget nem okozó részével, mint antigénnel tesztelni.

Az Alzheimer Europe nevű szervezet a napokban kiadott egy állásfoglalást, ami a demenciával élők és az őket gondozó családtagok számára tartalmaz javaslatokat a koronavírus-járvány idejére vonatkozóan. A dokumentum alapján Dr. Heim Szilvia, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Alapellátási Intézet oktató családorvosa, illetve az Alzheimer Café Pécs alapítója írt összefoglalót. (Megjelent: Medicus Universalis, E-Medicus, 2020. április 22., V. lapszám, 34-40. oldal.) Ennek kapcsán beszélgettünk vele a demens betegek és családjaik helyzetéről a COVID-19 járvány idején.

A tavasz beköszöntével az allergiaszezon is elindult, így egyre többen tapasztalhatnak kellemetlen allergiás tüneteket. A jelenlegi járványügyi helyzetben fontos, hogy meg tudjuk különböztetni az allergiás reakciókat a légúti megbetegedések, illetve vírusfertőzések, esetlegesen a COVID-19 megbetegedés tüneteitől.

Március 17-től gyakorlatilag leállt a magánfogorvosi ellátás. Az elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt a fogorvosi alapellátók csak sürgősségi beavatkozásokat végezhetnek.

Magyar rákkutatók nyerték el a Magyar Innovációs Alapítvány 2019. évi Informatikai Innovációs Díját. A fejlesztésük a rákkutatásban nyújthat nagy segytséget.

A SARS-járvány lecsengése után is sokan figyelmeztettek a veszélyre, azonban nem történt semmi. Ebben lenne szükség egy nagyon komoly szemléletváltásra.

A demenciával élőket otthon gondozók nehéz terhet cipelnek a vállukon. Az egyik legnehezebb feladat az ellátásban éppen az lehet, hogy amikor már nem kapnak verbális visszajelzést a betegtől, akkor honnan tudják, hogy a szerettük még mindig “odabent van”, és feldolgozza, ami körülötte történik?