Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Tények nélküli világ – Kárpáti Iván jegyzete
Mindenki abban hisz, amiben akar, szabadon döntheti el. Egyre kevésbé kiszámítható, hogy egy nyilvánosságra kerülő információ milyen hatást vált ki, így pillanatokon belül elveszti jelentőségét.
Jó lenne végre egyszerű kérdésekre, egyenes válaszokat kapni – Kárpáti Iván jegyzete
15/10/2024 18:03
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
A háborúnak így vagy úgy de vége lesz, vagy legalábbis befagy. Lengyelország, a balti államok, Románia és persze Ukrajna jelentős erőt fog képviselni, hatalmas feladat hárul rájuk, hogy az orosz birodalom a mostani keretein belül maradjon. Hogyan fognak ránk nézni?
Külügyminiszterünk a háború kitörése óta 11-ik oroszországi haknija alkalmából az orosz állami médiának volt kedves kifejteni gondolatait arról, hogy mennyivel megértőbbnek kellett volna lenni Oroszországgal. Amit aztán egy szóvivő reszelget utólag, tovább értelmezve, hogy mire gondolt, vagy mire nem gondolt a főnöke.
Tegyük világossá: Vlagyimir Putyin a jaltai világrendet óhajtja Kelet-Európában látni, a volt szocialista országok lesznek kedvesek újra minimum pufferzónának lenni köztük és a Nyugat között. No more NATO. Hogy ez milyen szintű beavatkozás lenne a sokat emlegetett szuverenitásunkba, azt gondolom most nem kell hosszabban fejtegetnem. Nekem már attól is álmatlan éjszakáim lennének, ha Záhony másik oldalán orosz határőrök figyelnék a mozgást.
Az orosz birodalmi politika és gondolkodás évszázadokon és rendszereken átívelő. Mindegy, hogy a cárt Romanovnak, Sztálinnak, vagy Putyinnak hívják. Az, hogy a balti országok még függetlenek és nem potyognak fegyveres zöld emberkék a fővárosaikra, egyetlen körülménynek köszönhető: tagjai a NATO-nak. Ennyi és semmi több, ez az egy dolog fogja vissza – még – Putyint. Oroszország ezzel együtt már nem akar világhatalom lenni, Putyin pontosan tudja, hogy annak a státusznak az erőn felüli fenntartása miatt omlott össze szeretett Szovjetuniója. A közvetlen környékén akar új rendet és roppant kínos, hogy mi is ezen a térképen vagyunk.
A háborúnak így vagy úgy de vége lesz, vagy legalábbis befagy. Lengyelország, a balti államok, Románia és persze Ukrajna jelentős erőt fog képviselni, hatalmas feladat hárul rájuk, hogy az orosz birodalom a mostani keretein belül maradjon. Minket is védeni fognak, ami nem árt, hiszen saját vezetőnk nyugati elkötelezettsége bizonytalan. Orbán Balázst pedig mindannyiunk érdekében nem küldeném a frontra.
Kárpáti Iván jegyzete az október 15-i Esti gyorsban hangzott el, a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
