Áramszarvas – Szénási Sándor jegyzete
7/09/2022 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Égnek rugaszkodó, hatalmas csodaszarvas épül a Moszkva térnél álló Postapalota mellé. Az aranyszínű szobrot Semjén kedvenc alkotója, Szőke Gábor Miklós készíti, aki a miniszterelnök-helyettes vadászati világkiállítása elé is gyártott egy állati művet, részint mert az is szarvasból volt, bár csak agancsokból épült. A hasonlóságnak azonban ezzel vége is ...
A sokat látott Moszkva tér, egy nemzedék kultikus gyűldehelye az elmúlt években kapott egy új nevet, hozzá meg egy szobrot, ám sajnos ettől még a maga idején nyilván kitűnő Széll Kálmánról továbbra sem sejti senki, ki is lehetett, de ez nemsokára nem is lesz fontos.
A tér ugyanis új funkció elé néz, ami első pillantásra egy szerelmes bőgés közben a kiválasztott ara előtt parádés akrobatikai mutatványokkal jeleskedő szarvas ugrását hivatott megjeleníteni, de tévedünk, ha az állatot esetleg a nemzet vadászához próbáljuk kötni, ami amúgy logikus lenne. Részint mert a szobrot szintén Semjén kedvenc alkotója, Szőke Gábor Miklós készíti, aki a miniszterelnök-helyettes vadászati világkiállítása elé is gyártott egy állati művet, részint mert az is szarvasból volt, bár csak agancsokból épült. A hasonlóságnak azonban ezzel vége is.
Attól tekintsünk most el, hogy a média egy része szerint az ugró szarvas a térre kerül, az alkotó viszont a Postapalota kertjéről ír posztjában, a pompás állat így is, úgy is látható lesz, a művész szerint csillagképként ragyog majd, vagyis az égre vetül hatalmas teste, a fejünk fölé, ahogy ez egy lélekvezető teremtménytől el is várható. Szőke Gábor Miklós legalábbis így nevezi, és valóban a mű a csodaszarvasra hajaz, ami úgy magyar szimbólum, ahogy van, bár a szarvak csodálatos fodrozódása éppen egy, Tápiószentmártonban talált szkíta pajzsdíszt idéz meg, dehát kicsire nem nézünk, ha rólunk van szó. Szkíta, magyar, hun és avar egykutya, akarjuk mondani egyszarvas.
Csak hát a mű aranyból van, illetve aranyozott.
A csodaszarvas, tehát Hunor és Magor lélekvezetője, ennélfogva a mienk is, legjobb emlékeink szerint fehér volt, a ritkaság és a különösség, valamint az éteri tisztaság tüköre. Az arany mást jelent, egy bevett értelmezés szerint ugyan spirituális szentséget hordoz, de csak akkor, ha ez a szentség a gazdagságot rejti magában, lásd aranytojást tojó tyúk, aranyalma, aranyhal stb.
Ismételjük meg, hol is fog állni az aranyszarvas? Igen az előtt az épület előtt (avagy a kertjében) ami ma pénzmúzeum, és ahol Szőke Gábor Miklósnak már áll egy szobra, egy 13 méter hosszú, 13 tonnás, dettó aranyrudakból álló installációja. A Disznófejű Nagyúr apoteózisáról beszélünk tehát, aki Ady szerint „ Az aranyon ült, az aranyon Éreztem, megöl, ha hagyom „. és ezek a sorok, akárhogy erőlködünk is, aligha szólnak lélekvezetésről. Márpedig a kinti szobor is ezt a szimbolikát viszi tovább, a pénzszűkével viaskodó költő minden tisztelet és lelkitusa nélkül írt szavait megidézve ”Szent zűrzavar az én sok álmom, Neked minden álmod süket, Hasítsd ki hát aranyszügyed”.
Adjál pénzt, ne ugrálj.
De az is lehet, hogy mindez nem így van, nem egyszerűen a csodaszarvas meggyalázásáról van szó.
Hanem arról, amiért a közép-ázsiai diktátorok aranyszobrok tömegével szeretik elárasztani városaikat, hogy tündököljenek és ragyogjanak a pórok, a szürke lakótelepek, a hétköznapi élet nyomorúságai fölött, a szépség, értsd az ő felfogásuk szerint a gazdagság és a hatalom felkiáltójeleiként. Igaz, ezek a szobrok mind őket ábrázolják, nem csodazergéket, vagy pusztai népeket ellő lovakat.
Ha így nézzük, a Türkménbasi 75 méteres aranyszobra, meg az aranyszarvas ugyanaz az ízlés, ugyanaz a gondolat, csak az előbbit már eltávolították, a másikat meg most állítják hátsó lábaira egy bronztalapra, 199,5 millió forintért.
Talán az áramtakarékosság miatt is. Állítólag aranyló szarvasfényben közlekedhetünk majd a téren.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2022. szeptember 7-i, szerdai adásban hangzott el a szerző felolvasásában.
