Éneklő komikusok és egy érzelmes robot

1941. január 8-án született Graham Chapman, akit az abszurd humor szerelmeseinek nem kell bemutatni, de feltehetően a szélesebb közönség számára sem ismeretlen a neve. Még akkor sem, ha a Monty Python egy fogalom, míg a hat tag nevének felsorolása már komolyabb feladat. A csapat 1969-ben mutatkozott be az Egyesült Királyságban, néhány évvel később pedig már az egész világon tudták, kik ők. És bár nem tartott sokáig az együttműködés, az együtt töltött közös idő alatt igazi időtlen klasszikus jelenetek születtek. A komikusok a formáció felbomlása után pedig önálló karrierbe kezdtek. Erről is beszélgettünk Nagy István filmes újságíróval, aki elmondta, bár Chapman korai halála is közrejátszott abban, hogy kevésbé váljon ismertté a nézők körében, mint például Terry Gilliam vagy John Cleese, az sem mellékes, hogy Chapman volt az igazi különc közöttük.

Nagy Istvánnal sorra vettük a Monty Python tévés és filmes munkáit, és olyan érdekességeket osztott meg a hallgatókkal a filmes újságíró, mint hogy a csapat filmes karrierjét olyan zenészek, mint George Harrison, és olyan zenekarok, mint a Led Zeppelin segítették.

Különben a zene mindig fontos része volt a csapat munkásságának, emelte ki Nagy István. Ahogy a korai tévésorozatban, majd a filmekben, és persze az önálló produkciókban is gyakran írtak zenei betéteket és fakadtak dalra a művészek, úgy néhány éve, amikor a csapat összeállt egy turné erejéig, akkor is nagy hangsúlyt kapott a musical műfaja.

A műsor folytatásában egy új német romantikus sci-firől beszélgettünk Papp Petra Anna tudomány technológiai újságíróval. Az Én vagyok a te embered című alkotás főhőse Alma, aki a berlini Pergamon Múzeumban dolgozik ókorkutatóként. A főnöke egy nap arra kéri a nőt, hogy vegyen részt egy rendkívüli kísérletben. Ha hajlandó három hétig együtt élni egy humanoid robottal, megkaphatja a kutatási összeget egy régóta tervezett projektjéhez. Alma vonakodva fogadja el a megállapodást, és végül hazaviszi a sármos, brit akcentussal beszélő robotot, Tomot, akinek egyetlen célja van: Alma boldoggá tétele. Alma azonban nem olyan férfira vágyik, aki mindenben kiszolgálja, és szeretne minél előbb megszabadulni az idegesítő Tomtól. A nő vágya bizonyos szempontból teljesül, és a robotról kiderül, hogy gyorsan tanul, hamar képes lesz nemet mondani, és a készséges szolgából autonóm személyiséggé kezd válni, mondta el Papp Petra Anna. A közeli jövőben játszódó filmben sok humor forrása, hogy Tom a gépekéhez hasonló technológiai képességekkel bír. Ugyanakkor a drámai szál sem mellékes a történetben, hiszen folyamatosan vizsgálja, sőt döntésre is jut abban az alkotó, hogy szerinte a robot vagy az ember értékesebb-e.

Az adást a lejátszóra kattintva hallgathatják meg.