Szó szerint receptre kellene felírni a természetjárást Magyarországon is
10/02/2022 13:51
| Szerző: Matolcsi Zita/Klubrádió
„Ép testben ép lélek”, szól a mondás, amit már annyiszor hallottunk. De milyen hatással van testi-lelki működésünkre az, hogy milyen a kapcsolatunk a természettel? Egy új tanulmány kapcsán beszélgettünk erről dr. Mihók Barbara erdőökológus, mentálhigiénés szakemberrel.
Azt, hogy a természettel való kapcsolatunk milyen hatással van az érzelmi, mentális és fiziológiai állapotunkra, immár több évtizede kutatják a szakemberek. Az összegyűlt tudományos eredmények és több évtizedes tapasztalatok összegzése nemrég jelent meg tanulmány formájában – mondta el Mihók Barbara.
Az erdőökológus szerint a természettel való közvetlen kapcsolódásnak kimutatható pozitív hatása van fizikai egészség mutatókra például a szív-érrendszeri állapot, az elhízás, valamint a krónikus légúti betegségek esetében. A tanulmány azonban főként a mentális jólétre koncentrál, ahol sok szinten szintén jelentkezik jótékony hatás. Kifejezetten javítja a mentális működést, ha a természetben több időt töltünk. A stressz utáni regenerálódás időtartama lerövidül, jobban tudunk koncentrálni, pihentető az idegrendszerre, jobban tudunk intellektuális feladatokat elvégezni. Emellett a mentális betegség állapotokra, például a poszttraumás stressz szindrómára, figyelemhiányos hiperaktivitás zavarra is hatékonyan használható a természetterápia.
Nem csoda, hogy a természetterápiát Skóciában az egészségbiztosító 2018 óta támogatja kiegészítő kúraként, tehát receptre írják fel a természetjárást. Nálunk egyelőre nem, pedig a magyarok mentális egészségének általános állapotát bemutató adatok alapján indokolt lenne, költséghatékony eszközként szolgálhatna a mentális egészség megőrzésére.
A tanulmányban szereplő becslés szerint a lakosság 15 százaléka küzd mentális zavarral, ami több milliárd forint kiadást okoz a költségvetésnek, ráadásul nagyon sok segítségnyújtásra szoruló ember úgy él ezzel a problémával, hogy nincs diagnózisa, nem tud róla a környezete, illetve az orvosa. A tanulmány ezzel rávilágít a magyarországi klinikai rendszer kapacitáshiányára is. A prevencióra tehát azért is minden eszközt fel kell használni, hogy az egészségügyi ellátó rendszeren lévő nyomást csökkentsük, főleg a mostani a pandémiás időszakban.
Ha pusztul a természet, pusztul az egészség is
A kiadvány üzenete az is, hogy a természet pusztulásával az egészséghez való hozzáférésünk is pusztul. Ez sajnos eddig nem igazán ment át a köztudatba, hiányzik a szemléletünkből. – fejtette ki a szakember.
Mihók Barbara hangsúlyozta: fontos a tudatosítása, hogy mindannyiunknak szüksége van a természettel való kapcsolatra, mivel ez egy alapvető mentális jólétet és egészséget támogató eszköz. Kifejezte reményét, hogy ezt sikerülhet majd beemelni a természetvédelem melletti érvek közé.
Elmondta azt is, hogy tavaly megjelent annak a németországi kutatásnak az eredménye, ami a népesség mentális jólét állapota és a természeti környezet biodiverzitásával, a védett területek közelségével és nagyságával való összefüggését vizsgálta. Ez azt a jelentős eredményt hozta, hogy statisztikailag kimutatható a pozitív összefüggés: vagyis jobban vagyunk attól, ha természetvédelmi szempontból értékesebb, sokféle állatnak és növénynek otthont adó területek vannak a közelünkben.
Ez a tudás várhatóan mélyíti a természethez való kötődésünket, és tényekkel támasztja alá, a természet védelmének fontosságát a társadalom és a döntéshozók számára is világos módon.
Veleszületett vonzódásunk van a természet iránt
Sokféle pszichológiai kutatás és elmélet szól arról, hogy a természet miért hat ránk így. Az egyik legtriviálisabb magyarázatot az evolúciós pszichológia irányából kapjuk, miszerint a természet részei vagyunk, fennmaradásunk záloga az, hogy kapcsolódunk hozzá, így veleszületett vonzódásunk van a természet iránt. Nem meglepő tehát, hogy az idegrendszerünkre károsan hat ennek a kapcsolatnak a megzavarása. Kutatások szerint azonban a zöldkörnyezet gyógyítóerejének kihasználásához, ember és természet kapcsolatának erősítéséhez nem elég, ha passzívan, mintegy véletlenül fordulunk csak meg a természetben, tudatosan kell választani a lehetőséget. Valódi kapcsolat úgymond tudatos bevonódással alakítható ki. A kötődés javítására szolgáló, a környezeti szemléletformáló programokban használható elemek lehetnek a tudatos reflektálás a természet szépségeire, a művészeteken keresztül való kapcsolódás, a természettel kapcsolatos érzelmek azonosítása, valamint az “én” kiterjesztése a természetre, azaz együttérzés vele. – mondta Mihók Barbara.
A városlakók mentális jólétére már az kimutatható pozitív hatással bír, ha van a közelükben látogatható természeti környezet, legyen akár az egy városi park vagy kert. Ez persze nem hasonlítható össze egy kirándulással a természeti környezetbe, mely kiszakadást jelent a civilizációból, az “érintetlen vadon” átélését a “betondzsungel” helyett.– tette hozzá az erdőökológus.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2022. január 28., péntek 15:00
Műsorvezető: Lay Viktória
