Archívum

Mire kell készülnünk a júniusi választásokkor, és mi történik azokkal a polgármesterekkel, képviselőkkel, akiket megválasztanak ugyan, de csak négy hónap múlva kezdhetik meg a munkát? És hogyan lehet megelőzni az esetleges választási családokat? Tóth Zoltán választási szakértővel beszéltünk minderről.

A héten tartotta meg az Európai Parlament a választások előtti utolsó plenáris ülését. Megemlékeztek arról, hogy 2004. május elsején tíz új taggal, köztük Magyarországgal bővült az Unió. A strasbourgi ünnepségen a mostani húszévesek feltehették a kérdést az egykori döntéshozóknak, hogy mit vártak a csatlakozástól, és mi valósult meg a terveikből. Tíz találkozás, tíz fiatal emberrel. Kárpáti János összeállítását hallhatták.

Sólyom László, az alkotmánybíráskodás kezdetei és az alkotmányosság ügye Magyarországon címmel rendezett kétnapos konferenciát az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a CEU Demokrácia Intézete. Minden előadó az általa nagyrabecsült első alkotmánybírósági elnök elveinek ismeretében kereste a választ a manapság mindenkit leginkább izgató kérdésre: miként lehet egy leválthatatlannak látszó autokrata rendszert leváltani legitim módon. Csernyánszky Judit összeállítása következett.

Áldás vagy átok? Megmenti vagy elveszejti az emberiséget a génmódosítás lehetősége? Varga Mátéval, az ELTE genetikai tanszékének docensével jártuk körbe a kérdést.

Három helyet hozhat Magyar Péter pártjának az uniós választás, s a most elindult országjárás helyzetbe hozhatja az önkormányzati választásokon is. Ágh Attila politológust kérdeztük.

Nincs jogállam – mondja dr. Heindl Péter, aki ellen évek óta tartó bírósági eljárások folynak, mert átírja, átragasztja a szerinte hazug és fideszes szolgálatban álló kormányzati plakátokat. De azért nincs jogállam, mert nincs számottevő társadalmi ellenállás, akár polgári engedetlenség? Bár a bíróság szerint bűncselekmény, amit tesz, szerinte a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik.

A Bundestag külügyi bizottsága szerint Orbán Putyin trójai falova az Európai Unióban, és ha nem változik a politikája ajtót kell mutatni neki. Balázs Péter volt külügyminiszter szerint amikor Orbán Viktort kiküldték kávézni, már ajtót mutattak neki. Meddig mehet el a hintapolitika? – a többi között erről is kérdeztük a volt külügyminisztert.

A Hetes Stúdió második órájában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Ágh Attila politológussal, Horn Gáborral, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökével, Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével, valamint Somogyi Zoltán szociológussal beszélgetett Magyar Péter Kossuth térre szervezett tüntetéséről.

Élőben jelentkezett a Hetes stúdió. Közvetítettük a Magyar Péter által Nemzeti menet és demonstráció egy új Magyarországért néven meghirdetett eseményen elhangzó beszédeket, kapcsoltuk helyszíni tudósítóinkat és közben a stúdióban elemeztük a történéseket.

Hardy Mihály műsorvezető mellett ott volt a stúdióban Bolgár György is.

Az első órában beszélgettünk Epres Attila színésszel, kollégánkkal, aki a március 15-i "Zászlóbontás március idusán"  címmel meghirdetett tüntetésen maga is megjelent a színpadon. Arról mesélt, hogy csöppent oda.

Velünk volt Ágh Attila politológus is, aki szerint a tüntetés rámutatott arra tényre, hogy a Fidesz elvesztette a közvélemény feletti kontrollt.

Magyar György a Magyar Péterről a jogász szemével.

Mi zajlik eközben az ellenzéki színpadon? Nyakunkon a választási kampány, és az ellenzék nemcsak önmagával küzd, hanem a Magyar Péter-jelenséggel is. Miközben megmozdult a társadalom, kikerült az ellenzék a fókuszból? A Republikon Intézet fórumán járt Kárpáti János, és az ellenzéki kampányról ad helyzetjelentést

Mi történik? Kiváncsi a kormány az ellenzék véleményére? Horváth Csabát invitálta Lázár János egy kis csevejre.

Még mindig nem ocsúdott fel Oroszország, de a világ sem a rendkívül brutális terrortámadásból. Be tudja-e csapni Putyin a népeket? Félelem és deziformáció uralja most az országot? Ezekre a kérdésekre ad választ Mikhail Troitskiy, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora és Bendarzsevszkij Anton, Oroszország-szakértő Csernyánszky Judit interjúiban.

Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter Magyar Péter tanúmeghallgatásáról és arról is beszélt, hogy azok a felvételek, amelyek bemutatását keddre ígérte titkosszolgálati-, vagy magánfelvételek lehetnek-e.

Nem csak abuzálás éri a nevelőotthonokban a gyerekeket, a körülményeik is elborzasztóak. Kende Ágnes szociológus, oktatáskutató vizsgálta a körülményeket, és ezen belül is, hogy a roma gyerekek milyen diszkriminációnak vannak kitéve.

Új szakaszba lépett a háború Putyin újraválasztása utáni megerősödésével és az egyre gyakrabban hallható nyugati kimerültséggel, az "elég volt" mentalitással. Ahogy kezdetben vonakodtak a fegyverszállításoktól, úgy most is ellenzik a nyugati tagállamok Ukrajna megsegítését - de ezúttal katonákkal. Eljöhet annak az ideje, amit most még bizonytalanul mondogat a francia elnök: miszerint csapatokat kellene küldeni Ukrajnába. Erről is kérdeztünk két elemzőt, a Chatam House és a Londol School of Economics intézményétől. Csernyánszky Judit interjúja.

Az ukrajnai harcok a belátható jövőben is valószínűleg folytatódnak, mégpedig nagy intenzitással, anélkül, hogy a két fél bármelyike áttörést tudna elérni. Ezt jósolja Thomas Greminger svájci diplomata, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ volt főtitkára. A budapesti Andrássy Egyetemen tartott előadásáról Kárpáti János készített összefoglalót. 

Az ünnep jegyében – jegyzet helyett – a műsor elején Petőfi Akasszátok föl a királyokat! c. versét hallhatták Kálid Artúr előadásában.

Március 15-én a közveszélyes demagógiától az égetően fontos európai kérdésekig terjedt az ünnepi beszédek spektruma. Az ünnepről és ünneplőkről Józsa Márta összefoglalóját hallhatták.

Még mindig az ünnepnél maradva, történelmi vizekre eveztünk: a dicsőséges tavaszi hadjárattól a boldog békeidőkig. Fegyveres lázadás és forradalom vagy kiegyezés a kétfejű sassal? Mit hozott a viharos magyar történelem a XIX. században? Hermann Róbert történésszel Hardy Mihály beszélgetett 1848 tanulságairól.

Elfogyott Washington türelme, nem tűri tovább tétlenül az Orbán-kormány packázását. Példátlanul keményen beszélt erről NATO-csatlakozásunk 25 éves évfordulóján David Pressman, budapesti amerikai nagykövet. Csernyánszky Judit összeállítása a CEU és az amerikai nagykövetség konferenciájáról.

Kötelező jogszabályt alkotott az Európai Parlament a sajtószabadság védelméről, kérdés, hogy talál-e alóla kibúvót a magyar kormány. Az új szabályozásról Kárpáti János készített összefoglalót.

Zsugorodik a Fidesz tábora, mivel a pedofil kegyelmi botrány után árnyék vetődött az új köztársasági elnökre. Sulyok Tamás megtörte hosszú hallgatását és tagadott. Mi történik? – Horn Gábort, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökét kérdeztük.

A keresztényinek hirdetett ország szexuális erkölcséről ad képet az, hogy az oknyomozó újságíróknak köszönhetően csaknem minden nap kirobban egy-egy pedofilbotrány, évek óta elhallgatott esetek kerülnek napvilágra. Kárpáti János a várható törvényi és alkotmányos változásoknak járt utána, adnak-e reményt a gyermekek és fiatalkorúak megvédésére.

Sorra jelentik be igényüket állami iskolák átvételére az egyházak és az alapítványi fenntartású egyetemek. Központosítás és magánosítás egyszerre? Nahalka István oktatáskutatót kérdeztük erről.

Nemcsak a botrányos bel- és gazdaságpolitika, de a külpolitikája is a mélybe lökheti az országot, miután Orbán Viktor a bűnvádi eljárás alatt álló Donald Trumphoz dörgölőzik. Csak remélhető, hogy nem adófizetői pénzen kereste fel legjobb amerikai barátját a magyar miniszterelnök. Csernyánszky Judit egy amerikai és egy magyar szakértővel beszélte át a történteket.

Az orosz társadalmat megrázta Navalnij halála és temetése – noha nem volt váratlan a tragédia. Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, közíró tudathasadásos állapotról és politikáról beszélt.

100 nap múlva esedékes az uniós választás. Strasbourgban járt kollégánk, Csernyánszky Judit, hogy első kézből tájékozódjon a kampányról.

Hatássa lehet-e, és ha igen, miként a jobbára kegyelmi ügyként emlegetett botrány a nők közéleti szerepvállalására? Kissé durvábban: lehet-e most úgymond libák ügyetlenkedésére hivatkozni? Ez is felvetődött a Republikon Intézet "Nők apolitikában" című rendezvényén.

Mi köze a vörösnyakú lúdnak a globális felmelegedéshez? A klímaváltozás miatt egyre inkább romlanak a talajok, egyre kevesebb a víz és egyre bizonytalanabb a jövő. Tokody Béla ornitológussal próbáltuk megfejteni a problémát.

Orbán eldöntötte, mi csak tudomásul vehetjük, ki képviselheti államfőként hazánkat a világban. Ezt hívjuk demokráciának? Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions igazgatóját kérdeztük.

A szuverenitás jelen esetben nem mást jelent, mint Orbán Viktor hatalmát – fejtette ki a Klubrádiónak nyilatkozva Fleck Zoltán jogász-szociológus a Progress Alapítvány rendezvényén, amelyen a Belvárosi Szabadegyetemmel együttműködésben, Szentes Ágotával és Szegvári Péterrel közösen elemezték az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt, a jogállam magyarországi lebontását, illetve az önkormányzati autonómia válságát. A riporter Kárpáti János volt.

Kis magyar lélektan a 150 ezeres civil tüntetés után és a választásokra készülő ellenzék esélyeiről – Ágh Attila professzorral beszéltünk erről.

Rossz stratégiát választott a NATO az orosz invázióra adott válaszával – véli David J. Betz, a londoni King’s College hadtudományokkal foglalkozó professzora, aki rádiónknak adott interjút. Még az is elhangzott szájából, hiba volt felvenni Magyarországot a többi kelet-közép-európai országgal a NATO-ba. Szerinte nincs jövője a szervezetnek. Csernyánszky Judit interjúit hallhatták.

A miniszterelnök évértékelőjét nyomon követtük a Hetes Stúdió műsorában is.

"Jó emberek is hoznak rossz döntéseket" – kommentálta felvezetőjében Novák Katalin köztársasági elnök, és Varga Judit a kegyelmi botrány miatti lemondását, hangsúlyozva, Novák "a jó tulajdonságainkat testesítette meg" államfőként, de lemondása nehéz helyzetet teremtett, mint Orbán fogalmazott: "olyan ez, mint egy rémálom". A kegyelembotrányt, a lemondáshoz vezető okokat még nem említette, csak annyit mondott: "Távozása bár helyes, de nagy veszteség".

Varga Juditról azt mondta, Novák határozatát az alkotmányos szokásoknak megfelelően ellenjegyezte, 25 év töretlen gyakorlatát folytatva. Bolgár György a Hetes Stúdió második órájában felhívta a figyelemet arra, hogy a gyakorlat nem töretlen, Göncz Árpád államelnök 1998-as, Kunos Péter, az egykori Agrobank vezérigazgatója ügyében hozott kegyelmi határozatát Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter nem fogadta el, nem jegyezte ellen.

Azt is megjegyezte, minél gyorsabban le kell vezényelni az új államfő megválasztását Orbán szerint, ezt várja a Fidesztől, de arról nem beszélt, hogy van-e már jelöltjük, és ha igen, ki az.

Ötvenezerre saccolják a péntek esti tüntetés résztvevőinek a számát. Odakint most szörnyek járnak volt a címe, influenszerek szervezték, a kormány saját teljesítetlen, a gyerekvédelemről szóló ígéretét kérték számon, és politikamentességet hirdettek. Ez egy-két, a hivatalos demonstráció után történt incidenstől eltekintve teljesült is. Volt, aki csalódott amiatt, hogy elmaradtak a kormányváltó üzenetek, és volt olyan is, aki optimistán ment haza, mondván, hogy ez ígéretes kezdet. Józsa Márta helyszíni beszámolója.

A napokban harmadik évébe lép az oroszok ukrajnai háborúja. Az ukránok nem adnak fel egy zsebkendőnyi területet sem, az oroszok viszont nem tudnák elviselni a vereség szégyenét, ezért még ha ellenzi is az átlagember, azt mondja, a háborút győzelemre kell vinni – többek között erről beszélt nekünk Budajevszkij Pavlo ukrán üzletember és civil aktivista, valamint Helen Womack brit újságíró, aki 30 éven át tudósított Moszkvából. Most mindketten Budapesten élnek, és megdöbbentette őket Alekszej Navalnij pénteki halála. Csernyánszky Judit összeállítása.

Balog Zoltán lemondásának okairól Perintfavi Rita teológussal beszélgettünk.

RENDKÍVÜLI élő Hetes Stúdió.

Hardy Mihály, Bolgár György és Lengyel László a stúdióban, vendégeik telefonon keresztül mondták el véleményüket a szombati lemondásokról.

Dagad a botrány az államfői amnesztia-döntés körül – ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg?

Az ukrán mór megtette a kötelességét, vagyis Zaluzsnij tábornok mehet. Helyette Alekszandr Szirszkij vezérezredes lett a vezérkari főnök – de vajon mi változik ettől az ukrán-orosz fronton?

Mesés fizetéseket ígérve toboroz a magyar honvédség – vajon mi indokolja a nagyarányú magyar fegyverkezést és vajon legyőzhető-e a katonaságnál a létszámhiány pusztán pénzzel?

Budapest felszabadulása – kitörés napja vagy a becsület napja? Mit mond a történész 1945 februárjáról – 79 év távlatából?

Milye nválasztási etikát érdemes követnie az ellenzéknek - erről írt tanulmányt Miklósi Zoltán, a CEU professzora, politikafilozófus, aki ezt szakértői plénum előtt prezentálta. A prezentációs vita után Csernyánszky Judit Tóka Gábor választási szakértőt, a CEU docensét is megkérdezte arról: illegitim választási rendszerben etikus és értelmes dolog-e bojkottálni a választást. 

Bűntény, amit a magyar kultúrpolitika a filmesek ellen elkövet, a kurzus egyre inkább fasizálódik – legalábbis így látszik ez Pozsonyból Prikler Mátyás filmrendező, producer szemével.

Vége van-e a bíróságok politikai megszállásának vagy csak lassult a folyamat azután, hogy új, a szakmai függetlenségre vigyázó elnököt választott az Országos Bírói Tanács? – Szepesházi Péter ügyvédet, volt bírót kérdeztük.

Szégyenpadra került a harminc évvel ezelőtti éltanuló – harminc évvel ezelőtt kezdődtek meg az Unió közösségéhez való csatlakozás tárgyalásai. Az akkori magyar reményeket idézték fel a szakemberek.

Harminc évvel ezelőtt lépett életbe hazánk és az akkor még Európai Közösségnek nevezett későbbi Unió között az a társulási megállapodás, amely elindította a magyar integrációs folyamatot. Az évfordulón a Magyar Közgazdasági Társaság európai uniós szakosztálya pódiumbeszélgetésen idézte fel a kezdeti törekvéseket, reményeket. Akkor még örültünk annak, hogy Brüsszel ügyel a jogállamiságra. Kárpáti János összeállítását hallhatták.

Elszabadult hajóágyúként üzemel a magyar külpolitika. Az irányt az adott pillanat üzleti érdekei határozzák meg, és nem a demokratikus alapelvek. Ahogy ez a dívik a belpolitikában is. A következményekről kérdeztük Balázs Péter volt külügyminisztert, uniós biztost.

Üzbég krumplikutató központ vagy Horizont és Erasmus – szerintem kitalálják, melyiket támogatja a kormány, ha a tudományos kutatás és akadémiai szabadság útjait fürkésszük. Élcelődve, de kiábrándultan értékelték a magyar tudományos kutatás irányításában, finanszírozásában bevezetett változtatásokat annak a minapi panelbeszélgetésnek a résztvevői, amelyet az Akadémiai Dolgozók Fóruma létrejöttének ötödik évfordulója alkalmából tartottak a Három Holló kávéházban. Az ott elhangzottakból Kárpáti János idézett fel részleteket.

Kihúzta Orbán a tüntetések méregfogát Orbán, amikor 32%-os pedagógusbér-emelést ígért? Nahalka István oktatáskutató adott választ.

A félmilliós tüntetés konklúziója és a szélsőjobb német pártok betiltásának dilemmája került a középpontba, amikor egy teljesen hétköznapi német tüntetővel tudtunk beszélni annak kapcsán, hogy az AfD egypár rokonlelkű pártjával több millió „idegen” deportálásának tervét egyeztette a Potsdam melletti hotelben, s amit a mendemondák után később a média is megerősített. Csernyánszky Judit beszámolója a rasszizmus és a szélsőjobb előretöréséről.

Hideg napok és lopakodó nácik a kertek alatt – a történelmi mítoszgyártás zavartalanul folytatódik a szélsőjobbon – beszélgetés Síklaki István szociálpszichológussal.

Mit ér a gyári dolgozó, ha magyar, és mennyit, ha vietnámi? A salgótarjáni példát vettük nagyító alá.

Klímavédelem és bevándorlás – a hagyományos bal- és jobboldali témák helyett a válsággócokról szólhatnak az európai parlamenti választások – véli Dessewffy Tibor szociológus.

Ne oldják fel a befagyasztott uniós pénzeket, amíg nem látjuk tisztán, milyen eredményt hoz az Országos Bírói Tanács hat év után, január 8-án esedékes újraválasztása. A jogszabályok kozmetikázása helyett győződjünk meg arról, valóban megreformálták az igazságügyet – figyelmeztettek uniós képviselők. Nem így történt. De mi történt az OBT újraválasztásakor? Erről kérdeztük Fleck Zoltán jogszociológust.

A magyar lakosság mintegy fele fontosnak tartja, hogy keresztény értékek mentén irányítsák az országot, ugyanakkor a megkérdezettek 85 százaléka szerint elfogadhatatlan, ha a papok nyíltan politizálnak a templomokban. Az egyházak politikai szerepvállalásáról a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóintézet tartott online konferenciát tartott – Kárpáti János számolt be róla.

Egyre több egészségügyi osztály és ellátás szűnik meg, az államtitkár szerint nem szükséges, hogy minden megyében legyen például szemészet. Az emberek nyomás alatt vannak tehetetlenségükben, hogy a magánegészségügyet válasszák. A kilátásokról Mihályi Péter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.

Faludy György unokája, Alexander, aki Angliában született, számos gyerek- és felnőttkori lelki hányattatás és sérülés ellenére most úgy gondolja Magyarországon érzi magát otthon. Az egykoron ünnepelt világpolgár-költő nagyapjához fűződő viszonyáról és az orbáni rendszerről beszélgetett vele egy hosszú teázás alkalmával Csernyánszky Judit. 

A világ, és ezen belül Európa újabb konfliktusok felé sodródhat 2024-ben, és ezek része a jobbközép és a szélsőjobb flörtje, aminek a gyümölcse Finnországban, Hollandiában, Olaszországban, Svédországban, és Ausztriában is látható. Az Unió nem látszik felkészültnek erre a hullámra. Andor László közgazdászprofesszort, korábbi foglalkoztatásért, szociális ügyekért felelős uniós biztost kérdeztük.

A jobboldal előrenyomulása az európai parlamenti választáson valóban várható, de a radikális jobb és a szélsőjobb azért nem  mosható össze. Putyin és az ukrajnai agresszió megítélése például megosztó, mondja a Princeton Egyetemen tanító  politológiaprofesszor Jan-Werner Mueller, aki kifogásolja, hogy a belső bomlasztással, konkrétan Orbánnal szemben nincs mersze fellépni az Európai Bizottságnak. Csernyánszky Judit interjúja.

Talán az Arktisz, tehát az Északi-sark volt a békés egymás mellett élés utolsó maradék területe, mára azonban éppúgy a nagyhatalmi vetélkedés terepe, mint a világűr: a Föld feltáratlan energiaforrásainak 20 százaléka lehet itt, az olvadás új hajózási és halászati jelentőséget jelent, plusz a katonai bázisok. Erről hallhatták Zoltai Alexandrát, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének magyar igazgatóját, az Eurázsia Központ kutatóját.

Aki bérletet vásárol a város határán belül, az bármelyik szolgáltató járatára fel tud szállni, nem kell tudnia, hogy ki fizeti. Budapesten most az önkormányzat és a kormány vitája miatt veszélybe került az egységes bérletrendszer, aminek a már megszokott politikai acsarkodás mellett feltehetően az az egyik oka, hogy nincs valódi gazdája a regionális közlekedésnek. A témában történt éles hangú megszólalásokat Józsa Márta foglalta össze.

A szokásostól eltérően műsorunk első felében Kéri László politológustól megkérdeztük, mi bosszantotta a kormány intézkedései közül 2023-ban. Volt-e, amivel egyetértett és örült-e valaminek, ami az ország javát szolgálta.

A művészethez autonómia kell - nem véletlen, hogy az egyeduralomra törő hatalom hegemóniát akar szerezni ezen a területen is. Az autonómia a független gondolkodás ugyanis veszélyes a diktatúrikus törekvésekre. Szabó Tibor Benjámin író, szerkesztő, könyves szakember szerint a Fidesz hatalmas pénzekért fenntartott tudományos műhelyekben dolgoztatta ki, részben a kommunista Gramsci hegemónia-elméletére alapozva azt, amit mi a mindennapokban a kultúra einstandjának látunk. A felismerés, hogy ez történik velünk tehát már megvan. A következő, hogy mit tehetünk ellene.

Összekuszált hálózat – idén csaknem minden napra jutott valami hír a vasúttal kapcsolatos problémákról. A Lázár János tárcája által éppen egy éve felügyelt tömegközlekedés állapota a legkevésbé sem felel meg annak az elvárásnak, hogy tereljük a környezetbarát megoldás felé az utasokat. Igaz, hogy a költségvetés számait elnézve a kormányt sem érdekli a MÁV, leszámítva persze a kínaiakkal együtt barkácsolt Belgrád-Budapest vonalat. És kiderült a héten az is: a budapestiek lehet, hogy márciustól már nem is használhatják majd a bérletükkel a városban közlekedő vonatokat és Volán-járatokat. Józsa Márta összeállítása.

Gyerekérett iskolarendszerre lenne szükség - fogalmazza meg Gyarmathy Éva neveléslélektani szakpszichológus azt mit lehetne tenni azért, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a tanulóknak. Ma aki kicsit is eltér az átlagostól - és egyre több ilyen gyerek van - az mind nehezebben tud beilleszkedni az oktatási rendszerbe. Pedig léteznek jó módszerek, eljárások, miközben az erőszakos egységesítés,a  gyerekek megbélyegzése azzal indokolatlanul, hogy speciális nevelési igényűek semmi jóra nem vezet.

Orbán magyarázattal tartozik nekünk - jelentette ki Svédország volt kormányfője, Stefan Löfven a Klubrádiónak a NATO-tagságuk akadályozása miatt. Az Európai Parlament szocdem alelnöke, Katarina Barley pedig azt mondta el nekünk, hogy Orbán az Európai Unió legkorruptabb vezetője. Mindketten Budapesten jártak, az MSZP által rendezett uniós rendezvényen beszélt velük Csernyánszky Judit. 

Történelmet írt Orbán Brüsszelben? – Fogd a pénzt és fuss?

Az uniós csúcson történteket értelmeztük Inotai Andrással, a Világgazdasági Kutatóintézet volt igazgatójával.

Születésszabályozás: keveseknek ad sokat a magyar kormány

A CEU Demokrácia Intézetének rendezvényéről Kárpáti János számolt be.

Klímacsúcs Dubajban

Aszódi Attilával, a BME Természettudományi karának dékánjával beszélgettünk az eseményről.

Varga Judit válaszolt

A volt igazságügyminisztert a Polgári Magyarországért konferenciáján kapta mikrofonvégre Csernyánszky Judit

Tudatosan végiggondolt, gyűlöletkeltő választási csalás az úgynevezett nemzeti konzultáció – Horn Gábor, a Republicon Alapítvány elnökének elemzése.

A '70-es évek végétől az amerikai kongresszus tanácsadói közt ismertté lett Radványi K. Miklós konkrét listát nyújtott be azokról a korrupt személyekről, akik Magyarországon kiépítették a mai rendszert – és szeretné, ha újabb szankciókat vezetne be az Egyesült Államok magyar politikusok és üzletemberek ellen.

Az önkormányzati választások előtt fél évvel a kormány igyekszik az eddiginél is jobban biztosítani magát: átírják a fővárosi választási törvényt és a választókerületek határait, az ellenzéket ott büntetik ahol tudják, és az úgynevezett szuverenitástörvény is alaposan nyirbálja a szabadságjogokat – Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter összegzése.

Miért háborúzik az ember? Filozófiai, erkölcsi indíttatású válaszok a Szabadság körei elnevezésű bázisközösség rendezvénysorozatának résztvevőitől.

A választási törvény kap egy kis mihazánkos sufnituningot. Újabb mérföldkő a diktatúrába vezető úton. Erről kérdeztük László Róbertet, a Political Capital választójogi szakértőjét.

A magyar polip köszöni, jól van, sőt egyre újabb lábakat is növeszt. Tíz éve állította össze Magyar Bálint, a magyar maffiaállam diagnózisát. Kárpáti János járt a CEU Demokrácia Intézete, a Pénzügykutató Intézet és a Republikon Intézet közös konferenciáján.

Vajon lesz-e az unokáinknak még tiszta levegő, tiszta ivóvíz, és egyáltalán lesz-e még élhető bolygó a számukra. Dubajban elkezdődött az ENSZ klímavédelmi konferenciája. De vajon mi magunk mit tehetünk az éghajlatért itt a Kárpát-medencében? Erről Harmat Ádámmal, a WWF éghajlatvédelmi programvezetőjével beszélgettünk.

A mostaninál sokkal nagyobb támogatásra lenne szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy elháruljon az orosz katonai győzelem réme a kijevi horizontról. Ezt állítja új könyvében a száműzetésben élő Mihail Hodorkovszkij, az orosz exmilliárdos brüsszeli sajtóértekezletéről Csernyánszky Judit készített hangos beszámolót.

Két hete még csak a rövid hír alapján, ma viszont már a szuverenitás törvény szövegének ismerete alapján elemeztük a legújabb jogalkotási szörnyeteget Majtényi Lászlóval, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökével.

A listát a megélhetési kérdések és az egészségügy anomáliái vezetik, a végén van az oktatás, az orosz befolyás és az LMBTQ ügyek – a Policy Solutions által készült felmérésről hallhattak Kárpáti Jánostól.

A másik lista élén Mészáros Lőrinc áll 1140 millárd Ft-tal, mögötte Szíjj László és a soron következők sem kismiskák. Ez már a Transparency International Magyarország által összeállított, a közbeszerzési adatok alapján készült Tenderbajnokság eredményét mutatja – Zeisler Judit projektmenedzser segített értelmezni az adatokat.

Ime – egy egyelőre – riasztó kifejezés: Euroszkeptikus internacionálé. Még nincs ilyen, de vajon az európai szélsőjobb erősödése nem vezet-e majd el idáig, és vajon Orbán a választások után milyen frakciót, tehát milyen pártcsaládot választ, mert bizony e döntésének jelentős hatása lesz az EU jövőjére nézve. Csernyánszky Judit összeállítását hallhatták erről.

Értékválasztás kérdése, hogy kivel szemben védjük meg nemzeti szuverenitásunkat. Brüsszeltől vagy Oroszországtól? – Krekó Pétert, a Political Capital igazgatóját kérdeztük.

Fél év múlva önkormányzati képviselőt választunk magunknak. A választási törvény ismét kényszer elé állítja a széthúzó pártokat. Meg tudják ugrani az akadályokat? A Republikon Intézet rendezvényén szakértők vitatták meg, kik járnak jól a választási rendszerben. Nem, nem az, amire gondolnak – a vitaestről Lay Viktória számolt be.

Elsőként a Fidesz újabb rémtörvényéről, a "szuverenitásvédelmi" jogszabályjavaslatról volt szó. A civil szervezetek, a független média és az ellenzéki pártok ellen bevethető papírtigris annak az állatkertnek a része, amiben már ott csücsül a háttérben a civilellenes Stop Soros vagy a "gyermekvédelminek" nevezett inkvizíciós törvény is. Majtényi Lászlóval, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökével beszélgettünk.

Veszélybe került – és nem elöszőr, de most a szakadék szélére sodródott – az Iványi Gábor vezette Oltalom Alapítványi intézményrendszer. Kárpáti János összellítását hallhatták, aki egy olyan konferencián készített interjúkat, ahol az állam helyett végzett szociális segítő tevékenység válságának megoldásait keresték a szakértők.

Miután elérte a kormány kincsesládáját is a córesz, mert nem jönnek az európai uniós pénzek, több megszorító intézkedés mellett a kabinet most megszüntette a Modern Városok programot, amiben 2016 óta 23 megyei jogú város vett részt. A további fejlesztések elmaradnak – mekkora a károkozás, a többi között erről kérdeztük Ongjert Richárd urbanisztikai szakembert.

Már- már rémként ijesztgetnek bennünket egyes szakemberek a mesterséges intelligenciával, vagyis, hogy az élet egyre több részében átveszi és meghaladja az emberi teljesítményt. Az első nemzetközi konferencia után itthon is fórumot tartottak erről, ahol Csernyánszky Judit is készített összeállítást a kérdésről.

Izrael és hadserege rendíthetetlenül halad előre a Hamász teljes megsemmisítését kitűző cél megvalósításával. Mikor és egyáltalán – teljesíthető ez a terv? – Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.

Hatalompolitikai érdeke alapján szervezi Orbán a gazdaságot és eközben alkotmánysértést is elkövet, amikor beavatkozik a Magyar Nemzeti Bank működésébe – hangzott el a Bibó István Közéleti Társaság és a Belvárosi Szabadegyetem rendezvényén, ahol Petschnig Mária Zita Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa és Katona Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár, a KSH volt elnöke tartott pódiumbeszélgetést. A kormány mindenbe beletenyerel, de közben nem cselekszik, amikor kellene. Kárpáti János összefoglalóját hallhatták.

Költségvetési biztosok vehetik át azokat a vagyonelemeket, amelyeket nem tud működtetni az önkormányzat. Miután a Covid óta a kormány nem biztosítja az addigi támogatásokat. Trükköznek újra, hogy a választások előtt ellehetetlenítsék a helyi hatóságokat, hogy bebetonozzák magukat 2026-ra? Schmidt Jenővel, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökével jártuk körbe a témát.

Szergej Gurijev 2013-ig az orosz kormányfő tanácsadója volt, de hátat fordított a rendszernek és azóta oktatja, amit látott és amit előre lát. Az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank volt vezető tanácsadója egy amerikai kutatóintézetben Putyin ideológiáját tárta fel, ahol természetesen Orbán is szóba került. Csernyánszky Judit tudósítását hallották.

Október 23-ára emlékeztünk – a múlt vagy a jövő ünnepe lesz 1956? 

Nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül – ezekkel a szavakkal emlékezett meg 1956-ról szigorúan válogatott és megszűrt közönség előtt Orbán Viktor Veszprémben. Ez a fütyülős hasonlat nagyon beéghetett a kormányfőnél, mert utána még a volt Szovjetunióra utalva, egyenesen Moszkva paródiájának is nevezte a mostani Brüsszelt, vagyis Európai Uniós szövetségeseinket, már ameddig még annak számítanak. Egészen máshogy emlékeztek a magyar forradalomra Budapesten a diákok meg a főpolgármester. Arra a megmozdulásra bárki elmehetett és nekik érvényes mondanivalójuk volt nemcsak a jelenről, hanem a magyar jövőről is. Bodnár Barna összeállítása.

Izrael továbbra is a Hamász megsemmisítésére törekszik, a holokauszt óta legszörnyűbb mészárlás nem maradhat büntetlenül – a Klubrádiónak nyilatkozik az Izraeli nagykövet

Izrael nem sért nemzetközi jogot Gázával kapcsolatban, már csak azért sem, mert joga van megvédeni saját magát és az állampolgárait. Egyebek mellett erről is nyilatkozott Csernyánszky Judit mikrofonja előtt a Klubrádiónak Izrael budapesti nagykövete. Yacov Hadas-Handelsman elmondta: a jeruzsálemi vezetés mindent megtesz a túszok, köztük a magyar származású lányok kiszabadítása érdekében. Hozzátette, hogy Izrael számára stratégiai cél a Hamász teljes felszámolása Gázában.

Az elrabolt túszok életük legsúlyosabb traumáját élik át – mondta a Klubrádiónak egy profi túsztrágyaló-pszichológus

Egyre rosszabbak az esélyei annak, hogy a Gázában fogvatartott túszok többsége épségben és életben hazatérhet. Ellentétben egy bankrablásos túszdrámával, ahol teljesen véletlen, hogy kik kerülnek átmenetileg fogságba, ebben az esetben az Izraelből elhurcolt civileket és katonákat is a szó szoros értelmében élő pajzsként és kevésbé tárgyalási alapnak tekinthetik a Hamász terroristái. Minderről Végh József pszichológussal, volt profi túsztárgyalóval készített hosszabb interjút Józsa Márta.

Izraelt sem kíméli a dezinformációs háború. A gázai kórház bombázásának körülményei még nem teljesen tisztázottak, ugyanakkor Izrael szolgált bizonyítákokkal, amik az Iszlám Dzsihád nevű szervezet felelősségére utalnak. Ennek ellenére világszerte a palesztinok melletti szimpátiatüntetéseket tartanak és közben úgy tűnik, erősebben jelenik meg az antiszemitizmus. Izrael válasza a Hamász tömegmészárlására és embertelenül esztelen gyilkosságaira hosszú háborúkat hozhat a térségben. Mi várható az elkövetkező napokban Izraelben és Gázában? Csepregi Zsolt Közel-Kelet szakértőt kérdeztük.

Az Orbán-Putyin tárgyaláson a nemzetközi közvélemény is megütközött. A magyar miniszterelnök a hivatalban lévő európai uniós kormányfők közül egyedüliként vett részt a kínai Egy övezet, egy út program fórumán. A rendezvény kapcsán találkozott az orosz elnökkel, a nyugati világból elsőként nyilvánosan kezet fogva a mára tíz-, ha nem százezrek haláláért felelős , és aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Ágh Attila politológust és Kusai Sándor volt kínai nagykövetet a pekingi történésekről Csernyánszky Judit kérdezte.

Miután Lengyelországban többségbe került az eddigi ellenzék a választásokon, Orbán uniós pozíciója jelentősen meggyengült. Mivel itthon már pénzosztással sem tud reagálni az elégedetlenségre, marad a nyugatellenes bűnbakképzés. Ez a vélemény körvonalazódott a pozsonyi GLOBSEC és a budapesti Political Capital közös rendezvényén, amelynek résztvevői a magyarok világképének egyes sajátosságait elemezték – Kárpáti János összeállítását hallhatták.

Október 23-a mintha megszűnne nemzeti ünnepnek lenni, a politikusok mintha a hallgatást vagy legalábbis a visszahúzódást választanák ahelyett, hogy a választók értésére juttatnák, mekkora nagy bajban van hazánk mind a gazdaság, mind a nemzetközi megítélés terén. Az oktatás pedig különösen kényes kérdés, amikor annak lebutításán dolgozik a kormány. Erről kérdeztük az alternatív népszavazásra hívó aHangot és azoknak a fiatalok véleményét, akik a minap slam poetryben búsongtak és dühöngtek.

Az elmúlt hét drámai fordulatot hozott Izrael életében a Hamász kíméletlen terrorista akciói, a brutális mészárlások nyomán. Izrael az Egyesült Államok támogatását maga mögött tudva válaszcsapásra készül. Mire számíthatunk? – erről kérdeztük Csepregi Zsoltot, közel-keleti szakértőt.

Túlélésre játszik a magyar kormány, hogy az uniós választásokig megússza a jogállami, kötelezettségszegési és 7-es cikkelyes eljárásokat. A felelősségrevonást. Ez az egyik központi témája volt az idén harmadszorra megrendezett, kétnapos Budapest fórumnak, ahová kiválóbbnál kiválóbb külföldi politikusokat és politológusokat hívott meg a fővárosi vezetés. Az EU magyar jelentéstevőjével, Gwendoline Delbos-Corfielddel, és az uniós jogi értékelések egyik szakírójával, egyetemi professzorral, John Morijnnal készített interjút Csernyánszky Judit.

24 magyar vagy félig magyar származású Nobel-díjasunk van, s többségükre áll, hogy nem akkor kapták meg a svéd királyi akadémia legrangosabb kitüntetését, amikor Magyarországon tevékenykedtek. A sikert nem elsősorban hazánknak köszönhették. Pálinkás Józseffel, az MTA volt elnökével beszélgettünk erről.

30 ország részvételével szervezte meg a VDSZ, a Friedrich Ebert Alapítvány és az Európai Szakszervezeti Szövetség az akkumulátoripari Világkonferenciát, ahol dőlt a panasz a szakszervezet képviselőiből. Ellenkező véleményével két ember tűnt ki ebből a csapatból. Csernyánszky Judit interjúiból kiderülnek a részletek.

Jönnek vagy maradnak az uniós pénzeink Brüsszelben? Hírlapi kacsát tálalt-e a Financial Times, vagy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél… Balázs Péter volt uniós biztost, külügyminisztert kérdeztük a legfrissebb információkról.

Sok mindenre gondolhattak a nukleáris korszak katonai tervezői, de arra aligha, hogy egy újabb európai háborúban a hagyományos lőszertartalékok szűkös volta miatt fog aggódni leginkább a Nyugat. Márpedig ez volt az egyik kulcstéma az idei Varsói Biztonsági Fórumon. Kárpáti János összeállítása.