A beoltottak esélyei a koronavírussal szemben Magyarországon

A 444 egy olvasója közérdekű adatigénylést nyújtott be július közepén az Országos Kórházi Főigazgatóságra, azt akarta megtudni, hogy a koronavírus elleni vakcinával oltottak hány százaléka betegedett meg, került kórházba és hunyt el.

Az adatszolgáltatás eddigi gyakorlatát elnézve némi meglepetésre részletes információkat kapott, életkori bontással és vakcinatípusok feltüntetésével együtt, igaz, másfél hónap elteltével. A cikkben fel is hívják a figyelmet arra, hogy kiderült: ezek szerint egy ilyen adatsor előállítása és rendszeres publikálása simán megoldható lenne. (Azt viszont hozzátették: a táblázatokból nem derült ki egészen pontosan, hogy mikoriak az adatok. Lehet, hogy júliusiak, lehet, hogy augusztus közepiek.)

A részletes statisztikákat megnézhetik a 444 cikkében, itt csak a legfontosabb összefoglaló adatokat mutatjuk.

Miután eltelt legalább három hét az első oltás után

• 0,2 százalék fertőződött meg
• 0,05 százalék került kórházba
• 0,012 százalék hunyt el koronavírusban.

A második oltás még erősebb védelmet adott. Itt szintén legalább három héttel a második adag vakcina után

• 0,086 százalék kapta el a vírust
• 0,013 százalék került kórházba
• 0,003 százalék hunyt el koronavírusban.

Az viszont nem derül ki, hogy a nem oltottak hány százaléka fertőződött meg, került kórházba vagy hunyt el. Azt lehet tudni, hogy 40 év alatti nem hunyt el Magyarországon azok közül, akik legalább három hete megkapták az oltásukat.

Vakcinatípusok szerint vizsgálva a helyzetet elég egyértelműen látszik, hogy a második oltások tovább javítják az elsők amúgy is elég jó hatékonyságát. Ez a Sinopharmnál a leginkább szembeöltő. Emiatt volt veszélyes intézkedés – jegyzi meg a cikk szerzője –, hogy tavasszal már nyolc nappal az első oltás után kipostázták a védettségi igazolványokat, és lehetett étterembe, moziba, színházba menni, miközben még tartott a harmadik hullám.

Azt is hozzáfűzték a számokhoz, hogy a delta variáns az eddigi megfigyelések alapján nagyobb eséllyel képes kicselezni a vakcinákat, mint a vírus korábbi változatai. És Müller Cecília országos tiszti főorvos épp szerdán beszélt arról, hogy már Magyarországon is az okozza az új megbetegedések több mint 90 százalékát (noha nem tudjuk, hogy a közölt adatok idején is ez volt-e a helyzet).

Jelezték: nehéz egy az egyben összehasonlítani az oltóanyagokat, mert eltérő mennyiségben használták őket, ráadásul különböző korú, egészségi állapotú embereket oltottak vele. Például Pfizert 2,5 millióan kaptak, Sinopharmot több mint egymillióan (és köztük sok idős embert), a Szputnyikot 916 ezren, de köztük alacsonyabb az idősek aránya, az Astrát 640, a Modernát 333, a Janssent csak kis híján 114 ezer embernek adták be.

Ezeket figyelembe véve jöjjenek az arányok, elsőként a 60-80 év közöttiek körében a kétszer oltottaknál 21 nap után a fertőzöttségi arány:

• AstraZeneca 0,008 százalék
• Moderna 0,042 százalék
• Szputnyik 0,052 százalék
• Pfizer 0,086 százalék
• Sinopharm 0,182 százalék
• a Janssen egyadagos, itt az első adag utáni 21 nap után 0,006 százalék.

Kórházba kerültek aránya legalább 21 nappal a második oltás után: 

• AstraZeneca 0,005 százalék
• Moderna 0,011 százaléka
• Szputnyik 0,008 százalék 
• Pfizer 0,019 százalék Sinopharm 0,027 százalék
• az egyadagos Janssen: 0,006 százalék.

Két dózis után legalább 21 nappal az elhunytak aránya:

• AstraZeneca 0,001 százalék
• Janssen 0 százalék
• Moderna 0,001 százalék
• Pfizer 0,004 százalék
• Sinopharm 0,004 százalék
• Szputnyik 0 százalék.

A 80 év felettieknél ezek az arányok valamivel rosszabbak, a fiatalabbaknál jobbak.

Érdekesség, hogy a kormány áprilisban is közzétett egy sokat kritizált vakcinatáblázatot. Abban az szerepelt, hogy 175 Pfizerrel oltott ember halt meg a második oltás után december 26-a és április 20-a közt. Most, hosszabb időtávon is kevesebb, 103 elhunytat tüntettek fel. Hasonló a helyzet a Sinopharmmal is, akkor 78 halottról írtak, most 36-ról. A Szputnyiknál akkor még két halottról volt szó, most egyről.