Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Berendelve? :( – Selmeci János jegyzete
5/07/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
A francnak kellett most Moszkvába menni tényleg. (...) Miniszterelnök úr, kérem mondja meg, hogy ez miért jó nekünk!
A francnak kellett most Moszkvába menni tényleg. Ha valaki úgy totyog, úgy hápog, ha még a tollai borzolásáról is egy orosz ügynök jut az ember eszébe, akkor mégis mi a fenét gondoljunk róla, ha más magyarázatot adni nem hajlandó?
Ezt a magyarázatot viszont én nem tudom elfogadni. A magyar miniszterelnök, álljon tőlem politikáját, ideológiáját tekintve bármennyire távol, az én miniszterelnököm is, és azt gondolom róla, hogy a közös hazánk érdekeit kívánja képviselni. Orbán Viktor ezt szerintem nem hatékonyan teszi, gyakran pedig összekeveri az ország érdekeit a saját érdekeivel, sőt az utóbbi években szerintem már saját magának is inkább csak ártani tudott a felesleges szabadságharc és az érhetetlen putyinizmus kombóval, de azt akkor sem hihetem, hogy amit tesz, azt nem Magyarországért, hanem Oroszországért teszi, és azt pláne nem hihetem, nem is akarom hinni, hogy az orosz elnök magához rendelheti a szuverén hazám miniszterelnökét.
Csak akkor magyarázza már meg valaki, hogy mi történik.
A nagyhatalmaknak nincsenek barátai, csak érdekei, Moszkvától Magyarország az égvilágon semmit sem kapott, amiért nem fizetett éppen annyit, mint bárki más, azt pedig nem nehéz kitalálni, kinek jó, ha egy mellette ülő uniós vezető katonai hadműveletről beszél háború helyett, vagy úgy lassítja vétók belengetésével az uniós döntéshozatalt, hogy közben nem hajlandó megmondani, hogy miért.
Miniszterelnök úr, kérem mondja meg, hogy ez miért jó nekünk.
Örültem, hogy Orbán Viktor elment Ukrajnába, szeretném, hogy az ott élő magyaroknak jobb legyen, hogy Magyarország is profitáljon majd abból, ha Ukrajna közeledni tud a nyugati szövetségi rendszerhez. Még annak is örülnék, ha meg tudná csinálni a patrióta EP frakcióját, mert a magyar érdek kilencven százalékban tényleg tök ugyanaz mindenki szerint, azt meg könnyebb lenne egy értelmezhető közösségben képviselni. Örültem, hogy talán vele együtt az ország is lépett egyet előre, vissza a saját szövetségesei közé, erre három nappal később elrontja az egészet, én hadonászok a kezemmel, kiabálok kicsit a szerkesztőségben, idegesít, hogy már majdnem azt hittem, hogy, de aztán mégsem, főleg persze az idegesít, hogy nem értem.
Amikor Sz. Bíró Zoltánt kérdezzük, hogy miért változott meg Orbán Viktor Oroszországhoz való hozzáállása, ő azt szokta mondani, hogy nem tudja. Én sem próbálok meg Sz. Bíró Zoltánnál többet tudni, ezért máshoz fordulok; miniszterelnök úr, ha még tudja, hogy mit és miért csinál, kérem magyarázza el ezt az országának is, és ha lehet mondjon valamit a nemzeti szuverenitásról is.
Arra ma különösen nagy szükség lett volna.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. július 5-i adásában hangzott el.