A pillanat uralása – Rózsa Péter jegyzete
Szóval, miközben a kínai érdekek szerint és kínai hitelből épülő Belgrád-Budapest vasútvonal építéséhez az Orbán család bányájából szorgalmasan szállítják a követ, az egyre-másra felhúzott akkugyárakat lassan be lehet zárni. Ha nem, akkor a gyártáshoz szükséges gigantikus mennyiségű víz és elektromos energia szépen ki fogja szárítani a magyar gazdaság egy részét. A pillanat uralása – mint a Fidesz alapvető stratégiája – ilyen módon működik.
Mit oldott meg Soproni Tamás a tiltással?
A VI. kerület polgármestere fiatalokat, családokat látna a kerületében. Nem fog, ha csak nem épít szociális bérlakásokat. Kárpáti Iván jegyzete az Airbnb tiltásáról.
Ő a Fidesz áldozata - Dési János jegyzete
A Bese báty arra is kitért, hogy az elbocsátott pap számított arra, hogy a Fidesz és a paptársai kiállnak mellette, de ez nem történt meg. Még azok is elfordultak mellőle, akiket oly szorgalmasan áldott meg.
Palack – Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében a bukaresti tejesüveg-visszaváltó és abból a legenda szerint házat vásárló brigantiktól jutott el Erzsébetváros Csikágónak becézett negyedébe, ahol sorra elnézi a visszaváltó automatáknál azokat a felnőtteket és gyerekeket, akikről első pillantásra is látszik, hogy fontos szerepet játszik immár életükben az eldobott csomagolóanyag összegyűjtése és az ezért kapott fizető utalvány. Felbukkant az állandóan elromló vagy telítődő automatánál való sorban állásnál a nyomor egy láthatatlan rétege.
Lejtő – Neuman Gábor jegyzete
Orbánnak először kell alkalmazkodnia valakihez a politikában. Egy okos ember mondta, talán Churchill, hogy ha egy ország politikai vezetése elindul lefelé a lejtőn, még az isten se állíthatja meg, hogy ne guruljon le az aljáig.
Orbán-magány - Rózsa Péter jegyzete
Vajon Orbánt valaha érdekelte-e, egyetlen lépése, döntése előtt, közben és után, hogy minek, mi lesz a valódi következménye?
VIP-ellátás – Selmeci János jegyzete
Egy megbecsült államtitkár a neki kijáró VIP-ellátásban részesül, vagy mégsem?
Hiányozni fog Matolcsy – Kárpáti Iván jegyzete
Az, hogy a köztársasági elnök egy üres öltöny, szomorú, de nem tragédia. Ha az MNB vezetőjét is a Várból irányítják jövő évtől, akkor az Isten irgalmazzon nekünk, mert a befektetők nem fognak, és nosztalgiával gondolhatunk vissza a 400 forintos euróra.
Das Kapital – Szénási Sándor jegyzete
13/09/2024 18:05
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Vidnyánszky Attila színre viszi a Tőkét, erről írt jegyzetében Szénási Sándor, aki szerint "félő persze, hogy Marxnak ehhez sem lesz semmi köze, nem is lehet, még akkor sem, ha a Termelési Módot egy különösen zseniális színész állítja elénk, csodás maszkban. De hát Jézus hitéből is csak a politikai kereszténységet képes lepárolni egy hatalom, miért járnának másképp a szellem emberei?".
Nagyon érdekes bejelentést tett a Nemzeti Színház, eszerint a jövő év májusában Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatják a Tőkét. Igen, Marx Károlyét.
A rendező azt nyilatkozta, hogy az alkotás drámai potenciálja már beregszászi évei óta foglalkoztatja, idézem: „ A pénz, a tőke, vagy az osztályharc csupa olyan fogalom, ami megszemélyesítve egy egész életünket meghatározó drámát ír le”. Az is kiderült, hogy műfaja bohózati elemekkel átszőtt haláltánc lesz, amelynek keretében kiderül – a Nemzeti színlapja alapján – , hogy „súlyos félreértések okán hogyan jött létre egy testet és lelket megnyomorító ideológia, valamint, hogy miért nem tudunk szabadulni ettől a vallásellenességgel átszőtt gondolkodásmódtól.”
Mármost korábban, amikor V.A ötlete napvilágra került, a jobboldal valóságos sokkot kapott, hogy miért, nem világos. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója mindenesetre felháborítónak tartotta, hogy a mű, ami lényegében egy, a polgárok fejéhez röpített lövedék, drámai potenciált jelenthet: az ilyen, Marx iránti lelkesedés pont annyira veszélyes, mintha V.A. náci irodalmat akarna színpadra állítani. A Magyar Nemzet pedig azt ajánlotta ironikusan, hogy a következő darab legyen mondjuk Lenintől A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban.
A reakciókból az derül, ki, hogy a már- már kommunistasággal meggyanúsított rendező rendszerhűsége és ideológiai elkötelezettsége pár röpke vád nyomán egy pillanat alatt omlott össze, ami persze teljes félreértés, ezért is írja a színlap, hogy nyugi, az előadás haláltánc lesz a javából. Teljes leleplezés, hogy világosan fogalmazzunk.
Ami a műfajt illeti, utalhatunk arra, hogy bár ideologikus, közgazdaságtani, illetve politikai utópiákkal foglalkozó adaptációk ritkán kerültek hazai színpadra, ha egyáltalán, de a hagyományos színpadi daraboktól eltérő kísérletek igenis voltak. Kazimir Károly sorozatára gondolunk, aki egyebek mellett a Kalevalát, a Ramajánát, a Gilgamest, vagy épp a Karagözt rendezte meg, hogy Vidnyánszkyt idézzük: abszolút megszemélyesítve.
De van egy másik tradíció is. A szovjet Krokogyil vicclap nyomán a korai Ludas Matyi vicclap már belekezdett a kapitalizmus szellemének képi megidézésébe: a pókhasú, szivart rágó kapitalistáktól a sunyi kulákig, és a lenyalt hajú, pezsgőben fürdő dzsentriig, nem is beszélve a pirospozsgás, mindig fiatal, és mindig öntudatos munkásig, ami persze ugyanolyan távol esett Marxtól, mint Makó Jeruzsálemtől, de hát ahol fát vágnak, ugye...
Színházi, és film - analógiák is vannak. Szovjet munkásdarabok. Szovjet téeszdarabok. Magyar mozidarabok. Dalolva szép az élet, Becsület és dicsőség, avagy egy doku: A szovjet mezőgazdasági küldöttek tanításai címmel, amit Jancsó Miklós rendezett 1951-ben, csak hogy az élet ne legyen olyan egyszerű.
V.A.-nak van miből válogatni, ha teljes leleplezést akar, pláne haláltáncot. Félő persze, hogy Marxnak ehhez sem lesz semmi köze, nem is lehet, még akkor sem, ha a Termelési Módot egy különösen zseniális színész állítja elénk, csodás maszkban. De hát Jézus hitéből is csak a politikai kereszténységet képes lepárolni egy hatalom, miért járnának másképp a szellem emberei?
Ettől retteg Max Weber is, attól tartván, hogy pozitív példaként legközelebb őt veszik elő, ezért próbálja valahol elásni a „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” című művét. Bár Vidnyánszky, vagy ne adj isten, Balog Zoltán püspök úgyis megtalálja.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. szeptember 13-i adásában hangzott el. Kiemelt kép: thierry ehrmann/Flickr.com
