Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Így jártunk – Szénási Sándor jegyzete
16/10/2024 18:06
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Ha rossz blokkban vagyunk, melyik az a jó, ahol a magyar, nagyon nemzeti szuverenitás a blokktulajdonos birodalom szemefényét képezi?
„A probléma az – és most őszinte leszek – hogy nem jó blokkban vagyunk. Ez a blokk, az észak-atlanti blokk, az értékrendszerünk szerint, az nem a mi blokkunk, és mi mégis ebben vagyunk. Hogy ennek mi lesz a vége, az egy nehéz kérdés.”
Az őszinteség a Kommentár nevű tv-adásban manifesztálódott, és úgy tűnik, a média kicsit félreértette, na nem a lényegét, hanem a terepet, amire vonatkozott. Ezért gyorsan beidéztek egy Orbán-nyilatkozatot arról, hogy a NATO-tagságunk mennyire rendben van.
De Békés az Európai Unióról beszélt, olyannyira, hogy néhány perccel korábban azt a nyilván a libsik által eddig dugdosott tényt is elárulta, hogy már az uniót építő alapító atyák is amerikai zsoldban álltak, magyarán mindig is elárulták a nemzetek Európáját. Ez persze nem véletlen, hiszen a Nyugat – előbb az európai hatalmak, később Amerika – mindig is birodalmakat építettek, és ez alól az unió sem kivétel.
Hát ez van, mármint az említett stúdióban, meg a NER más helyszínein, amelyekből számos akad, de mi most csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalt említjük, ahol a legújabb mondás Somkuti Bálinttól, a Hivatal új kutatójától, a Mathias Corvinus Collegium biztonságpolitikai elemzőjétől származik, aki azt az állítását, hogy a Nyugat sosem gondolta komolyan Ukrajna megvédését, azzal fejelte meg az Ultrahang c. podcastban, hogy
„milyen jó, hogy '56-ban nem segítettek bennünket, mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok.”
Ez a mondat ugyebár libasorban követi Orbán Balázs ismert nyilatkozatát, amelyben egyszerre sikerült '56 emlékét meggyalázni, igazolni a szovjet birodalom agresszióját, és tudomásul venni a mai orosz elit dettó gyilkos természetét, ami új, ismét vérrel tákolt birodalom építését jelenti, amivel az előbbiek értelmében viszont nincs semmi baj.
Mindebből két kérdés biztosan következik: ha rossz blokkban vagyunk, melyik az a jó, ahol a magyar, nagyon nemzeti szuverenitás a blokktulajdonos birodalom szemefényét képezi, aminek ártani neki isten bizony nem szokása? Putyinra tetszik gondolni, vagy Hszi Csin-pingre?
Másrészt: ha jól érzékeljük a helyzetet, az ukránok eddig úgy jártak, hogy a hazájuk döntő részét az oroszok nem szállhatták meg, a Nyugat nem elegendő, de létező támogatása okán, mi meg úgy jártunk, hogy a geopolitikai kényszerek miatt passzív Nyugat segítsége híjján az oroszok még 33 évig nálunk vendégeskedtek a kitűnő rendszerükkel együtt.
Amiből, ha nem tévedünk, és sajnos nem tévedünk, a mostani időkre is maradt még elég, számolatlan erénnyel megrakodva természetesen.
A nyugati értékekkel ebben a kommunikációs térben nem hozakodunk elő, mert minek.
De Békésnek egy dologban igaza van. Hogy mi lesz ennek a vége, az egy nehéz kérdés.
Szénási Sándor jegyzete az október 16-i Esti gyorsban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
