Az ablak – Szénási Sándor jegyzete
28/09/2024 15:12
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Orbán Balázsnak a nemzeti öngyalázás láthatóan nem okozott gondot. Nemcsak arról van szó, hogy a politikai igazgatónak még kevesebb esze van, mint a rendszerének, sőt kurtább is …
Erre jön O.V. politikai igazgatója O.B., és kikukázza az egészet. Közli, hogy épp ’56-ból tanulva mi, ( azt mondja, hogy „mi”) szemben a népét ellenállásba hajszoló Zelenszkijjel, nem álltunk volna ellen az orosz agressziónak, épp a drága magyar vér megkímélése érdekében. Érdekes érzés lehet a Corvin-közben meghalt, vagy később kivégzett hazafiak sírján állva ostobának és fölöslegesnek minősíteni az áldozatukat, de Orbán Balázsnak a nemzeti öngyalázás láthatóan nem okozott gondot.
Nem is okozhatott. Nemcsak arról van szó, hogy a politikai igazgatónak még kevesebb esze van, mint a rendszerének, sőt kurtább is, mert a következményekig el sem tud hatolni, hanem főképp arról, hogy a megnyilvánulása teljesen logikus, mi több elkerülhetetlen volt, még ha a NER szempontjából káros is. O. B. amikor kilépett a Karmelitából és elment a Mandiner műsorába beszélni, egyszerűen elfelejtett közben átzsilipelni, vagyis átváltani a miniszterelnök környezetében folyó tényleges beszédmódról a szokásos parasztvakításra. Őszinte volt, elárulta, hogy a propaganda utcaiharcos-képnek az ellenkezője az igaz.
Nem nagy titok, de talán nem egy belső embertől várták, hogy kiszivárogtassa, milyen mély, és gúnyos lenézéssel viseltetik Orbán Viktor az ukránokkal szemben, és hogy ebben mennyire benne van a gazdával azonosuló szolga önfeladásssal szerzett fölényérzete. Amikor a NER elit Zelenszkijről beszél, úgy értem „lefelé”, akkor „felfelé” megszünteti minden más identitását, az erőt keresi csak, az erőt imádja, az erőt lopja, hogy építse magát.
Ennek az ára pedig a konkrét esetben az, hogy ’56 csupán egy ugribugri komédia lehet. Győztek a magyarok? Arccal lefelé végezték jeltelen sírban. Jött a Nyugat segíteni? Léggömböket küldtek, kitartásra buzdító cédulákkal. Hát akkor?
A főnöke másolataként fungáló, ostoba O.B. azt állította, a dolog egyszerű, Zelenszkijnek sem kellett volna ellenállásba vinni a népet. Pedig, ha csak ő akarta volna, természetesen nem lett volna képes rá.
Ezt írta Albert Camus francia író 1957-ben. Ja, a Mandiner idézi egy korábbi számában.
„A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol nem igazoljuk a gyilkosokat …
Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon.... Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, bele kell törődni a rémuralomba … kívánom, hogy az ellenállás megmaradjon addig, amíg keleten az ellenforradalmi állam mindenütt összeomlik …”
És valami meg is maradt. Nem azért, mert valaki elrendelte.
Az ellenforradalmi állam végül összeomlott, majd újjászületett. A szemünk előtt épült fel az, ami már nem az 56-os forradalom, hanem éppen, hogy az ellenforradalmi hagyomány folytatója. A hatalom a helytartó, a muszkavezetők, a hazudozó lócsiszárok világa. A belső ember erre nyitott ablakot, és már nem tudják becsukni.
Szénási Sándor jegyzete a Hetes Stúdió 2024. szeptember 28-i, szombati adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
