Észak-fok, titok – Szénási Sándor jegyzete
21/12/2022 18:02
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Oroszország egyre durvábban terjeszkedik az Arktikán. Finnország és Svédország belépésével a nyolcból hét, Északi-sarkhoz közel eső ország lesz NATO-tag. Ez ugyan az oroszok agresszivitását nem csökkenti, de az esélyeiket igen. Észak-fok, titok.
2020-ban a Roszkoszmosz igazgatója közölte, hogy mivel a Vénuszra orosz leszállóegység jutott el először, a bolygó innentől kezdve orosz tulajdon. Bár 1970-ben a Venyera-7 teljes 23 percet töltött a Vénuszon, majd több leszállás után 1982-ben egy másik 127 percet, a kolonizációtól Moszkva technikailag azért még messze van. Említhetnénk az 1967-ben aláírt nemzetközi szerződést is, amely szigorúan tiltja a világűr és csatolmányai kisajátítását, de hát ezt ma már senki sem veszi komolyan.
Azt sem veszi komolyan senki, hogy az Északi-sark szintén nemzetközi terület.
Stoltenberg NATO-főtitkár nemrég a CNN-nek nyilatkozta, hogy Oroszország egyre durvábban terjeszkedik az Arktikán, ami egyelőre a kutatóállomásoknak nevezett objektumok fejlesztését jelenti, de az északi orosz határok mentén olyan katonai építkezések folynak, amiket nehéz nem gyarmatosító előkészületeknek tekinteni.
Kola-félszigeten Olegenorszk területén, valamint Vorkutában az északi sarkkörön túl, a Barents-tengernél, Norvégiához és Finnországhoz közel 5 komplett Rezonansz-N (Резонанс-Н) radarrendszert telepítenek, amelyek, orosz állítások szerint, képesek észlelni a lopakodó gépeket is. Újranyitják a régi szovjet bázisokat. Új fegyvereket próbálnak ki, amelyeket itt rendszerbe is állítanak. Igaz, az itteni földi erők kétharmadát nemrég visszavonták, hogy Ukrajnába küldjék őket, a tengeri erők azonban maradtak.
A nyomulás egyik magyarázata: az északi, sarki területeken sok az olaj és a földgáz. A másik: Stoltenberg a CNN-nek fenyegetésként értékelte, hogy mivel az északi sarkkör olvadó jege új tengeri utakat nyit, ez rendkívül rövid útvonalat jelent részint Oroszországból Amerikába, részint Délkelet Ázsia és Európa felé is.
Ezeket az utakat elvben bárki használhatná, éppúgy mint a vénuszi sztrádákat, mármint ha lennének ilyenek, ám Moszkva atomjégtörőivel nyilvánvalóan dominálni fogja ezeket a vizeket. Még egy szempont: a szeptemberi balti-tengeri szabotázs óta a NATO komolyan aggódik a norvég gáz- és olajinfrastruktúra elleni lehetséges ( orosz) terrortámadások miatt, hiszen a norvég gázszállítások az európai felhasználás 20 százalékát jelentik.
Vegyük azonban a másik oldalt is.
Finnország és Svédország belépésével a nyolcból hét északi-sarki ország lesz NATO-tag. Ez ugyan az oroszok agresszivitását nem csökkenti, de az esélyeiket igen.
Vagyis minden hóbuckából egy-egy orosz, amerikai, svéd, vagy észak-macedón rakéta mered majd ki? ( Miért, ők is NATO-tagok.) Nem tudjuk, de korunk nagyobb dicsőségére ez nem lehetetlen. Amit most tudunk: A NATO rendelkezik egy Rapid Dragon Palletized Munition Deployment nevű rendszerrel, ami gyakorlatilag olyan szállítópanelt jelent, amit ha a repülőgépről ledobnak, az ejtőernyő kinyílásával egy időben cirkálórakétákat indít el, természetesen programozott földi vagy légi célokkal. Ez egy új fegyver, ahol nincs szükség földi bázisra, és alkalmazásával nem a szállítógép lesz célpont, hanem a raklap, és az is későn.
Ez van, feleim.
A Hold, a Vénusz, és az Alfa Centauri csillagrendszer nemzeti alapú megszállására később térünk vissza.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2022. december 21-i, szerdai adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
