Kína veszélyt jelent Magyarország szuverenitására, amely így is a legyengébb láncszem Európában – Interjú Isaak B Kardon amerikai kutatóval
13/10/2024 14:21
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Eleinte Kína simulékony, de hosszú távon Magyarország rosszul jár a kínai nyomulással – véli Isaac B. Kardon, amerikai kutató Kína-szakértő, akit budapesti látogatása alkalmával értünk el. Szerinte nem hoznak Magyarországnak hosszú távon fenntartható gazdasági fejlődést a Kínából érkező beruházások, a magyar vállalkozások is megsínylik majd, hogy az országba telepednek a kínai vállalkozók, a kínai rendőrök itteni jelenléte pedig egy idő után szintén káros lesz a magyaroknak. Hozzátette, hazánk a gyenge láncszem Európában, de nemcsak ezért esett ránk Peking választása ...
A Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok intézetében tartott előadást az amerikai Isaac B. Kardon, aki Carnegie Endowment for International Peace vezető kutatója, Kína-szakértő. Ezután kérdezte Csernyánszky Judit, a Klubrádió riportere a Washingtonból érkezett professzort arról, miként látja Kína stratégiáját, amikor az ázsiai nagyhatalom magyarországi terjeszkedése egész Európának, de még Amerikának is szemet szúrt, mi több, most már büntető intézkedéseket is hoztak ellene és miatta az Európai Unióban.
– Ha Kína stratégiáját átfogóan akarjuk értékelni, azt, hogy miért udvarolja körbe Orbán Viktort, akkor egyszerű válaszom erre az, hogy nem tűri az Egyesült Államok hegemóniáját a világpolitikában – mondta a Johns Hopkins Egyetemen adjunktusa, aki korábban előadott a haditengerészet háborús intézetében is. A kínai mandarin nyelvet is elsajátította, mert nemcsak az Oxfordon és a Princeton Egyetemen, de a Pekingi Egyetemen és még három térségbeli egyetemen is tanult, többek között Tajvan Nemzeti Egyetemén.
– Nemcsak Amerika, de az európai, nyugati hatalmak meggyengítésére is törekszik. Azt is el akarja érni, hogy a világ gazdasági előrehaladása, amennyire csak lehetséges, tőle függjön. Területi követeléseinek el-, vagy legalább felismerését is ki akarja vívni a kelet-ázsiai térségben.
Csernyánszky Judit: És mindemellett elég egyértelműen Európa megosztására is törekszik. Mint ahogy egyébként Putyin is.
Isaac B. Kardon: Így van, merthogy Európa egyben Amerika szövetségese is, és ezért Kína arra törekszik Európában, hogy bomlassza ezt a közösséget. Megbontsa az amerikai szövetségi hálót, különös tekintettel a NATO-szövetségesekre. Mert Kína is úgy látja, hogy a NATO és szövetségesei által nyerte el Amerika hegemón pozícióját. Ezért választottak maguknak egy kevésbé nagy, gyenge szövetségest, akin keresztül hosszútávú stratégiai víziójukat meg tudják valósítani. Európára mint multipoláris rendszerre tekintenek. Amivel szemben ott van Amerika, mint egyöntetű pólus, és Kína is, mint egyöntetű pólus. S Indiától kezdve a Közel-Keleten át Dél-Amerikáig – mindenhová beteszi a lábát, hogy Amerika hatalmát megtörje.
Cs.J.: Tehát Európában a gyenge láncszem - Magyarország, akire most rátelepedett.
I.B.K.: Igen, de attól is, – amit most már tényként kezelhetünk –, hogy Magyarország el- és befogadta Kína opportunista szemléletét. Mert Kína azért nem ismeri annyira a térség országait. Neki tulajdonképpen mindegy is lett volna, melyik az a bizonyos gyengébb és kisebb hatalom. De ha már a magyar kormány felajánlkozott, akkor itt kezdte el megvalósítani az európai egység bomlasztásának stratégiáját.
Cs.J.: Igen ám, de ha úgy vesszük, a magyar kormány, és különösképpen Orbán Viktor, nagy barátja és szövetségese a volt amerikai elnöknek, Donald Trumpnak. Azért ez más fényt vet Kína korrelációjában erre a bizonyos stratégiai célra. Nem beszélve Oroszország hasonló törekvéseiről.
I.B.K.: Az én tapasztalatom szerint Trump nem egy nagy stratéga. Nem volt és nem is lesz Amerikára, illetve annak külpolitikájára kidogozott, hosszú távú stratégiai terve. Ő egy olyan önző politikus, akinek csak a saját hatalma bebiztosítására van hosszútávú stratégiája. Végeredményben én itt egy óriási ellentmondást látok, már ami Trump és Orbán barátságát illeti Kína korrelációjában. Mert az az elképzelés, hogy Amerika Magyarországon keresztül úgymond szövetségese lenne Oroszországnak, és ezzel szembe kerülne Európával, nem állhat Amerika érdekében. Mert akárhogy nézzük, ebből csak Kína jönne ki jól, mert akkor megintcsak töréseket, repedéseket okozna a szövetségi rendszerben. Ha esetleg ez mégiscsak megvalósulna egy újabb esetleges Trump-kormányban, az Európa biztonságát tenné kockára. Ráadásul konfliktusba kerülne Ukrajnával is, aminek következtében Amerika elveszítené stratégiai és katonai befolyását Európában. Hosszú távon izolálná és meggyengítené Amerikát ez a külpolitika. Csak remélni tudom, hogy ennél bölcsebb lesz a Trump-kormány. Habár Trump első mandátuma során ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk.
Cs.J.: Ugyanakkor Orbán szemszögéből itt a praktikus oldalát is látnunk kell a történéseknek. A magyar kormányfő összerúgta a port Brüsszellel, és nem kapunk most már semmilyen támogatás az EU-tól. Tehát Orbán nem tehetett mást, mint Kínához fordult segítségért. Hamarjában az meg is jött, hisz nemrég kaptunk 1 milliárd euró óriáshitelt tőle. Hova fog vezetni ez az út? A kínai selyemút?
I.B.K.: Nézze, én elsőre azt mondanám, nem minden, amit Kína tesz, feltétlenül rossz. Teljesen kézenfekvő lehet, hogy Kína valóban hozzájárul fontos infrastrukturális fejlesztésekhez. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ezek a beruházások – mivelhogy Kínából jönnek – nem jelentik azt, hogy hosszútávon fenntartható gazdasági fejlődést hoznának Magyarországnak. Hisz még a saját hazájában sem tudott infrastrukturális fejlesztésre épülő modellt működtetni, hisz összeomlott az ingatlanberuházások pillére, ami a gazdaság motorja kellett volna, hogy legyen. Óriási torzulásokat okozott a saját rendszerükön belül is. Fegyelmezett tőkepiacokon ilyen nem fordul elő. És a vezetés hibája is, mert úgymond túltolta az ingatlanberuházásokat.
Cs.J.: A világ számos pontján ennek kompenzálására beindította az Egy út Egy övezet világméretű programját.
I.B.K.: Igen, de úgy tűnik, ennek sem lesz gazdasági értéke, mire elkészül. Szerintem éppen ezért Magyarországnak sokkal óvatosabbnak kellene lennie ezekkel a hitelekkel, és alaposan utánajárni, mi lesz a következményük. Nem lenne tőlem korrekt, ha elvből eleve csak negatívan ítélném meg a magyar kormánynak ezt a lépését, de az eddigi ilyen típusú beruházások súlyos adósságcsapdába kergették az érintett országok többségét szerte a világon. Persze ezzel nem azt mondom, hogy Kína adósságcsapdába akarja verni ezeket az országokat. Nem. Egyszerűen csak ötletel, nem halad olyan megfontoltan, mint Japán vagy éppen említhetném a saját hazámat is. Kína – mivel otthon gyér most a befektetés lehetőség – kifelé nyomja a pénzt, hogy fenntarthassa a maga gazdasági növekedését. Nem beszélve arról, hogy az ilyen típusú kölcsönök egyenes következménye lesz, hogy Peking küldi a maga munkaerejét, munkásait az adott országba. Igyekszik ott saját tulajdonra, saját vagyonra szert tenni. Túlmegy a normális, a megszokott kereskedelmi kapcsolatokon. Ami következtésképpen tönkreteheti a magyar munkaerőpiacot is. A magyar vállalkozások is megsínylik hosszútávon, hogy az országba telepednek a kínai vállalkozók, akik megteremtik a maguk működési és infrastrukturális rendszerét, és a magyarok kiszorulnak a piacról. Mert a látszat ugyan az, hogy kínai-magyar kereskedelmi együttműködés jön létre, de ez a látszat csal hosszú távon, efelől nincs kétségem. Ennek a kereskedelmi viszonynak a mérlege nem a remélt eredményt hozza meg Magyarországnak.
Cs.J.: A kínai rendőrökről is beszélt előadásában. Megtapasztalta, milyen változást hoztak Szerbiában vagy éppen Olaszországban. Mi lesz vajon nálunk? Hisz a kormánnyal együtt be is jelentették a jelenlétüket, és nem egy kínai beruházás környékén már fel is tűnnek a kínai rendőrök.
I.B.K.: Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, a közös rendőri járőrözés kiváló példája annak, milyen biztonsági kockázatokkal jár Kínával együttműködni. Ha önöknél tényleg rendőrhiány van, még akkor is fel kell tenni a kérdést, ki jár jól a kínai rendőrökkel? Elképzelhető, hogy önzetlenül akarnak segíteni a magyar rendőröknek? Vagy esetleg a kínai munkásokat, vagy éppen az Európába szökött disszidenseket akarják levadászni? Vagy megfigyelni mindenkit? Minderre csak azt tudom mondani, Magyarország függetlenségét egészen biztosan megsértik. De megsértik a saját törvényeiknek a betartását is, vagy esetleg segítik azokat betartatni? Nyilván, az elején úgy viselkednek majd, ahogy az kényelmes Magyarországnak. De ahogy múlik majd az idő, a magyar gazdaságnak fognak ezzel is kárt okozni. Nyilván a kínai információs- telekommunikációs hálózatokon keresztül megfigyelés alá kerülnek sokan.
Cs.J.: Nem túlzó ez a borúlátás?
I.B.K.: Szerintem a mostaninál sokkal gyanakvóbbnak és kritikusabbnak kellene lenni az effajta kínai közeledéssel szemben. Önzetlenségüket szerintem nyugodtan kizárhatjuk. Egyébként pedig csak meg kell nézni közelebbről azt, hogy mit tesznek a saját állampolgáraikkal! Milyen szigorú felügyelet alatt vannak.
Cs.J.: A Huaweijel való magyar együttműködés a lehető legszorosabb. Annak idején az EU-ból is sok kritika érkezett, akárcsak Amerikából, hogy a 4G és a 5G kiépítésében is Kína közreműködött hazánkban. S ha már említette a telekommunikációs csatornákat – ezek után ön szerint mennyire megbízható NATO-partner Magyarország? Mit tud esetleg erről?
I.B.K.: Kockára tette Magyarország a NATO-val és az Európai Unióval való kommunikációs partnerséget. Más országokat is sebezhetővé tesz ezáltal. A kínai infó- és telekommunikációs kapcsolatok miatt folytatódik Magyarország további elszigetelése és elidegenítése a régióban. Éppen ezért itt is érdemes lett volna feltenni a kérdést, hogy a gyorsabb internetsebesség oltárán volt, vagy van-e értelme feláldozni az adatbiztonságot? Ismét az ország szuverenitása kerül veszélybe. Amennyiben a helyi adatvédelmi szabályok nem elég szigorúak, akkor érdemes lenne a partneri megegyezést/szerződéseket felülvizsgálni, mert a saját technológiájába való beavatkozást vagy az afölötti kontrollt aligha tűri meg Kína kereskedelmi partnereinek. A kereskedelmi normák betartását, a transzparenciát kölcsönösen be kellene tartaniuk a feleknek a telekommunikációs technológia terén is.
