Nem akart tárgyalni Orbán kormánya az ide küldött uniós jelentéstevővel – Interjú Tineke Strikkel, az Európai Parlament új raportőrével
6/10/2024 19:24
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
„Első utam alkalmával azt akartuk megnézni, hogyan élnek vidéken az emberek. A legelesettebb körülmények között lévők” – mutatkozott be Judith Sargentini és Gwendoline Delbos-Corfield utódja, a most kinevezett új magyarországi raportőr, Tineke Strik az új Európai Parlament felállásával. – A holland képviselő zöldpárti képviselőként politizál 2019 óta, tehát második terminusát kezdte meg. Előtte szenátor volt hazájában. Két éve Daniel Freunddal a Klubrádiót is felkereste, és interjút készítettünk vele is. Most újra beszélgettünk Tineke Strikkel.
Tineke Strik: Sok roma él Berettyóújfaluban, ahol tegnap voltam. Arra voltam kíváncsi, milyen támogatást kapnak a kormánytól és milyenek az életkilátásaik. Sokkolt az, amit láttam. Nagyon durva körülmények között tengődnek. Rogyadozó házban laknak, nincs víz bekötve a házakba. Rettenetes a szegénység. A gyerekek iskolázása? A kormányzati támogatást a helyi egyházi iskolák kapják, s ezeknek a roma gyerekeknek nem adatik meg a jobb oktatás lehetősége. A nehézséggel küszködő gyerekek ki vannak tiltva az iskolákból. Pedig nekik aztán tényleg szükségük lenne a fejlesztésre, a speciális oktatásra! Van ugyan egy kisebb projekt, amely őket segíti, de nem eléggé. A cél az lenne, hogy önállóak legyenek, kapjanak munkát. Küzdelmük nehéz, mert az állam támogatáspolitikája semmi a probléma súlyosságához képest.
Csernyánszky Judit riporter: Kivel, kikkel beszélt és találkozott!
T.S.: Nórával
Cs.J.: L. Ritók Nórával! Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjével, ugye?
T.S.: Nóra csodálatos munkát végez. De ahhoz képest, hogy mennyire súlyos a helyzet, ő is csak a minimális célt tud kitűzni maga elé.
Cs.J.: Mi is nagyra becsüljük munkáját a Klubrádióban.
T.S.: Ezt el is tudom képzelni Önökről. Nóra képes vállalkozókat, jótékonykodó embereket meggyőzni, hogy amit a programban résztvevők készítenek, azokat meg is vegyék. De ezek mind magánkezdeményezések. Egyértelmű, hogy az állam nem teszi a dolgát.
Cs.J.: Civil szervezetekkel is tárgyal ittléte alatt?
T.S.: Természetesen. Már tárgyaltam olyan NGO-kkal, mint a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International és a Transparency International. Úgy érzékeltem, hogy az úgynevezett veszélyhelyzet a gyakorlatban is létezik. Hogy bármelyik pillanatban a kormány megakaszthatja a munkájukat, vagy éppen a kormánypárti helyi politikusok. Hogy a törvényhozás mellőzésével is hozhat a kormány a civil szervezeteket veszélyeztető intézkedéseket. Megtapasztaltam azt is, hogy miközben a kormány azon dolgozik, hogy teljesítse az európai Bizottság által szabott feltételeket az uniós források megszerzéséhez, aközben kijátssza a bizottságot.
Cs.J.: Mire gondol?
T.S.: Például arra, hogy miközben írásba foglalja az uniós alapok elnyeréséért az ügyészek, bírák függetlenségének a biztosítását, aközben megbüntető őket, ha kritikusak a kormánnyal szembe. Arra is rájöttem, hogy bárki, aki bírálni meri a kormányt, legyen az tanár, bármilyen szakmabéli, az ellen lejárató kampányt indít. Megfélemlíti őket, ami rettegésben tartja az érintetteket és utóbbiak önkontrollt gyakorolnak, öncenzúrát alkalmaznak félelmükben. Nem merik kimondani az igazságot. S az a benyomásm, hogy ez a félelem most már mélyen gyökerezik az egész társadalomban, mert körbeölel mindent a kormányzati propaganda. Csak nyomokban találni független sajtót, mert mindent ural a kormány. Hatalmával visszaélve a vele kritikus emberekkel szemben nemcsak lejárató kampányt folytat, de hirdeti a gyűlöletbeszédet. Az egész társadalmat lebénítja ezzel, az emberek nem mernek szabadon szólni és cselekedni.
Cs.J.: Nem beszélve a mindent átható korrupcióról.
T.S.: Nos, éppen ez az! Köntörfalazás nélkül kimondhatjuk, mert minden adat ezt mutatja, hogy Magyarország az EU legkorruptabb országa. S ha valaki felhívja erre a figyelmet, mint például a Transparency International, akkor nyomozásba kezdenek a civil szervezettel szemben.
Cs.J.: Legutóbb a Szuverenitás Védelmi Hatóság fenyegette be őket.
T.S.: Arra kötelezik őket, hogy feltárják a forrásaikat. Ehhez képest nagyon bátran viselkedik a TI- Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy olyan kontroll alatt akarnak mindenkit tartani, ami lebénítja a kritikus véleményeket, megfélemlíti az embereket totálisan.
Cs.J.: Ahogy ön is mondta, tényleg nagyon bátrak, mert előre jelezték a kormánynak, hogy nem fognak minden kérdésre válaszolni, mert nincs joga a kormánynak mindenben kutakodni. De ha már a Szuverenitás Védelmi Hivatal szóba jött, akkor mire számít annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság továbbította az intézet miatti aggályait az Európai Bíróságnak? Ön szerint lesz ennek foganatja a 7-es cikkelyes eljárás keretében? Hisz mostantól kezdve az ön kezében van a 7-es cikkely alkalmazásának lehetősége.
T.S.: A Bizottság helyesen döntött, amikor a taláros testülethez fordult. Mi, parlamenti képviselők azonban nem elégszünk meg ennyivel: olyan közbülső szabályozást kell alkalmazni, amely felgyorsítja az eljárást, mert nem várhatunk megint éveket a verdiktre. Mivel a Szuverenitásvédelmi Hatóság igaztalan intézetként működik, hisz ahogy értelmezi a szuverenitás fogalmát, ahogy meghatározták a kompetenciáit és nyomozásának módjait, úgy rendkívül gyorsan kellene intézkednie az Európai Bíróságnak.
Cs.J.: Morbid a helyzet, hisz úgy vizsgálódik ez a hatóság a pártoknál és civil szervezeteknél, hogy közben Orbán Viktor nyilvánvaló tudtával, esetleg kérésére magyar bankok óriási összegekkel támogatták Marine Le Pen szélsőséges francia pártelnököt és hasonszőrű spanyol pártját, a Voxot is.
T.S.: A 7-es cikkelyes eljárásra is áll ez, hisz Orbán okosan azokat a tagállamokat és pártokat akarja támogatni, akiktől cserében elvárhatja majd, hogy az eljárás során mellé álljanak, és ne szavazzák meg a szavazati jog megvonását. Ezzel együtt úgy látom, elegük van a tagállamoknak Orbánból. A jogállami normasértések miatt, az állandó ellenvetései miatt, nem beszélve a külpolitikájáról, aminek a magyar elnökség során még nagyobb nyomatékot ad. Mindezzel az EU biztonságát és egységét ássa alá. Teljesen világos, hogy Putyin trójai falova ő. Remélem, mindezek után a tagállamok egységesen kimondják, ebből elég volt.
Cs.J.: De most, ebben a félévben, a magyar elnökség idején aligha kerül sor a szavazásra.
T.S.: Valóban, pedig hát ilyen sürgős esetekben azonnal intézkedni kellett volna. Mindenesetre én nagyon bízom abban, hogy a Parlament olyan nyomást gyakorol a Bizottságra, amely sürgőssé teszi a szavazást, illetve a pénzek kiutalását is tovább szigorítja. Szerintem olyan mértékben elegük van a tagállamoknak az ellenségeskedésből, hogy megszavazzák a 7-es cikkelyes eljárás alkalmazását
Cs.J.: A lengyel probléma elhárulásával viszont jelentkezett a szlovák probléma, s ha Robert Fico nem szavazza meg, akkor az egyhangúsági szavazati szabály miatt elbukik az eljárás.
T.S.: Ez igaz, de Lengyelország sokkal tekintélyesebb, hatalmasabb ország. És történelmi hagyományait követve is segíteni fogja a magyar népet. S a 7-es cikkelyes eljárás előtt számos olyan intézkedést meg tudnak még tenni, amely nem követel egyhangú szavazást.
Cs.J.: Orbán kormánya egyre nehezebb helyzet elé állítja a közösséget és így Önt is. Fel van készülve két elődje példáját is látva a kemény támadásokra?
T.S.: Igen, fel vagyok készülve. Egyrészt sokat jártam már Magyarországon, jól ismerem a jogállami helyzetét. Másrészt Brüsszelben is olyan bizottságokban foglalkozom a problémás ügyekkel, amelyek segítik a munkámat. Lengyelországban dolgoztam ugyanilyen ügyeken, és a PiS párt is ütött-vert. Én pedig ütésálló vagyok. S ha az emberek megvédésének az ára, hogy engem támad majd a kormány, akkor sem ugrok el a feladat elől. Másrészről, bánt, hogy míg én bármikor visszavonulhatok Brüsszelbe, addig itt az emberek kénytelenek elviselni ezeket a támadásokat.
Cs.J.: Nem tervezett találkozókat a kormánnyal?
T.S.: Dehogynem. Épp azért, mert raportőri szerepben most vagyok itt először, a kormánynak el szerettem volna mondani, mik a terveim. Tényleg meg szerettem volna velük tárgyalni a vitás pontokat. De sajnos egyik nap sincs idejük rám, ezt mondták. Az adatvédelmi biztossal és az Integritás Hatóság embereivel tudok majd találkozni. De a kormányból, egyik minisztériumból sem fogadnak. Nem adom fel, legközelebb újrapróbálkozom.
Cs.J.: Milyennek ítéli meg az integritás hatóság munkáját, ha követte egyáltalán?
T.S.: Örülök, hogy beszélhetek velük. Van egy olyan érzésem, hogy Orbán csak azért hozta létre a hivatalt, hogy ezzel biztosítsa be az uniós források újrafolyósítását, hogy bizonyítsa, dolgozik a korrupció visszaszorításán. De nyilvánvaló, hogy a hivatalnak nincs elég kompetenciája ténylegesen fellépni a bűncselekmények felderítésében. Az, hogy büntetlenül bármit meg lehet csinálni, elfogadhatatlan.
Cs.J.: Konkrét ügyben is kéri az együttműködésüket?
T.S.: Hogyne. A közbeszerzési eljárás vizsgálatában, hisz a tendergyőztesek 60%-a szűk körből érkezik, ami korrupciót sejtet. S ezzel összefüggésben nemcsak az Integritás Hatóság jogosítványainak kiterjesztésére van szükség, de az ügyészek, bírák függetlenségének visszaadására is.
Cs.J.: De ha a legfőbb ügyészből indul ki, aki nem teszi a dolgát, mert nem független, akkor nincs mit remélni
T.S.: Éppen ezért kellene az Európai Bizottságnak sokkal keményebb intézkedéseket hozni, mert nem tesznek meg mindent a korrupció felszámolásáért. És végsősoron mindezt az uniós költségvetés, az európai emberek pénze bánja.
