Tünetek, mérgezés után – Szénási Sándor jegyzete

Az orosz főügyészség eddig kétszer fordult adatigénylési kérelemmel a német hatóságokhoz Alekszej Navalnij ügyében, mert egyszerűen nem érti, miről beszélnek ott Berlinben. Berlinben amúgy arról beszélnek, hogy az ismert orosz ellenzéki politikust megmérgezték, efelől alapos vizsgálat után nincs kétség. Eddig a pontig az orosz és a német kormány álláspontja még nem feltétlenül tér el. A lényegi különbség abban áll, hogy a németek, sőt a mintákat megvizsgáló svéd és francia vizsgálatok is kimutatták az orosz titkosszolgálat kedvenc mérgének, a novicsoknak egy fajtáját, míg az orosz Külső Hirszerző Szolgálat ( SZVR) igazgatója szerint ezt az anyagot már dokumentáltan megsemmisítették. Kvázi neki sincs otthon, még mutatóba se. Másrészt az omszki kórházban, ahová az eszméletlen Navalnijt szállították, az orvosok a méregnek nyomát sem lelték.

Érthető tehát, hogy az orosz főügyészség szeretne világosan látni ebben a zavaros ügyben, konkrétan megérteni, hogy a világos moszkvai közlések ellenére miért kavarnak ott Berlinben. Hiszen nyilvánvaló: vagy valóban történt mérgezés, de nem Oroszországban ( hogy akkor mégis hol, arról gondoljon mindenki azt, amit akar), vagy a mérgezés pusztán kútmérgezést jelent, éspedig az Egyesült Államok vezette Nyugat részéről, ahogy azt az orosz parlament alsóházának elnöke nyilvánvalóvá tette. Magyarán: hazudoznak összevissza.

Az orosz sajtó több okot is megjelöl. Hazudnak, hogy megmaradjanak a szankciók. Vagy Belorusz miatt. Vagy hogy démonizálják Putyint. Vagy hogy Amerika érdekében megfúrják az Északi Áramlat 2-t. Vagy mert ez egyszerűen a vérükben van.

Navalnij közben magához tért. Pech, gondolják Moszkvában. Hála istennek, gondolják Berlinben. A gázvezeték leállításának ügyét eltehetjük súlyosabb alkalmakra. Ez még nem a határ. Jó, egyfajta határ persze, de még eltolhatjuk egy kicsit. Amíg túl nem toljuk.

Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2020. szeptember 16-i, szerdai adásában hangzott el a szerző felolvasásában.