Archívum

Para-Kovács Imre 11 éve a Klubrádió népszerű műsorvezetője, azóta reggelente sajátos humorára és hangjára ébredhet a kedves hallgató. Mielőtt rátalált az újságírásra, műsorvezetésre volt tejipari szállítmánykísérő, plakátragasztó, hirdetésszervező, raktáros, üzletkötő… Aztán jött a nagy váltás, a Fiatal Művészek Klubjának művészeti vezetője lett. Innen folytattuk a beszélgetést.

Endrei Judit a televízió egyik nagy legendája, volt idő, amikor naponta találkozhattunk vele a képernyőn, aztán másfele sodorta az élet, de azóta is igen aktív életet él. Most Szentendre díszpolgára lett.

Balogh Krisztián ifjú technikus kollégámmal jó ideje együtt töltjük a szombat délelőttöket. Sokat mesélt kirgizisztáni gyökereiről, én pedig élvezettel hallgattam ezt. A szabadságát testvérével Balogh Dáviddal Kirgizisztánban töltötte...

Júliusban százhetvenegy oktató aláírásával oktatói nyilatkozatot adott ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Zeneakadémia autonómiájáért. Az aláírók között van Binder Károly, Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, tanszékvezető egyetemi tanár, zeneszerző.

Iványi Gábor metodista lelkész egy levelet juttatott el a Klubrádió munkatársainak, így kezdődik: A magyar kormány, a NAV közreműködésével a mai napon esedékes alapnormatívánkból minden eddiginél nagyobb, 175 millió forintos elvonást eszközölt, miközben az elmúlt évek során elvégzett munkánkért milliárdokkal tartozik nekünk... Akik ezen az ördögi terven, a tönkretételünkön munkálkodnak, pontosan tudják, hogy kiskeresetű, maguk is súlyos gondokkal küszködő munkavállalóinktól, több mint ezer személytől, valamint mintegy húszezer ellátottól veszik el a létfenntartáshoz szükséges jövedelmet, romba döntve a szervezet munkáját… A továbbiakat a Klubdélelőttben beszéltük meg.

Lengyel L. László 27 évet töltött a Népszabadságnál, ebből – kétéves szünetet leszámítva – 17 évig volt vezető pozícióban. Előtte, a '80-as években a harmadik világ országaiban volt kiküldött tudósító, többek között járt etióp menekülttáborokban és olyan háborús helyszíneken, mint Afganisztán, Angola vagy Mozambik.

Ádám Zoltán, a Corvinus egyetem docense, az egyetemen történt vizsgabotrányról mesélt, arról, miként nyúltak egyetemi vezetők át a feje felett, hogyan vizsgázhatott le egy diákja ezután úgy, hogy arra a mindenki másra vonatkozó szabályok szerint nem lett volna módja. „Bejött a hallgató édesanyja az egyetemre, és az egyik szemináriumom végén egyszer csak ott állt előttem a teremben, bemutatkozott és elkezdett amellett érvelni, hogy az ő gyerekét vizsgára kell bocsássuk…a hölgy kvázi megfenyegetett: azt mondta, hogy az ő férje nagyon fontos ember, és nem lenne jó, ha neki kellene beleavatkoznia ebbe az ügybe."

Ki nyer ma, Czigány Györggyel? Az idősebbek közül ki ne emlékezne a műsorra, és a műsorvezetőjére? Az Erkel- Liszt- és József Attila-díjas írót, költőt, zenei rendezőt, műsorvezetőt, érdemes művészt 92. születésnapján köszöntöttük.

Ugyancsak 92. évében köszöntöttük Keleti Éva fotográfust, aki egy percig nem pihen, még mindig fotózik, dolgozik, nemrégiben nyílt kiállítása, Amit még nem láttatok címmel. 

Hatala Csenge író, kutató, dokumentumkötetek szerzője, a Hírzárlat című tényregényéből a közreműködésével például Bécsben kamaraopera készült. Balassagyarmaton megkapta a Fiatal Példakép díjat. 

Kardos András filozófus, a Szabadság Klub egyik jegyzetírója: „Thomas Mannt tanítják az iskolában, az homoszexuális propaganda. Ilyen az amikor egy diktatúra belebolondul  a hatalomba. Viszont ha mégis lehet Thomas Mannt oktatni, akkor meg mivégre ez a törvény? Mindenesetre az történelmi dátum lesz, ha Thomas Mann naplóját a Libri kiveszi a boltjai kínálatából. Ezután igaz, a katasztrófaturizmus az egekbe fog szökkeni.”

Vajek Andrea felmenői, rokonsága ismert emberek. Legendás szülei voltak, vannak, a televíziós, Vajek Jutka, a rádiós Vajek Róbert, testvére Gergely Róbert… Andrea dolgozott rendezőasszisztensként, majd miután súlyos betegsége után – amiből sikeresen meggyógyult – civil aktivistaként sokat segít a daganatos betegeknek, a gyógyultaknak.

Tabajdi Gábor történész kutatásai bebizonyították, a kádári állambiztonság tartótisztjeinek mintegy negyede ávós volt. „Nem az ügynök volt előbb, hanem a tartótiszt” – állítja. Az adatgazdag elemzésekből megismerhető, hogy kik végezték a társadalom széles körű ellenőrzését, kik irányították a Kádár-korszak meghatározó politikai ügyeit és bomlasztásos akcióit. Feltárulnak az egyházakkal, az ifjúsági intézményekkel, az egykori politikai elítéltekkel, a kulturális élettel és a rendszerkritikus ellenzéki csoportokkal foglalkozó titkosszolgálati részlegek mindennapjai.

Holló András harminchét évesen, kora reggel táncot tanítani ment motoron, amikor elütötte egy figyelmetlenül megforduló autós. Egy csigolyája tört el, úgy tűnt, lábra állhat majd, de rosszul műtötték meg, a gerincéből kitörtek a csavarok, amelyek beleálltak a tüdejébe, ám ezt nem vették észre. Egy kétéves kislány és egy egyéves kisfiú édesapja melltől lefelé örökre lebénult. A katolikus teológussal, kerekesszékes tánctanárral az újjászületésről, szabad akaratról, öngyilkossági kísérletről beszélgettünk. 

Dietz Gusztáv színész, sportoló, 2008-ban kezdődött amatőr MMA karrierje. Első ellenfele Bárdosi Sándor volt, az egykori olimpiai ezüstérmes birkózó. Gusztáv az első menetben combfeszítéssel feladásra késztette ellenfelét. 2015-2016 között három profi harcot vívott, mindegyiket technikai kiütéssel veszítette el. Aztán jött a filmezés, A különfalka című filmben veretlen. Csodálatos színészi játékával sokakat elkápráztatott.

Kétezer magyar sláger szövegét elemezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A kutatás célja, hogy a magyarok által hallgatott és magyar nyelven íródott dalok témáit feltárják. Vajon mi ennek a célja? Gerendás Péter Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerzővel, előadóművésszel, szöveg íróval együtt gondolkodtunk erről.

Vitray Tamás korábban úgy nyilatkozott, befejezte a munkát, befejezte a nyilvános szereplést, mindent elmondott már, amit szeretett volna, vagy ami fontos. A 91 éves televíziós aztán nem tartotta a szavát. Szerencsére. Feltűnt a YouTube-on, nem is akármivel, a Magda című dokumentumfilmjével. Azóta újból a munka tölti ki a napjait.

Békési Artúr, Békési-Kálid Artúr, Winkler Artúr… Bármelyik nevet említjük, ugyanarról van mindig szó, Kálid Artúr színészről, aki nagy fába vágta a fejszéjét. Balassi Bálint – na neki is volt néhány neve: Balassa vagy Balássa, Balázsa – törökverő nemes, magyar költő verseivel lépett színpadra.

Végső István helytörténésszel, holokausztkutatóval Kiskunhalasra indultunk, hogy az alábbi gondolatokat jártuk körbe: zsidósors Kiskunhalason, kisvárosi út a holokauszthoz, tragédia 1944. október 11-én a kiskunhalasi vasútállomáson, zsidópartizánok" - tömegmészárlás Halason.

Dr. Pusztai Erzsébet orvos, belgyógyász, infektológus, családi örökségként kapta az elhivatottságát a gyógyításhoz. Édesapja egy viharsarki kubikos fia, de ő már egyetemet végzett, orvos lett, édesanyja, orvosírnok volt, így gyerekkora óta  az egész élete a gyógyításról szólt, ezért is nehezen érti meg, hogyan lehetséges,  hogyan juthattunk el odáig, hogy jó ideje nincs gazdája ennek a legeslegfontosabb területnek, az egészségügynek.

Ungár Péter geográfus, az LMP társelnöke, miután elvégezte az Edinburgh-i Egyetemet, majd a Közép-Európai Egyetemen földrajz, illetve környezettudomány- és környezetpolitika szakot, belevetette magát a politikába. 32 éves, édesanyjával, Schmidt Máriával együtt milliárdos vagyont örököltek. Örökségéről, elszámoltatásról, Mészáros Lőrincről, a kormányváltás esélyeiről, a homoszexualitásról, mindenről őszintén mesélt.

Stumf-Bíró Balázs jövőkutató, összeomlás-kutató azt vallja, nem az a lényeg, hogy túléljünk, hanem az, hogy megtanuljunk élni! „Elfogadom, semmi sem tart örökké, és képes vagyok a legrosszabb helyzetben is meglátni a jót… Teremtsünk békét önmagunkban, ez nem feladást vagy beletörődést jelent. A belső nyugalom segít hozzá minket, hogy egy egészen más perspektívából szemléljük majd az életünket, és olyan döntéseket hozzunk, amelyek által könnyebben birkózunk majd meg azzal, ami ránk vár.”

Dr. Bohács Krisztina férje nemrégiben Ádám-díjat kapott. Ezt azok a férfiak kapják, akik sokat tettek, tesznek a feleségükért. Lássuk, ki is ez az asszony, mit csinál? Közös gyerekükről hatéves korára derült ki, hogy autista. A házaspár mély depresszióba zuhant, de ekkor jött egy mentőöv, ösztöndíjat kapott Izraelbe, ahol a világ legjobb kognitív pszichológusához kerültek. Tíz évig ingáztak Budapest és Jeruzsálem között, minden fillérüket terápiára meg koszos albérletekre költötték. Marcika állapota az első néhány évben rohamosan javult – megtanult beszélni, sőt, elsős szinten olvasni meg írni –, majd egyre több szülő hozta hozzájuk a gyermekét, hogy rajtuk is segítsenek. Így jött létre a Gem Kognitív Klinika, majd a Gem Tanulási Központ. Krisztina közben számos egyetemen voltam vendégoktató, tizenegy évig egyetemi tanár. Mostanában Amerikától a Fülöp-szigeteken át, Izraelig, Ausztriáig rengetegen kérik fel előadni.

Léderer Sándor korrupciókutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok szakán végzett, ezt követően hozta létre a K-Monitor egyesületet, amelynek célja a közpénzek elköltésének folyamatos nyomon követése és a korrupció elleni küzdelem. Évekkel ezelőtt aztán bekerült abba a 20 fős csoportba, 20 0000 jelentkező közül, akik Barack Obama alapítványának támogatottjai között lehettek.

A Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Erkel- és Kossuth-díjas magyar koreográfus, rendező, etnográfus és érdemes művész, Novák Ferenc Tata levélben közölte a Magyar Táncművészek Szövetségének vezetésével, hogy lemond a tiszteletbeli elnökségi tagságáról a független társulatok kivéreztetése miatt.

Odesszában járt Fabiny Tamás evangélikus püspök. A rakétatámadások sem tántorították el attól, hogy első magyar egyházi vezetőként több napra ellátogasson Ukrajna háború sújtotta felére.

Karikó Sándor filozófus, egyetemi tanár, 1972-től folyamatosan tanít, az utóbbi időben nevelésfilozófiai, gyermekfilozófiai és európai értékek című kurzusokat a Szegedi Tudományegyetemen. Nemzetközi és hazai tudományos konferenciákon rendszeresen ad elő, tagja a Filozófiai Társaságnak, a Politikatudományi Társaságnak.

Balázsovits Lajos egy évvel ezelőtt, amikor megválasztották a Nemzet színészének, akkor volt a Klubdélelőtt vendége. Bár beszélt a betegségéről, fel nem merült benne, hogy nincs sok ideje hátra. Most, 76 évesen véget ért egy kerek, teljes élet, mi pedig búcsúzunk Balázsovits Lajostól.

Elment egy mester, sokak mestere, Lator László, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, aki mindent tudott és mindenkit ismert, ami és aki a magyar irodalom. Szép ívű, tartalmas pálya volt az övé, és távozása nagy veszteség, nemcsak azoknak, akik ismerték, hanem minden magyarul olvasónak. 95 éves volt, egy születésnapi beszélgetéssel búcsúzunk tőle.

A Klubdélelőttben ezúttal válogatást hallhattak az elmúlt év beszélgetéseiből.

"Gyakran kapom azt a kritikát, hogy több a férfi az adásban, mint a nő. Ha ezt most nem is tudom maradéktalanul bepótolni, legalább kísérletet teszek rá. Olyan színésznőkkel beszélgetek, akiket születésnapján köszöntöttünk. És van egy kakukktojás: Dr. Földes Gyula, őt 90. születésnapján köszöntöm" – így hangzott Kun Zsuzsa ajánlója a Klubdélelőtt aktuális adásához.

További vendégek voltak Béres Ilona, Halász Judit és Bencze Ilona

Ujhelyi István, politikus már egészen biztos, hogy nem kívánja a mandátumát meghosszabbítani, és 10 év után elköszön Brüsszeltől, az Európai Parlamenttől. Döntésének okairól beszélgettünk.

Gervai András írótól megtudhattuk, mi történt azokkal az emberekkel, akiket elárult a hazájuk. Például a magyar zsidókat mentő, svéd Raoul Wallenberggel, akinek emlékét senki nem ápolja, vagy Hajós Edittel, az angol kémmel, aki tolmácsolt Leninnek és aki hét évet töltött magánzárkában a Rákosi-rendszerben.

Somody Imre a kilencvenes évek sztárvállalkozója volt, az ország egyik leggazdagabb embere, milliárdos, aztán megcsömörlött a pénzügyi befektetők által vezérelt világ visszásságaitól, és alapjaiban változtatta meg életét. Hogyan tovább? Erről is mesélt, miközben a születésnapjáról sem feledkeztünk meg.

A nőknek ugye tudjuk, nincs koruk, ha csak ők nem akarják azt elárulni. Mindenesetre Molnár Zsuzsa színésznőt mi egy szép kerek évforduló kapcsán kérdeztük az elmúlt színházi évtizedekről, sikereiről.

A Szépírók Társasága írók, irodalomtörténészek, kritikusok, fordítók és irodalomszervezők egyesülete. 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy a korszerű irodalomszemlélet, a hatékony érdekképviselet és a demokratikus kultúrpolitika fóruma legyen. A társaság új elnöke: Czinki Ferenc író.

Ágh Attila filozófus, politológus, egyetemi tanár, születésnapján köszöntöttük, és már előre gratuláltunk az egy hét múlva esedékes Hazám díjához.

„A legtöbb tagállamot illetően minél nagyobbak a belső problémák és minél inkább alulteljesítenek a nemzeti kormányok a válságkezelésben, annál intenzívebb az Unióra való áthárítás és vádaskodás.” (Írta Ágh a 44 szerzős Vírus után a világ c. könyv Európa megújul c. fejezetében.)

Egy magyar zsidó család története, a karmester, Thomas Elefánt sorsán át. A szülök 1946-ban menekültek el Magyarországáról Chilébe, Thomas ott született, ott kezdte az iskoláit, majd 10 évesen Amerikába költöztek, ő innen ment tovább Izraelbe zenét tanulni. Karmester lett, járta a világot, amikor nyugdíjba ment, hazaköltözött. Hogyan tovább?

A Magyar Filmművészek Szövetsége 2023. május 25-én tisztújító közgyűlést tartott, amelyen megválasztotta a Szövetség Elnökségét, az új elnök: Muhi András producer.

Csányi Vilmos, etológus. ”A magyar politika azon siránkozik, hogy egyre kevesebben vagyunk, én inkább azon, hogy egyre hülyébbek vagyunk” – mondta egy 2017-es interjúban.

Dr. Besnyő László költő, promoter. A „Rocklegendák koncertsorozat” újabb állomásához érkezett, a következő koncert: július 9-i Manfred Mann's Earth Band, Jon Anderson.

Böcskei Balázs politológus újból beült az iskolapadba. Elvégezte a Semmelweis Egyetem nappali, addiktológiai konzultáns képzését. Ezt írta a diplomája átvétele után: „Segítőként meggyőződésem, hogy nincs lineáris út a függőségből, az megannyi megtorpanással, megkérdőjelezéssel, félelemmel és leágazással jár. Egy segítőnek pedig ezek sajátos normalitására kell felkészítenie a gyógyulni akarót, a klienst („az értelmes szenvedés” örömére), és azokat a pontokat és űröket megérezni, amelyek esetén a felépülő függő ismét a biztos, általa ismert, gyors és hatásos megoldások felé nyúlhat. Mert a felépülőtörténetek mind abba az irányba mutatnak, hogy az életben maradás és a józanság nem egymással szemben, hanem egymást feltételezve és megélve adják meg az értelmes élet lehetőségét.

Szalontay Tünde az Arvisura társulatában kezdte pályafutását, aztán hat évet töltött külföldi színházakban, Olaszországban,  Dániában, hazatérése után a Pintér Béla Társulat tagja volt, később pedig szabadúszó lett. A színésznő jó pár éve készül arra, hogy elmesélje saját, krimiszerűen fordulatos, és fájdalmas örökbefogadási történetét. Arról is beszélt, hogy áll most ezzel.

Hevesi Tamás énekest, labdarúgóedzőt születésnapján köszöntöttük és ahhoz is gratuláltunk neki, hogy szövetségi kapitányként megélhette, hogy Európa-bajnok lett a Magyar Cukorbeteg Futbalválogatott!

Ungváry Rudolf író, újságíró, irodalom- és művészettörténész 1956-os szerepvállalása után a kommunizmus internálótáborát is megjárta, április 21-én tartotta meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi Osztályának szenior tagjaként székfoglaló előadását. A címe: „A nem fikciós realizmus, avagy Az elveszett hitel visszaszerzése.”

Yengibarian Mamikon szobrász Jerevánban született, az Örmény Képzőművészeti Főiskolára járt, több mint harminc éve él Magyarországon. Pályája kezdetén macskákról formázta a szobrait, majd jöttek a kaktuszok, s a legutóbbi időben a „keljfeljancsi” témaköre foglalkoztatja. Szobrai úgy mutatnak rá a jelenünkre, hogy nem adnak biztos fogódzót, hanem éppen azt jelzik, hogy az élet folyamatos változásban van, ami eddig stabil pont volt, az holnapra más lesz, elvesztünk fontos dolgokat, de vajon találunk-e mást, jobbat helyette?

Az e heti Klubdélelőttben kollégákkal készített korábbi interjúk válogatását hallhatták. 

Csepeli György szociálpszichológus, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar professor emeritusa, 77. születésnapján köszöntöttük.

Juhász Pétert a múlt hétre vártuk, egy családi esemény miatt nem tudott jönni, ezt most bepótoltuk. A téma ugyanaz volt: az Együtt volt elnöke sorra nyeri a bíróságon az Origó és a TV2 elleni pereket, mivel azok folyamatosan valótlanságokat, csúnyábban fogalmazva, hazugságokat állítottak, írtak róla.

Czabán Samu jogász, viselkedéselemző, a jog és a pszichológia kapcsolatának kutatója, egyetemi oktató, nemrégiben tért haza Amerikából, ahol egy hosszabb tanulmányúton vett részt. Tudománynépszerűsítéssel is foglalkozik a Szájensz Szeánsz nevű szervezet kereteiben, aminek egyik alapítója.

Vékás Lajos Széchenyi-díjas jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 2014-től társadalomtudományi alelnöke, az ELTE volt rektora, a polgári jog jeles kutatója, nemrégiben Akadémiai aranyéremmel tüntették ki.

Arany Kovács Rozália egy éves korában került csecsemőotthonba, majd hatévesen nevelőszülőkhöz, évtizedek óta egy nagyon ritka és súlyos genetikai betegségben szenved, állítása szerint  45 éves koráig fogalmuk nem volt az orvosoknak arról, hogy mi baja lehet...

Juhász Péter az Együtt volt elnöke, az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért,” vagyis a Milla csoport alapítója sorra nyeri a bíróságon az Origó és a TV2 elleni pereket, mivel azok folyamatosan valótlanságokat, csúnyábban fogalmazva, hazugságokat állítottak, írtak róla.

Lévai Katalin legújabb, Az örökhagyó című könyve egy híres szegedi, a Reök család történetét ismerteti meg velünk. Hogy ki ez a család? Csak két érdekesség: Munkácsy Mihály festőművész leszármazottai, a családfő, Reök Iván pedig királyi főmérnök, országgyűlési képviselő és felvilágosult szellemű nagybirtokos, a gyönyörű, szecessziós Reök-palota építtetője volt.

A Budapest Nagyregény egy 23 fejezetből álló könyv, célja, hogy a főváros elmúlt 150 évét történeteken, kerületi legendákon keresztül mutassa be. Mottója: Egy várost nem a téglák, hanem a benne lakók történetei építenek fel. Vendégünk Vincze Bence költő, a Budapest Nagyregény menedzsere volt.

Csákvári Géza újságíró, filmkritikus, Golden Globe szavazó, a napokban érkezett haza Cannes-ból, a filmfesztiválról. Élménybeszámoló a magyar sikerről, de a korábbi találkozásairól a világsztárokkal is szívesen mesél. Steven Spielberggel, Tarantinoval, Coppolával, Scorsesével...

Született egy dal, egy videóklip, a címe: Lement a függöny. Vajon mik történnek a függöny mögött, erről mesélt Papp János, Papp Janó színész.

Arató Andrást a 70. születésnapján köszöntöttük, ez alkalomból a Klubrádió tulajdonosa, elnöke mini életrajzát beszéltük végig. Születéstől a középiskolás éveken át a komolyzene szeretetéig, illetve megismerhettük a három gyerekét, és Franit, az öt unokáját, azt is megtudhattuk, milyen nagypapa, de természetesen a Klubrádió bírósági pere, perei is szóba kerültek.

Dr. Beer Miklós katolikus pap, író, nyugalmazott püspök, akit 80. születésnapján köszöntünk. Felnőtt életét sokan figyelemmel követhettük, de vajon hogyan jutott el odáig, hogy pap legyen, a nyugdíjazása óta pedig fokozottan a szegények oltalmazója?

Búcsúzzunk közösen a rockzene ikonjától. "Kegyelet" Török Ádám emlékkoncert június 8-án az Erkel Színházban. Vendégünk Németh Alajos Lojzi, aki nemcsak zenésztársa, hanem ifjúkora óta az egyik legjobb barátja volt.

Dankó Dalma, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum igazgatója egy új kiállításra invitál, ahol a falusi életet mutatják be Szőnyi szemével. Azt, ahogy ő láttatni akarta a szorgoskodó falubelieket, állatokat, vagy akár a mindennapi használati tárgyakat.

Füzesi Éva Svájcban élő producer, rendező saját sorsától motiválva 2013 óta dolgozik egy filmtrilógián, amelynek témája a holokauszt, a Shoah. A Shoah túlélése. Összesen harmincegy túlélő mondta el neki történetét. Töredezve, szüneteket kérve, zokogva, tele fájdalommal emlékeztek... A Shoah kutatása, az áldozatokra való emlékezés, a „soha többé!”, a túlélés lett Éva életének témája. Tartozik ezzel a hatmillió áldozatnak, köztük édesanyjának is, akit soha nem ismerhetett meg.

A veronai buszbaleset 2017. január 20-án éjfél körül, Verona és Velence között történt, az A4-es autópálya 289-es kilométerénél. Az autóbusz Franciaországból, a Szinyei Merse Pál Gimnázium által évente megrendezett sítáborból tartott hazafelé, rajta a gimnázium tanáraival, diákjaival, egykori diákjaival... A busz letért az útról és fékezés nélkül az autópálya szalagkorlátjának hajtott, majd az autópályahíd pillérének csapódott, végül kigyulladt. A balesetben 18 fő vesztette életét. Az egyik áldozat hozzátartozója, Esztergomi Endre kért lehetőséget, hogy beszélhessen a tragédiáról és annak utóéletéről.

Békesi László hosszú utat járt be, míg a Magyar Népköztársaság utolsó kormányának, majd a Horn kormánynak a pénzügyminisztere lett. Lássuk a kezdeteket: 16 éves volt, amikor meghalt az édesapja, attól kezdve az édesanyja egyedül, szerény, szegény körülmények között nevelte. Már középiskolásként rákényszerült, hogy dolgozzon, kiváló tanulóként tehetős, gazdag gyerekeket korrepetált. Némi fizetség ellenében... Így kezdődött, a folytatás a műsorban.

Eifert János itthon és külföldön is az egyik legismertebb fotóművész, tánc-, aktfotói, természetképei méltán meghódították a fotók iránt érdeklődök szívét és lelkét. Eddig 248 önálló kiállítása volt, világszerte háromezernél több csoportos kiállításon szerepelt, több száz díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 40 országában fényképezett. A 80. születésnapján köszöntöttük.

Frisch György holokausztkutató a Deák téri evangélikus templomban tart előadást. A címe: „A kiskunhalasi tömeggyilkosság /1944. október 11./ és a nemzetszocialisták tömeggyilkosságai Budapest. XII. kerületében, és ezek utóélete napjainkban.”

„A hazai tudomány felsővezetőit egymás után mentették fel az elmúlt hetekben, de nem csak ezért áll a bál magyar tudományban”- állítja Kenesei István nyelvész, professor emeritus, az MTA rendes tagja, 2002 és 2017 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.

Máthé Erzsi május 8-án, néhány nappal 96. születésnapja előtt, otthonában örökre elaludt.  A Katona József Színház alapító tagja, kétszeres Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Nemzet Színésze utoljára 2012-ben lépett színpadra. Tehetségével, temperamentumával, humorával, szakmai alázatával, és összetéveszthetetlen orgánumával felejthetetlen marad a közönség és a színházi világ emlékezetében.

Hegedűs D. Géza, Kossuth-díjas színművészt, rendezőt, egyetemi docenst 70. születésnapján köszöntöttük.

Megtartotta akadémiai székfoglaló előadását prof. dr. Hacki Tamás, fül-orr-gégész, foniáter, egyetemi tanár, sokunk számára az 1962-es Ki mit tud? győztes füttyművésze.

Elbúcsúztunk a legendás televizióstól, a kvízjátékok nagy mesterétől, Vágó Istvántól. 74 évesen otthonában érte a halál.

Dr. Besnyő László költő, producer, író, új könyvének címe: Regék és zene a kínai kedveshez.

Benedikty Béla dramaturgot, szerkesztőt, írót, egykori rádióst a 80. születésnapján köszöntöttük.

Perintfalvi Rita katolikus teológus, hittanár, a katolikus teológiai tudományok doktora nemrégiben megtisztelő felkérést kapott a Deutsche Welle-től: írjon elemzést a pápa magyarországi látogatása kapcsán. Így írt és nyilatkozott erről:

"Mivel Ferenc pápa az argentin felszabadítási teológia képviselője, és mint ilyen, egész életében tanúságot tett arról, hogy Isten a szegények, a kirekesztettek, a bántalmazottak, az üldözöttek és a jogfosztottak oldalán áll, úgy gondolom, hogy látogatása nagyon tudatos döntés. Ennek hátterében az az erkölcsi hanyatlás áll, amely Magyarországon az elmúlt 13 évben végbement.... Azt hiszem, végső soron ez az oka annak, hogy Ferenc pápa eljön. Mert ez az ország egy missziós terület.”

Kutas László szobrász- és éremművész több mint százharminc különféle kisplasztikájából árad a jókedv, a humor, az irónia. Érmeivel jelentős nemzetközi sikereket ért el. Történelmi alakokat, írókat, költőket megidéző szobrai és domborművei szerte a Kárpát-medencében láthatók: Móricz Zsigmond, Jókai Mór, József Attila... Petőfi-szobra például az ukrán fővárosban, Kijevben áll. Két soproni alkotása két nemzeti sorstragédiánkról, a magyarországi németek kitelepítéséről és a holokauszt áldozatairól is megemlékezik. Idén március 15-én, 87 évesen vehette át a Kossuth-díjat.

Az édesapja zsidó vallású volt, születésekor még Reisz Róbertnek hívták, de Rátonyi Róbert néven vált ismertté. A névjegyén ez állt: táncos, komikus. Persze sokkal több volt annál. A prózai szerepekben is remek volt, szinkronizált, könyveket írt nagy szenvedélyéről, az operettről. Idén februárban lett volna 100 éves. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Nemzetközi Mensch Alapítvány minden évben megemlékezést szervez és átadja a Mensch, az Igaz ember díját. Idén posztumusz díjban részesítette Rátonyi Róbertet. A díjat a fia, ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész vette át.

Groó Diána forgatókönyvíró, filmrendező, munkáiban rendszeresen megjelenik a közép-európai zsidóság, mint téma. Származását ugyanis élete fontos momentumának vallja.

„A zsidóság – életem része; a származásom miatt, és mert izgat ez a kultúra, illetve a még meg nem mutatott területe, ahogy én látom."

Erre példa majd’ minden filmje. Csak néhány a sok Közül: Trapéz címmel a 70 éves egykor SS-tiszt légtornászról készített dokumentumfilmet, a Córesz arról szól, mit kezd a holokauszt utáni harmadik nemzedék a származásával, a zsidóságával, a Csoda Krakkóban az első nagyjátékfilmje, részben önéletrajzi ihletésű, a Regina, a világ első női rabbijáról szól, aki Auschwitzban halt meg 42 éves korában.

Várdy Zoltán Amerikában született, élt, járt egyetemre és dolgozott.  Édesapja révén tehette ezt meg, aki a  pittsburgh-i Duquesne University tanára és az amerikai magyarság egyik legtermékenyebb történésze volt. Várdy Zoltán aztán gondolt egyet, és kalandvágyból „hazajött,” akkor, amikor sokan mentek el Magyarországról. Mit hagyott maga mögött, mi várt itt rá?

Erzsébetváros polgármesterét 2009 februárjában vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba. Az erzsébetvárosi ingatlanpanama kapcsán hűtlen kezelés miatt emeltek vádat ellene. A vádpontok közt százmilliós csalástól kezdve kerékbilincsek levetetéséig sokféle bűncselekmény szerepel. Márciusban azonban a Kúria megsemmisítette az összes, őt eddig elmarasztaló ítéletet és kimondta: törvénysértések sora történt.

Az időközben ledoktorált és immáron Dr. Hunvald György néven szereplő egykori politikus így summázta a végkifejletet: „A felülvizsgálati indítványomnak megfelelően hatályon kívül helyezték a büntető ítéleteimet, amelyek az ügyészség 2016-os perújítása nyomán születtek, és megszüntették az ügyészség indítványára ellenem kezdeményezett perújítási eljárást. Hét éven keresztül három bíróságnak, nyolc bírónak és két ügyésznek hiába mondtam és ismételgettem minduntalan, hogy törvénytelen eljárást folytattak le ellenem, nem ért semmit. Hét évet vettek el az életemből.”

Lázadni veletek akartam! Három, Romániában élő fiú Ceaușescu-diktatúra alatti történetét meséli el a színdarab és igen fontos kérdéseket feszeget. Minden elhangzó mondat mögött ott lapul a tegnapi diktatúra árnyképe, és eközben a néző kénytelen magának is feltenni a kérdéseket, ártatlanságról, felelősségvállalásról, megszállottságról, no meg persze a lázadás mibenlétéről. Vendégünk volt a rendező, aki maga is játszik a darabban, Sebestyén Aba.

Török Ádám Fonogram-életműdíjas, Máté Péter-díjas fuvolista, énekes – akit a világ 12 legjobb fuvolistája közé választottak – a május 8-án az Erkel Színházban tartandó életműkoncertjére készült. Április 18-án, álmában érte a halál. Ahogy az utolsó interjújában mondta, igen, elmúlt 75 éves, de lélekben fiatal és hippi maradt. Gőzhajó, Vissza a városba, Kell a barátság című dalai, és újabban, tizenkét év óta Bartók Béla művei, többféle felfogásban feledhetetlenné teszik. „Hé, ember, mondom, ember! Az utat járom én, mert ha nem tudnád, az út királya voltam s maradok én!” –énekelte. Török Ádámot május 12-én fél kettőtől kísérhetjük utolsó útjára az Óbudai temetőben.

Dr. Hamar Péter 1969-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd filmesztétikából egyetemi doktori címet szerzett. Tanított, volt iskolaigazgató, mellette folyamatosan írt, közel száz cikke jelent meg folyóiratokban, irodalmi és filmes antológiákban. Ma már inkább előtérbe kerültek Móricz Zsigmondról szóló kutatásai, és az abból született könyvei, tanulmányai. Nyolcvanadik születésnapján köszöntöttük.

Zalakovács József festőművész, egyetemi tanár Kottáztatás című kiállításának képei a régmúltat, az "Aranykor” hangulatát elevenítették meg. A művész alkotás közbeni feltörő érzelmi világával, amit elrejtett a családi örökségből származó 1900-as évekből származó kották hangjai között.  

Az elmúlt hetek Budapest költségvetéséről, annak tragikus hiányáról szóltak. Arról, hogyan tovább szinte pénz nélkül? Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel erről is beszélgettünk, de kicsit visszatekintettünk a múltra is. Például az amerikai éveire, ott kezdte az iskoláit, hála  fizikus édesapjának, aki ott dolgozott. Miután hazajöttek, már érettségi előtt csatlakozott az MSZP-hez. Vajon diákként mi vonzotta a politikához? Ezt is próbáltuk megfejteni.

90 éve született a Kossuth-díjas író, esszéíró, szociológus, Budapest díszpolgára, Konrád György. Ez alkalomból emléktáblát avattak a tiszteletére, emlékére. Az egyik legjobb barátja, „harcostársa,” Szelényi Iván szociológus volt a vendégem.

Bodnár Zoltán jogász, bankár, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke 1983-tól, amióta lediplomázott nagyon komoly pályát futott be. Tanársegédként kezdte az egyetemen, majd adjunktus lett, majd jöttek a különböző munkahelyek, számos nemzetközi szervezetek, ahol szinte mindenütt csúcsvezető tisztséget töltött be. Különös érdeklődést mutat a kortárs magyar irodalom iránt, fanatikus gyűjtője a kortárs képzőművészeti alkotásoknak.

 Bródy János a napokban ünnepelte a 77. születésnapját, ki nem hagynánk, hogy mi is felköszöntsük. Egy általam szeretett egyik dalának néhány sorával kezdtük a köszöntést:

„Az én országom magyar narancs, éretlen és sárga még fénytől védett belsejében vakító sötétség. Napsugártól hízik lassan, súlyától hajlik az ág, édes gyümölcs lesz, mondják a próféták, de hány évig kell még várni rá, én nem tudom. És mondhatod, hogy álmodom, csak álmodom, hogy eljön majd a nap, amikor mind felébredünk, és annyi rút viszály után, ha élünk, - testvérek leszünk...”

Pósfai Gábor éveken át volt egy francia tulajdonú cégnek az egyik vezetője. Jó ideig elnézték neki, hogy nyilvánosan bírálta a magyar kormányt, annak hatalomgyakorlásának módját, és magát a miniszterelnököt. Hogy miért, ki döntése volt, de gondolt egy nagyot, és odébbállt Ausztriába, jó ideje már ott dolgozik. Így most van rálátása arra, hogy mi a különbség az osztrák politikai korrupció és a magyar, az ottani és az itteni társadalmi feszültségek között.

Büky Dorottya tanár, politikus, a rendszerváltók egyik jeles politikusa volt, országgyűlési képviselő. Egy évvel ezelőtt hosszú és súlyos betegség után hagyott itt minket, a testvére Büky Anna író, hiába szeretett volna, akkor nem tudott nyilvánosan elbúcsúzni Dorkától, akkor még nem volt ereje ahhoz, hogy elmondja, milyen jó testvérek voltak, mennyire tisztelte, amit ezért az országért tett, mi mindent tanult tőle. Most ezt bepótoltuk.

Telihay Péter rendező a színpadon manapság két író segítségével mondja el gondolatait: Arthur Miller és Moliere az ő két segítője. Alapvető értékekről, döntéseink morális felelősségéről, a totális igazság kereséséről, a teremtett jó és a szükséges rossz kutatásáról, a féktelen gátlástalanságról, a kor álszentségéről és hazug értékek leleplezéséről szólnak a darabjai.

Hadházy Ákos politikus, állatorvos, édesapja ugyancsak állatorvos volt, a rendszerváltás után az újjáalakult Kisgazdapárt Tolna megyei elnöke és a megyei Agrárkamara elnöke. Szóval családilag csöppent bele a politikába. 2006 és 2014 között Szekszárdon fideszes önkormányzati képviselő volt, 2013-ban a trafiktörvény végrehajtása és a korábbi helyi és országos korrupciós ügyek elleni tiltakozásul kilépett a Fideszből. 2014-ben az LMP tagja lett, majd 2018 óta független országgyűlési képviselő. Tagja a Korrupcióellenes Szövetségnek, kiemelt figyelmet szentel az európai támogatásokat érintő rendszerszintű visszaélések felderítésének. A  szekszárdi református gyülekezet helyettes kántora.

Drávucz Rita világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, kislánya Charcot-Marie-Tooth rendellenességgel született, ami motiválta, hogy létrehozza a WonderFlora & CMT Alapítványt. Rendszeresen olyan ügyek mellé áll, mint a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációja, az akadálymentesítés, a parasport népszerűsítése. Kislányával 2019-ben a Magyar Parasport Napjának nagykövetei voltak.

Ragályi Elemér operatőr 83 évesen ment el, de filmjei itt maradnak velünk. Sárika, drágám, a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Bástyasétány hetvennégy, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Miss Arizona, a Csók, anyu! A nagy generáció, vagy a Herkulesfürdői emlék és az 1945... De ő fényképezte a Queen együttes 1986-os budapesti fellépéséről készült filmet is. A Klubdélelőttben többször is járt, most az egyik beszélgetéssel búcsúzunk tőle.

Segítség, segítek! A Baltazár Színház előadásában két család sorsát követhetjük figyelemmel. Egy kárpátaljai származású kutató orvosnő vak fiával menekül a háború elől Magyarországra, a családot egy magyarországi tudós kolléga fogadja be a lakásába. És vajon mi történik, ha vége a háborúnak és a család visszatérhet Ukrajnába? Vendégünk a darab rendezője, Kováts Kriszta, és az egyik főszereplő, a vak Klabacsek Dániel.

Szalóczy Zsolt fizikus állítja, a növekedésre épülő globális ipari civilizáció korlátaihoz közeledik, a fenntartásához lassan nem marad erőforrás a kizsákmányolt természetben. A megoldást tekintve két alapvető szemlélet áll vitában: az egyik szerint minden erőnkkel a fenntartható fordulatot, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, az úgynevezett zöldenergiákra való átállást kell segítenünk, és megállítani a bolygó további felmelegedését, lehetőleg két fok alatt. Az adaptáció hívei szerint ezzel már elkéstünk; bölcsebben tesszük, ha alkalmazkodunk a változáshoz, visszahúzódunk, és felkészülünk a nagy valószínűséggel hamarosan bekövetkező összeomlásra.

Dr. Csehák Judit édesapja cipész, édesanyja varrónő volt, ő elvégezte az orvosi egyetemet, falusi körzeti orvos lett, majd ahogy mondani szokták, igencsak sokra vitte. Miniszterelnök-helyettes, majd egészségügyi miniszter. Vajon mi történt, hogy majd' húsz éve aztán véglegesen szakított a politikával?

Tóth Tibor felsőlajosi állatkertje állami és mindenféle egyéb támogatás nélkül épült meg 25 évvel ezelőtt. Azóta sem kapnak sehonnan támogatást, pedig jól jönne, hiszen az állatoknak szerencsére igencsak jó az étvágyuk, sokba kerülnek. Ha nincs Tibor kitartó lelkesedése, már az állatkert sem lenne. Most az Év embere díjat kapta meg.

Sommer Katalin március 21-én, az Antirasszista világnapon megkapta a Radnóti Miklós antirasszista díjat. Kati bemutatása így kezdődhetne: 1939. február 20-án született, az apukája textil technikus volt, az  anyukája ugyanott dolgozott az irodában. Az esküvőjük 1935-ben a dohány utcai Zsinagógában volt. Hogy a háborúban mi lett a neológ zsidó család sorsa, és hogyan lett Katiból smink- és maszkmester, milyen volt együtt dolgozni a nagy színészóriásokkal, Bessenyeivel, Sulyok Máriával, Gobbi Hildával, hogy a sok százból csak néhányat említsünk, kiderül a Klubdélelőttből.

Korniss Péter 1967-ben kezdett Erdélyben, Széken fotózni. A célja az volt, hogy megőrizze mindazt, ami aztán az idő múlásával szép lassan eltűnik. Kíváncsi volt arra, hogyan élnek a falusi magyarok az erdélyi településeken, megfigyelte Boldizsár Marit, Balogh Mártont, Dobos Karcsi bácsit, Kali nénit. És fotózta Kati táncát és Mari esküvőjét is. Most ezekből a képekből nyílt kiállítás, Hosszú úton, Szék 1967–2022 címmel.

Fiáth Titanillát sokan a Ludditák zenekar frontembereként ismerték meg, aztán börtönpszichológus, antropológus lett, évekig dolgozott és kutatott magyar börtönökben, nemrégiben viszont messzebbre is eljutott, sőt hónapokat töltött Kolumbiában, az ottani büntetés-végrehajtási intézetekben.

Bojár Gábor vállalkozó, a Graphisoft és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója. Eredeti végzettsége fizikus. Ami a Klubdélelőttben biztosan szóba került: nem az akkugyárakban, hanem az informatikában a jövő, Orbán tudatos stratégiája az oktatás lezüllesztése, az ingyenpénz ártalmassága…

Karsai György dramaturg és Makranczi Zalán színész bemutatója a Pinceszínházban. A címe: Médeia. De ki ez a nő, kegyetlen gyilkos vagy egy elképesztően okos, a férfi uralta világban kiválóan eligazodó asszony? Az erős nő archetípusa? De mi az erő benne? A Médeia név jelentése: férfiasság.

Schell Judit színésznő és Réczei Tamás író-rendező különös kibeszélő estre készülnek. Bánat, életképtelenség, magány, színpadi halál… És vajon mi marad meg saját maguk számára a függöny legördültével, ha a színen úgymond már mindent odaadtak? Mivel távoznak a színházi estéről az alkotók villanyoltás után?

Bóta Gábor szinházkritikus, kollégánk, a Művészbejáró műsorvezetője a napokban megkapta A Magyar Újságíró Szövetség Aranytoll Életmű-díját, aminek természetesen nagyon örült, de viccesen azt mondta: És azért reménykedem abban, hogy talán még nincs vége az "életművemnek."

Tarr Mari véletlenül lett színházi súgó, a férje, a díszlettervező idősebb Tarr Béla kísérőjeként került a Madách Színházba, ahol épp hiányzott egy súgó. Ezt követően 55 éven át dolgozott a színházban. Mesterségéről, valamint a kulisszák világáról és szereplőiről a színház iránt érdeklődők körében rendkívüli sikert aratott Mesék a súgólyukból című estjén mesélt. Tolnay Klári egyszer azt mondta neki: "Mari, te legalább akkora művész vagy, mint mi, csak téged nem lát a közönség." Tarr Mari kilencvenedik évében hagyott itt minket, egy korábbi beszélgetéssel búcsúztunk tőle.

Romsics Ignác történész, egy felmérés szerint a magyar tudományos élet második legtekintélyesebb személyisége, nemsokára betölti a hetvenkettedik évét. Születésnapja alkalmából visszatekintettünk a múltra, például arra, miként lesz egy vidéki parasztgyerekből egyetemi tanár, az MTA tagja, sőt 2020-tól annak egyik vezetője.

Bősze Ádám zenetörténész különös életutat járt be. Lázadó, piros hajú kamasz volt, az énektanára például felmentette az éneklés alól, majd mégis a Zeneakadémián köt ki, végül szerzetes lesz a ferenceseknél. Nyolc év múlva kilép a rendből, zenekritikákat ír egy napilapnak, majd elege lesz az írásból... Hogy hogyan tovább? Például most egy előadássorozatot tart, A zenetörténet legnagyobb bűntényei címmel.

Szőke Szakállra legtöbben a Casablanca című filmből emlékeznek, Józsefvárosban indult a karrierje, 1940-ben Hollywoodban telepedett le, ahol Cuddle néven vált ismertté, majd a Vonósnégyes című kabarétréfájával vált világszerte is ismertté. 140 éve született, állítólag, mert sokak szerint a születési éve bizonytalan. Egy biztos, februárban született és halt meg, most rá emlékeztünk Földvári Gáborral. De ki is Földvári Gábor? Polihisztor, sportember, üzletember, vendéglős, műgyűjtő és mindent gyűjtő, pesti, illetve budai polgár.

Kovács János karmester a magyar zenei élet megkerülhetetlen alakja, több mint negyvenöt éve vezényel a Magyar Állami Operaházban. Rendszeresen dirigál külföldön, első karmestere volt a Szlovén Filharmonikusoknak, 1992-től a Tokiói Filharmonikusok vendégkarmestere, 1998 óta első vendégkarmestere. Egy interjúban vajon miért mondta ezt: a pokol legmélyebb bugyraiba delegálnám a karmestereket és a rendezőket.

Szakonyi Károly, a Nemzet Művésze, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg, első novelláját 1958-ban írta Kuzmics fusizik címmel. Rá öt évre megírta az első drámáját, az Életem, Zsókát. Ettől kezdve élete a színház világához kötődik. Betöltötte a 92. évét, egy interjúban azt mondta: „Nem az számít, hány éves az ember, hanem hogy van-e dolga a világban.”

Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, a Horn-kormány második pénzügyminisztere, a Közép-Európai Egyetem korábbi vezérigazgatója, professzora. Néhány gondolat, ami biztosan szóba kerül: Oroszország első háborúja Amerika ellen? Miért nem győzhetnek az oroszok Ukrajnában? A csőcselék uralma Magyarországon, az uralkodó elit erkölcsi romlásának természetrajza a huszonegyedik században.

Már húszévesen elhatároztam, hogy nem szabad gyorsan írnom. Viszont nagyon gyorsan gondolkozom – mondja magáról Forgách András. Az író nekilátott egy ismeretlen Proust mű fordításának. Ez valóban nem lesz egy gyors munka.

 „Az elmúlt évek alatt tele lettem keserűséggel, frusztrációval és önváddal is, mert nem voltam már képes jól működni, kimerültem, leértem a gödör aljára... Nem tudom, nem akarom folytatni jelen körülmények között a társulat napi szintű működtetésének szélmalomharcát.” Többek közt ezekkel a sorokkal indokolta a nyilvánosságra hozott búcsúlevelében döntését Szabó Réka, aki húsz éve a meghatározó kortárs táncszínházi társulat, a Tünet Együttes alapítója, vezetője. Volt.

Virág Emese zongoraművész, huszonöt éve korrepetitor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének Tanszékén, mára docens, emellett neves énekesek kísérőjeként és szólistaként hangversenyezik itthon, de fellépett már Európa számos városában és Torontóban is. Hatszor nyerte el az Artisjus Zenei Alapítvány díját, 12 lemeze jelent meg. Most a kétszeres Oscar-díjas és az idén is jelölt Cate Blanchettet készítette fel a Tár című film szerepére.

Gánóczy Mária festőművésznek az édesanyja, a nagyanyja, a nagyapja, a dédanyja festőművész volt, és a fia is az lett. Mária nem csak a festésnek él, hanem a családjának, a kilenc gyerekének, unokáknak, dédunokáknak, no és a nyelvek szerelmese is, például 95 évesen tanult meg angolul. Magyarországon az elmúlt évtizedekben kevesebb kiállítása volt, mint külföldön, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, Párizsban talán jobban ismerik a munkáit, mint itthon.

Pálinkás József atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 2008-2014 között az MTA elnöke. 2001-2002 között oktatási miniszter volt az első Orbán-kormányban. 2014-ben kormánybiztosnak nevezték ki, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelt, 2018-ig az NKFIH elnöke volt. 2020-ban létrehozta az Új Világ Néppártot, melynek közgyűlése a Fidesz által fölényesen megnyert 2022-es parlamenti választások után a párt jogutód nélküli feloszlásáról döntött.

Bátor Tamás operaénekes, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál korábbi igazgatója. 1989-ben a luzerni Stadttheaterbe szerződtette Marcello Viotti, ettől kezdődően egészen 2002-ig külföldön élt, és a világ számos városában (Genf, Luzern, St. Gallen, Bern, München, Augsburg, Hannover, Weimar, Lipcse, Koppenhága, Madrid, Barcelona, Bilbao, Milánó, Róma, Bologna, Prága, Dublin, Baltimore, Portland, Seattle, Tel-Aviv, Monte-Carlo, Tokió, Oszaka, Hirosima) énekelt. Közben közel húsz évig állandó vendégművésze volt a Magyar Állami Operaháznak.

Tahi Tóth László színművész özvegye, Kárászy Szilvia zongoraművész hosszú betegség után, 62 évesen, egy hospice házban, öt évvel ezelőtt elhunyt férje után ment. Szeretett volna nélküle élni, alkotni, koncertezni, hosszú távú tervei voltak, de a férje nélkül nem ment. Szilvia halála után egy másik nagy művésztől, Dunai Tamás színésztől is búcsúzunk. Ahogy a család közleményében áll, otthonában, tragikus hirtelenséggel ment el.

Körner Tamás a magyar komolyzenei élet egyik meghatározó alakja. Két évtizeden át a Budapesti Fesztiválzenekar igazgatója volt, olyan sztárokkal volt kapcsolatban, mint Yehudi Menuhin, Alfred Brendel, Solti György, Kiri te Kanawa, Martha Argerich, Kocsis Zoltán, Fischer Iván...

Spáh Dávid színész, rendező, forgatókönyvíró, sokan még a Família Kft. ikerpárjának egyik tagjaként ismerik, de hol van már a múlt, amikor ő még gyerekszínész volt. Azóta felnőtt férfi lett, egymás után írja a filmforgatókönyveket, sorozatot és színházi darabokat rendez, reklámfilmeket készít, és egyre többet foglalkozik a negyvenes férfiak válságával, kiégésével.

Február elején napokkal korábban jutott hozzá egy kormányközeli kutatócég a KSH által hivatalosan csak hétfőn közölt kiskereskedelmi adatokhoz. Mivel a statisztikai hivatal adatainak akár piacmozgató jelentősége is lehet, a hivatal munkatársait szigorú titoktartási szabályok kötik.

„Gondoljunk csak bele, aki két nappal korábban tudja versenytársainál, hogy mekkora lesz a negyedéves GDP, milliárdokat tud keresni vele a tőzsdén" – mondta Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A volt KSH elnök szerint a kiszivárogtatás nem lehetett a véletlen műve. „Példákkal támasztom alá, hogy a Központi Statisztikai Hivatal már régóta a kormány szolgálólányává szegődött.”

Kertész Péter Jászai Mari-díjas és Aase-díjas színész 1943. február 10-én látta meg a napvilágot. Ahogy mondja, háborús gyerek volt, az édesapját, aki a fronton harcolt, két és fél évesen ismerhette meg. Nehéz, mégis szép életút van mögötte, bármi is történt az életében, egyet biztosan tudott, hogy színész akar lenni, az álma maradéktalanul megvalósult. 80. születésnapján köszöntöttük.

Wolf Kati az Állnak az órák című dalban a békéről énekel. Azt vallja, ez valódi békedal, nem valakivel szemben, hanem a béke mellett, nem a különböző felek, hanem az ember oldalán szólal fel.

Radnóti Zsuzsa dramaturgot, Örkény István özvegyét, 85. születésnapján köszöntöttük. Ahogy az Örkény Színház igazgatója, Mácsai Pál ünnepi köszöntőjében fogalmazott, Zsuzsának köszönhető a színház létrejötte. Ez így is van. De sok más is köszönhető neki, színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll, a Nyílt Fórum egyik életre hívója, megalapította a Kortárs Magyar Dráma-díjat, és férje halála óta gondozza hagyatékát és az életművét.

Egy asszony útjai Ausztáliába és vissza. Vajon Kovács Hédi miért ment el, miért jött vissza, és mit keresett több ezer kilométerre a hazajától? Vajon megtalálta? 

"Amikor születtem, még hajóval keltek át a tengereken, reménnyel és várakozással teli "bugyorral", a kivándorolni vágyók. Akkor még nehéz volt indulni, és ugyanolyan nehéz volt megérkezni. Harcoltam azért, hogy a megmagyarázhatatlan vágyódásomat és soha el nem múló szerelmemet bizonyítani tudjam ennek a nemtelen, de gyönyörű „lénynek", Ausztráliának, és elérjem, hogy a „szerelmei" között lehessek végre. Hét alkalommal cserkésztem be őt, hét alkalommal száguldoztam oda és vissza, hét alkalommal mondtam: "az nem lehet, hogy ne ott éljek..."

Józan László Kárpátaljaról származó színész, az ukrán háború kitörésekor felszólalt a háborúellenes, ellenzéki tüntetésen. Ezt követően egy interjúban ezt mondta: „Kárpátalján körülbelül 120 ezer magyar él, jelentős részük átjött Magyarországra. Az a félelmem, hogy nem fognak mind visszamenni. Ha a háborús helyzet elhúzódik, munkát találnak itt, elkezdenek beilleszkedni. A magyarok száma meg fog csappanni Kárpátalján, ami nem jó, mert fontos a határon túli magyarság. Az ízes beszédük, a kultúrájuk, a gasztronómiájuk mind érték...”

A színész a háború kitörése után egy héttel Warhorlik Zoltán vendége volt az Ötösben. Azóta eltelt lassan egy év...

Lajtai György Kanadában élő operatőrnek kalandos, de annál sikeresebb életút jutott. 1987-ben a  családjával együtt Olaszországba disszidált, ott operatőrként dolgozhatott egy tévénél, majd a Rómában töltött évek után továbbmentek Kanadába. Több mint harminc éve él ott, több alkalommal jelölték Emmy-díjra operatőri munkájáért.

Több díjra is jelölték a 2019-ben debütált Szellemíró (Ghostwriter) című ifjúsági kalandsorozatért.

Varsányi Anna gyerekkorától kezdve színházi ember szeretett volna lenni. Dramaturg lett a Szegedi Nemzeti Színházban, de jelmezt és díszletet is tervez. És drámát ír, körülbelül húszat ez idáig. Most az egyiket Alföldi Róbert megrendezte, a darab szórakoztató látlelet a birkaságról, a hatalommal való viszonyról. Mert nem a polgármester bűne a legnagyobb itt, hanem ahogy a környezete szemet huny fölötte és tűri keresztapaságát.

Peer Krisztián költő 2017-ben tért vissza az irodalmi életbe. Azóta verseiben igen sokat foglalkozik a rendszerváltás elveszett illúziójával, a viharosan alakuló személyes sorsával, és azzal, ami 2010 után Magyarországon történt és történik.

A főnemesi Batthyány családnak megközelítőleg 130 leszármazottja él a világ minden táján, Magyarországon közülük hárman: Bálint, Lukas és Ádám. Az utóbbi felesége Batthyány Schmidt Margit létrehozta a vidéki nők felzárkóztatása érdekében a Magyar Női Uniót, melynek elnöke is lett. Diplomahalmozó és hisz abban, hogy a nők helye nemcsak a konyhában van.

Két évvel ezelőtt, három hét alatt, mindössze 65 évesen vitte el a betegség Götz Anna férjét,  Böröndi Tamást, a Vidám színpad igazgatóját, tulajdonosát. Nehéz örökséget hagyott a színész a feleségére, a színházat, amivel a színésznő erején felül igyekszik megbirkózni. Azóta egymást érik a bemutatók, óriási sikerrel.

Elindult a CEU Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért névre keresztelt programja, amely során ukrán diákok vitatják meg az orosz-ukrán háború kapcsán az igazság és a bizonyítékok problémáját az álhírek világában. Vendégünk volt Trencsényi Balázs a CEU történész professzora, a program ötletgazdája.

Kedves Én- 2. világháborús kamasznaplók a Bálint Házban. Részlet az egyik naplóból: „Elvitték Rezső bácsit és tegnap Gyula bácsit. Én már nem vagyok úgy elkeseredve, Rendületlenül hiszek a JÖVŐMBEN. És ha őszintén vesszük, sajnálom Rezső bácsit, de nem izgat különösebben. A Kálmánt meg a Gyulát szinte nem is bánom. Nem tudom, hogy miért, de így van. Sajnálatot erőltetni nem lehet. És a bombázások sem izgattak, szinte még örültem is, hogy legalább egy kis változatosság van… Nem tehetek róla. Ilyen a természetem.” A darab rendezője: Szenteczky Zita.

Iván Ildikó operaénekes, egyetemi docens, színházban játszik, önálló esteket ad, fest, igazi reneszánsz ember. Születésnapján köszöntöttük.

A botrányos turul szobor után a Hegyvidéki Önkormányzat Mohácsi András képzőművészt kérte fel egy új világháborús emlékműre. Részlet egy vele készült interjúból: „Európában és különösen Magyarországon hagyománya van annak, hogy a nemzetek időnként kiirtják saját lakosságukat. Ha ezzel nem vagyunk hajlandók szembenézni, akkor hazudunk, és ennek a jelképe a köztéri pátosz.”

Iványi Miklós, Iványi Gábor testvére, 2001 óta szolgál Kispest lelkészeként. Felesége tanár, kilenc gyermeke van. Egy olyan gyülekezetet vezet, amely az 1970-80-as években az állami, és az azzal kollaboráló egyházi vezetés üldöztetése miatt elvesztette a templomát, és az utcán tartotta istentiszteleteit hét éven keresztül. Egyháza a holokauszt 60. évfordulóján bűnbánó istentiszteleteket tartott, és emléktáblát helyezett el minden olyan vasútállomáson (35 magyarországin és két ukrajnain), ahonnan deportáló vagonok indultak a megsemmisítő gázkamrák felé.

Az elmúlt héten Ukrajnában járt... "Szétlőtt házakkal, megnyomorított egzisztenciákkal, kulturális emlékek szétlövésével, életüket mentő belső menekültekkel találkozhattunk lépten-nyomon. Az a segítség, amit vihettünk, csepp a tengerben ahhoz az ordító szükséghez képest, amit láthattunk."

A Raoul Wallenberg Egyesület 15. alkalommal díjazta azoknak a civileknek a munkáját, akik a hátrányos helyzetben élők érdekében tevékenykednek. A díjazottak között van Schiffer János jogász, várospolitikus, egykori főpolgármester-helyettes, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete elnöke. Édesapja újságíró, országgyűlési képviselő, nagykövet volt, édesanyja Szakasits Klára textiltervező, emlékiratíró, nagyapja Szakasits Árpád Szociáldemokrata politikus, köztársasági elnök.

De mi lett a szerelemmel? Csehov-novellájából készült darab rendezője Kiss Csaba, az egyik főszereplője Zsigmond Emőke. Az alaphelyzet egy szerelmi háromszög, egy klasszikus „in flagranti”, amelynek különös, groteszk vége van. A kérdés: hogyan tovább? Kinek a sorsát kövessük? A jámbor férjét? A frivol asszonykáét? Vagy a barátét? Ősbemutató lesz a Pinceszínházban

Lázár Eszter kórusvezető, a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt 48 évig, a Fészek Művészklub művészeti programszerkesztője több mint húsz évig. A 2011-es Liszt-év alkalmából 10 előadásból álló irodalmi és zenei sorozatot rendezett, a legtöbbet olyan írásos és zenei anyagokból, amiket Ausztriából és Németországból kutatott föl, és nagyrészt először kerültek bemutatásra Magyarországon. 85. születésnapján köszöntöttük.

Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem professzora, az intézmény tudományos és innovációs rektorhelyettese tavaly ötödször került fel a világ legtöbbet idézett kutatóinak listájára. „2014-ben és 2017-ben a farmakológia és toxikológia szakterületén szerepeltem, míg 2020-ban, 2021-ben, valamint 2022-ben a több tudományterületet együttesen számba vevő, úgynevezett cross-field kategóriában. Szakterületünk a szívinfarktus okainak, terápiájának kutatása. Ezen belül különböző gyógyszerek és terápiás eljárások fejlesztésében veszünk részt  társaimmal.”

Szüts Miklós festőművésszel egy remek interjút olvastam életről, halálról, barátokról, barátságról, a hazai közéletről, politikáról. Csak egy mondat az írásból: „Az utóbbi években sokkal pimaszabb és gátlástalanabb lett a hatalom. Már meg se próbál úgy tenni, mintha jogállamban élnénk...” Folytatás a Klubdélelőttben.

A búcsú félórája:

75. évében elhunyt Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró. 1978 óta élt Magyarországon,  taníthatott az ELTE BTK Filozófiatörténeti Tanszékén, ahonnan ellenzéki magatartása miatt távolították el. A következő években a Yale egyetemen, majd angol és amerikai intézményekben tanított filozófiát. Főmunkatársként dolgozott az MTA Filozófiai Intézetében, 2007-től volt a CEU vendégprofesszora. Egy évvel ezelőtt beszélgettünk itt a rádióban, amikor a Filozófia Világnapja alkalmából életműdíjat kapott.

Mécs Imre 1956 októberében végzős hallgatóként részt vett az egyetemi nemzetőrség szervezésében, november 4. után pedig az ellenállásban. 1957 júniusában letartóztatták, és halálra ítélték. Közel egy év siralomház után az ítéletet életfogytiglanra változtatták, 1963 tavaszán amnesztiával szabadult. Diplomáját csak 1975-ben szerezhette meg. Fejlesztőmérnökként több mint harminc találmányt dolgozott ki, négyszer is megkapta a Kiváló Feltaláló címet. Később kirúgatták az állásából, mert egy volt bajtársa temetésén, 1983-ban forradalomnak nevezte a „sajnálatos eseményeket”. Az 1956-os forradalom halálraítéltje, az SZDSZ alapító tagja, majd parlamenti képviselője, 90. évében hagyott itt minket. Ő is egy évvel ezelőtt volt műsorunk vendége.

Gergely Róbert kétszeres EMeRTon- díjas színész, énekes, színházigazgató  a hatvanadik születésnapján ezt mondta: „Amikor a negyvenest ünnepeltem, azt gondoltam, hogy már elkezdődik valami, amikor az ötvenest, akkor az volt bennem, hogy lassan kifelé megyünk az erdőből, most a hatvanasnál viszont vissza akarnék még menni. Most kezdődik igazán...” Vajon mit gondol a 65. születésnapján?

Szakonyi Noémi Veronika kínai nyelvet és filmezést tanult Pekingben, a filmjét nem is betiltották, inkább korlátozták az egyetemen: nem vetítették le a többiek vizsgafilmjével együtt, mivel kritikus volt az akkori kínai politikával. A rendező itthon  az idei év talán legnagyobb filmes felfedezettje, a nyílt örökbefogadást  körbejáró Hat hét számos fesztiváldíjat kapott.

Egy hetvenes, sármos, hajdan tehetős, rózsadombi és csúcshegyi villával, diplomával rendelkező férfi 14 éve hajléktalan, most éppen egy szükséglakásban húzza meg magát. A neve: Rejtő Gábor. De vajon mi történt, hogy így kettétört az élete?